Magyarberkesz.
Magyarberkesz.
Magyarberkesz, kisközség a somkúti járásban, 137 házzal és 534 lakossal, a kik közül 319 magyar, 173 oláh, 42 német és 291 ref., 103 gör. keleti, 76 gör. kath., 23 r. kath., 40 izr. vallású. Határa 2655 k. hold. Nevét 1403-ban Berkez, 1475-ben Berkes-nek írják. A bélteki uradalomhoz tartozott s annak sorsában osztozott A XIV., XV., XVI. századokban mezőváros volt s a magyarság egyik végső tanyája. Századokon át innen került ki Kővár őrsége s ide vonúltak vissza a vár veteránjai. 111Az erdélyi fejedelmek uralma alatt virágzott legjobban. Vásárjogát Szapolyai János Róth Orbánnak adta, ettől Homonnai Drugeth Bálintra szállott, a ki a berkeszi ref. egyháznak adományozta s 1679-ben Apaffy Mihály megerősítő oklevelében kocsmáltatási jogot és tizedet is adott az egyháznak. A XVII. század elejétől nagy birtokos volt itt a Katona család; hosszú időn át ez a család adta Kővárvidéknek a főkapitányokat. A Katona család után a Péchyek szerezték meg. Most nagyobb birtokos nincs a községben. A református templom még a reformáczió előtti korból való; a görög keleti 1895-ből. A község utolsó postája, vasúti- és távíró állomása Nagysomkút. 1908-ig a község neve Sárosmagyarberkesz volt.
