Amacz.
Amacz.
Amacz, felerészt magyar, felerészt oláh kisközség, a szatmár-erdődi vasútvonal mentén, 154 házzal, 383 magyar és 442 oláh lakossal. Már a XIV. századból van rá adat, hogy itt egyház volt. Nevét 1393-ban már Amach, Amacz-nak írják; ekkor iktatták be itt a Báthoryakat A XV. századig az övék maradt a község; 1417-ben Báthory Istvánt és Benedeket királyi adománynyal ujra beiktatták a birtokba. 1609-ben Szilágyi János kap rá királyi donácziót. 1625-ben Király-daróczi Debreczenyi Tamás, 1758-ban Eötvös Sándor és László voltak az urai. A Rákóczi-féle szabadságharcz idején teljesen elpusztult a község. Az ujra települők 35itt két régi templomot találtak; egy gör. katholikust, melyet 1870-ig használtak és egy róm. katholikust, melyet a nép, a ref. vallásra térvén, lebontott és köveiből új templomot épített. 1700 körül szervezkedett újra az egyház. Ekkor még csak 17 család volt itt. Földesurai ezidőtájt a gróf Telekiek, az Eötvös és más családok voltak. A XVIII. század közepétől a gróf Teleki, Eötvös, Szögyényi és Szeleczky családoké volt, ma pedig de Gerando Attila örököseinek van itt birtoka. A község vasúti megálló hely. Távirója és postája Szatmárnémeti.
