Jánk.
Jánk.
Jánk, magyar kisközség a gyarmati járásban, 179 házzal, 1285 lakossal, a kik között 453 r. kath., 403 g. kath., 351 ref., 71 izr. vallású. Határa 3583 k. hold. 1466-ban már Oppidum és mai nevén szerepel. Régi birtokosa a Jánky nemzetség. 1373-ban Jánky Lászlóé, a ki itt a határt megjáratta s a Szekeressyek hatalmaskodása ellen tiltakozott. 1405-ben földesura Jánky Lukács váradi püspök volt és a váradi káptalan, a kik Darahy Jánosnak és Tamásnak zálogosították el, de a püspök a maga részét nemsokára kiváltotta. 1425-ben a Csáky család szerzi meg. 1466-ban fele a Várday családé, fele a váradi püspökségé. 1476-ban a mellette levő Sopsatelke pusztán osztozkodtak a Rozsályi Kúnok és a Majtissiak. Várday Katalin, Nyáry Pálné 1611-ben kapott rá királyi új adományt; de 1525-ben és 1548-ban a Drágfiak is; 1548-ban a Homonnay Drugethek és 1611-ben Melith Péter és Telegdi Anna. A XVII. században ezeken kívül a Pótor és az Ajtay családok tűnnek fel. A XVIII-ikban nagy része a Lónyayaké s a Nagyváradi Ajtayaké lett. A század végén a Homonnai Drugethek révén a gróf Barkóczy családé és ma a gróf Hadik-Barkóczy család hitbizományához tartozik. Gróf Hadik Barkóczy Endrének itt régi emeletes kastélya van, mely Bárány Samu bérlő lakásául szolgál. A községben többször tartotta gyűlését a vármegye, így 1669-ben és 1719-ben. A reformáczió óta Szatmár vármegye egész nyugati felében csak itt volt erős katholikus egyház. Temploma a XV. századból való. Ref. temploma a XIX. század elején épült; a gör. kath. templom szintén abban az időben. A határhoz tartozik a Barkóczyak alsó és felső tanyája, Jánkkal volt határos hajdan Benche elpusztult község is, mely 1342-ben még szerepel, de azután eltünik. Hajdan nagy erdőségei voltak. Van a községben körjegyzőség, vasúti állomás, posta és táviró.
