Laczfalu.
Laczfalu.
Laczfalu, oláh kisközség Felsőbánya közelében, a Feketehegy alatt, 182 faházzal s 956 gör. kath. oláh lakossal. Határa 1485 k. hold. A XVII. századig a nagybányai uradalomhoz tartozott e bányavidék és 1848-ig a királyi kincstár volt az ura. Az erdőségekből álló határ s a lakosság a bányák szolgálatában állott. 1628-ban Laczfalu község és Felsőbánya város között nagy pör volt; laczfalusi emberek ugyanis raboltak és fosztogattak Felsőbányán s a falu védelmébe vette a rablókat. A község ekkor még jórészben magyar volt, mint azt akkori lakosainak a nevei mutatják. Ilyenek voltak: a Kádár, Fáy, Másfél, Ráduly és Szabados nevek. 1594-ből szintén van egy oklevél: melyben Lukács, Kurta, Ludas, Fodor és Gergely nevűek szerepelnek. 1688-ban kapott rá Istvándy János kir. adományt. Most nagyobb birtokosa nincsen. A gör. kath. egyház templomát 1892-ben építtette a római Szt. Péter templom kisebbitett mintájára Lukács László lelkész és ez ma egyike a vármegye legdíszesebb gör. kath templomainak. Régi templomáról csak annyi adat van, hogy 1872-ben kibővítették. Egy régi szűz Mária-képet őríznek itt 1722-ból és egy zászlót 1672-ből. Négy oltárképe 109műbecsű. A községet 1717-ben szintén elpusztították a tatár hordák, A falu postája, távírója és vasúti állomása Felsőbánya
Mátészalka – A gőzmalom és szeszgyár.
Mezőpetri. – Boér Endre úrilaka.
Nagydobos. – Jármy Andor kastélya.
Nagydobos. – Dienes Lajos úrilaka.
Nagydobos. – A báró Perényi család kápolnája és sírboltja.
Nagydobos. – Báró Perényi Péter kastélya.
Nagyecsed. – Spitz Dezső úrilaka.
Nagysomkút. – Gróf Teleki Sándor kastélya.
