Kocsord.
Kocsord.
Kocsord, magyar kisközség a Nyirségen, 332 házzal és 2076 református lakossal. Határa 3228 k. hold. Az ecsedi láp szélén, a Kraszna ágai között fekvő községről már 1272-ben van okleveles említés, a mikor Henrik, Chizar fia Abramnak, Ponith comes fiának egy házhelyet s egy nemes telket adományozott a Kuchurd nevű örökös földjéből, a Kuchurd vízi halastóval együtt. Ezentúl a Ponith comes véréből való Csaholyi családé és 1277-ben már ők szedtek vámot a kocsordi hídon. 1547-ben Csaholyi Annával a Melith Györgyé lett. Közben 1399-ben, mikor Mácsa helység elpusztult, ennek lakosai is ide költöztek. 1415-ben révje, vámja az Ólnodi Czudar családé. 1466-ban a Báthoryak fölkérték, de a Csaholyiak tiltakoztak ez ellen. A XIV. század elején már egyháza volt és ekkor Nagykocsord néven szerepelt, de 1477-ben Kyskochord is említve van. Melith György erődített kastélyt építtetett benne s azt Péter öccsére hagyta. A XVII. és XVIII. században csaknem egészen kipusztult. 1696-ban a szatmári vár tartozéka volt, de azután a gróf Teleki, a Sulyok, Korda, Irinyi, Patay, Bakos és Jakab családok szerezték meg. A XIX. század elején gróf Dégenfeld Gáspár, az Ilosvay és a Patay családok voltak a legnagyobb urai. Mostani nagyobb birtokosa özv. Tisza Kálmánné, szül. gróf Dégenfeld-Schomburg Ilona. A ref. egyház kis temploma 1830-ban épült. Van a községben hitelszövetkezet és függetlenségi kör. Van postája is. Távírója Győrtelek, vasuti állomása Mátészalka.
