Koltó.
Koltó.
Koltó, kisközség Nagybánya mellett, 186, nagyobbára fából épült házzal, 930 lakossal, a kik között 799 magyar, 66 oláh, 63 czigány; vallásra nézve 824 ref., 66 gör. kath., 14 r. kath., 26 izr. Határa 2257 k. hold. Hajdan két község volt, Koltó és Katalinfalu. 1405-ben Kolcho, Alsokolcho, 1414-ben Koltho; 1475-ben Katalinfalva néven fordul elő. A kővári uradalomhoz tartozott és mindvégig ez uradalom sorsában osztozott, míg a gróf Teleki család kapta donatióba. Most gróf Teleki Jánosnak van itt nagyobb birtoka és nevezetes kastélya, a melyet Mária Terézia korában építettek. 1821-ben restauráltak. A kastélyban kb. 4000 kötetes könyvtár, számos eredeti metszet, nagyértékü régi ötvösművek, régi festmények, műtárgyak, érdekes fayenceok, parasztmajolikák stb láthatók. Ebben a kastélyban élte le mézesheteit Petőfi Sándor. Petőfi 1846-ban volt először itt a gróf Teleki Sándor vendége. 1847-ben kétszer volt itt s elragadtatva élvezte a gyönyörű vidéket. 1847 szeptemberben arra kérte Telekit, adja át neki kastélyát a mézeshetekre, de teljesen, s ő maga is utazzék el addig. Gróf Teleki Sándor szívesen teljesítette kívánságát, elutazott, magára hagyva a fiatal házaspárt szept. 9-től október 29-ig. E hat hét alatt írta legszebb szerelmes dalait feleségéhez; huszonnyolcz költeményt, köztük a gyönyörű „Szeptember végén” czíműt is. A kastély emeletén laktak, hol jobbra, a sarokszoba volt Petőfi írószobája. Ekkor élte a nagy költő életének legboldogabb szakaszát. Nemsokára, 1848-ban ezen a vidéken volt a magyarok legelső győzelmes csatája, a fontos láposi hídnál, a mely ekkor összekötő kapocs volt Erdély és Magyarország között. Ezt a hidat az oláhok le akarták rombolni, de Teleki Sándor a honvédekkel megvédte. Később, 1876-ban Jókai Mór is töltött nehány napot a kastélyban Telekinél. Itt halt meg 1892-ben gróf Teleki Sándor, a legkedvesebb nagyúr, 101és itt temették el a „Petőfi somfája” alá. A kis községben ref. templom van. Utolsó postája Szakállasfalva. A mult században a neve Koltókatalin volt.
