Kér.
Kér.
Kér, (Szamoskér) magyar kisközség. Van benne 166 ház és 1004, leginkább református lakos. Határa 1669 k. hold. Nevét már 1427-ben Keer-nek írják. A Szamos tulsó partján vele szemközt fekvő Kérsemjénnel együtt a Kállay család ősi birtoka. 1292-ben szerepel először, a mikor Kállay Mihály tiltakozik Kopasz Tamás fia Jakab foglalása ellen. 1427-ben Zsigmond király a Kállayaknak uj adományt adott rá, de egy részére a Zudar nembeliek is igényt támasztottak. 1548-ban Dobó Ferencz és Domokos is szereztek benne részt. A XVII. században Szabolcs vármegyéhez tartozott. A Szamos gyakori áradásai miatt sokat szenvedett és helyét is többször változtatta. A ref. kisközség olyan szoros összeköttetésben volt Semjénnel, hogy 1873-ig a gyermekek a Szamoson át oda jártak iskolába, s a felnőttek 1810-ig istentiszteletre. Ekkor építették azután itt a mostani ref. tomplomot. Most nagyobb birtokosa nincsen. Hozzá tartozik a Dessewffy-tanya. Utolsó postája Tunyog, távirója Fehérgyarmat és vasuti állomása Mátészalka.
