Kömörő.
Kömörő.
Kömörő, magyar kisközség a Szamosközön, 126 házzal s 705, főként ref. vallásu lakossal. Határa 2587 kat. hold. Nevét 1344-ben Kemerew-nek írják abban az oklevélben, melylyel I. Lajos király a Kölcseyeknek új adományt ad e birtokra. A Kölcseyek előtt a Kömörey család volt a birtokosa, a mely legutoljára 1481-ben tünik fel, mikor Kömörey Mihályné és leányai ismét részt kapnak benne. 1496-ban Ujhelyi László és Szepessy Lászlóné, 1518-ban Werbőczy István is birtokosai, a ki részét elcseréli Perényi Istvánnal. 1544-ben Muchey Pál, Nagyváthy János és Rácz Miklós, 1561-ben Fekete Kelemenffy János, 1638-ban Szuhay Gáspár és Máté, Becsky László özvegye és Mosdóssy Imre, 1655-ben Perényi Zsigmondné, 1668-ban Melith Klára, Albisi Zólyomi Miklósné is birtokosokként szerepelnek. A XVIII. században a Kölcseyeket még mindig itt találjuk, de később egészen a Kende családé. A század végén urai a Kende, gróf Rhédey, Czerjék, Ilosvay és Szűcs családok. A XIX. század első felében a Kölcsey és a Kende családok. Most Kende Zsigmond a legfőbb birtokosa. Határában van a Kende és a Mártonfi tanya. A ref. egyház temploma 1792-ben épült. Körjegyzőség helyben van, utolsó postája, távírója és vasúti állomása Penyige.
