Kishodos.
Kishodos.
Kishodos, magyar kisközség a Hodos mellett, 69 házzal s 384 ref. lakossal. Határa 1551 k. hold. Már 1208-ban és 1217-ben említi a váradi Regestrum egy tüzesvas próba kapcsán. Nevét már a XV. században is Hodos-nak írták, de néha Kyshodos-nak is. A XV. század elején földesura a Gacsályi s az Atyai család. 1462-ben a magvaszakadt Atyai András részeit a Rosályi Kúnok kapják, a kik 1476-ban megszerzik a Gacsályiak részeit is. Ugyanekkor a község másik fele a Drágfiaké volt, a kik már 1424-ben osztoztak rajta s ekkor a Bélteki ágé lett, míg 1470-ben a Drágfiak ismét megkapták. 1486-ig volt az övék, ekkor Bélteki Drágfi Bertalan a tisztabereki ágostonrendi remetéknek adta. 1592-ben Károlyi Mihály kapja az egész birtokot. A következő században a királyi kamaráé s a szatmári várhoz tartozik. A XVIIl. században s a XIX. elején még mindíg kamarai birtok s a tiszaújlaki provizorátushoz tartozott. Ekkor a Berenczei Kováts család szerzi meg és ma is Berenczei Kováts Jenő a főbirtokosa. A község ref. egyháza 98eleinte egy volt Nagyhodoséval, csak 1819-ben váltak külön. Régi temploma fából való volt; helyette 1804-ben építettek mást és ennek helyébe 1880-ban ismét újat. A határhoz tartozik a Kovács I. és II. tanya. Utolsó postája Nagypalád, távírója Halmi és vasúti állomása Mikola.
