Misztótfalu
Misztótfalu
Misztótfalu, kisközség Nagybánya mellett, 213 házzal s 973 lakossal, a kik közül 475 magyar, 497 oláh s 504 g. kath., 294 ref. és 151 r. kath. vallású. Határa 11873 k. hold. Nevét 1490-ben még csak Tothfalu-nak írták s akkor a szinéri uradalomhoz tartozott. Földesuruktól, Móriczhidai Móricztól, 1442-ben ugyanolyan kiváltságokat nyertek, mint Asszonypataka. Felmentette a jobbágyokat az uradalmi szék törvénye alól és szabad költözést biztosított nekik. Ezt a szabadságukat a Báthoryak, kik a Moróczok után örökölték, majd a Bethlenek és a Rákóczyak is megerősítették. 1520-tól az ecsedi uradalomhoz tartozott egészen a XVII. század végeig, a mikor, mint Rákóczy-birtokot, a fiskus lefoglalta s a szatmári vár alá rendelte. 1711-ben gróf Károlyi Sándor kapta meg s attól kezdve maig a gróf Károlyi család a legfőbb birtokosa. Most a kir. kincstárnak is van itt nagyobb birtoka. A község határa főleg erdőségekből állott s főjövedelmét a bánya-mívelésből nyerte. A XVI. században lakossága tiszta magyar volt, a mit nagyon érdekes jegyzőkönyvei bizonyítanak, melyeket 1595 óta magyar nyelven vezettek. A bányák a XVII. században megszüntek s ekkor a lakosság szétoszlott, 1635-ben a magyarság lélekszáma 987 volt, 1703-ban pedig már csak 116. Érdekes, hogy a község 1635-ben kikiáltotta a „független szabad köztársaságot” s elhatározta, hogy menedéket ad a törvény által üldözötteknek; de hogy ez valójában miféle mozgalom volt, azt nem tudjuk. Hajdan szőlőhegyei is híresek voltak, 1614-ben Báthory István hagyatékából számos udvari embere kapott belőle egy-egy darabot. A XVI. században a szőlők is nagyrészt elpusztultak. Híres szülötte volt ebben a században Tóthfalusi Kis Miklós, a nyomdászat európai hírnevű mestere. A község határában ma is folyik még a bányamívelés és a Simon és társa czégnek gyógyszerészeti kapszula-gyára is van itt. A határ északi részén, a Szamos hegyen, hajdan váracs volt, de annak ma már semmi nyoma. Református temploma még a XIV. századból való épület; tornyot 1893-ban építettek hozzá, a mikor a község reformáltatásának 300 éves fordulóját is megünnepelték. A róm. kath. templom 1875-ben, a gör. kath. 1800-ban épült. Van a községben körjegyzőség. A lakosság olvasó-kört és hitelszövetkezetet tart fenn; van vasúti állomása, távírója és postája is.
