Lázári.
Lázári.
Lázári, magyar kisközség a szatmári járásban, 187 házzal és 1305 lakossal, a kik között 445 gör. kath., 436 ref., 386 róm. kath., 38 izr. vallású. Határa 3364 k. hold. 1332-ben már Lazar, Lazaar-nak írják a nevét. Az Árpádkor elején már szereplő község, a tatárjáráskor elpusztult és Lázár nevű ura telepítette újra; a XIV. század elején már egyháza volt s ura a Lázári család, a melynek egyik tagjától Jánostól Németi városa 1341-ben el akarta pörölni két ekényi földjét. Ez oklevélben az ugocsai út, az Ér vize és Kuczer falu vannak említve határjelekként. E család után a rokon Csarnavoday család örökölte, de mellette 1449-ben Szepessy Péter és István kapnak részt; 1459-ben a Csaholyiak is szerepelnek, kik zálogba.adják részüket a Parlagiaknak; 1432-ben Nádasdi Ongor János és Drágfi Miklós kapják a helység felét; 1493-ban beiktatják itt a Szepessi családot is. Ugyanebben az évben Csarnavoday Egyed a maga részét Matucsinay Miklósnak 400 arany forintért elzálogosítja. Benne a Csarnavoday család kihalt s leányaival Thárkányi László, Derencsényi Péter, Árthándi Tamás és Vetéssy Márton kapták meg a birtokot. 1526-ban a Derencsényiek nótáztatván, Anarcsy Péter kapta meg e birtokot, de 1553-ban Derencsényi István veje, Radák György is birtokosa. Rajtuk kívül Lázári ura volt 1527-ben Németi városa, a melynek János király adományozta; 1593-ban Felsőpulyai Bük Farkas, 1602-ben Ruszkai Kornis Gáspár és fiai, kik az egész birtokot megkapták. 1640 körül a Debreczenyi, Matolcsy, Dengelegi családok és a jezsuiták s ebben az évben kapnak részt benne Torday János és Anarcsy Györgyné. 1651-ben Csalay László, s a Kállay lányok, 1652-ben Lónyay Zsigmond, 1687-ben báró Károlyi László. 1696-ban a szatmári várhoz tartozott. A XVIII. században az Eötvös, Nagy, Daróczy, Szerdahelyi és a Becsky családok. 1800-tól 1850-ig, az Eötvös család kihaltával, Nagy Károly, Nagy Elek, Nagy Pál, Nagy András, és Daróczy Zsigmond voltak az urai. Most Nagy Bélának s Lengyel Endrének és Alajosnak van itt nagyobb birtokuk és egy-egy derék lakóházuk. Nagy Béla régi kúriájában több régibb és újabb, nagybecsű eredeti festmény látható. A határhoz tartoznak a Daróczy, Horváth, Ifju, Kanizsai, Lengyel, Luby, Nagy és Téglaszin tanyák. A ref. egyház temploma a XIX. század elején, a róm. katholikusoké 1840-ben épült. Körjegyzőség, vasúti állomás, posta és távíró helyben van.
