Protestánsok üldözése.
Protestánsok üldözése.
Az elmondottakon kívül Mária Terézia korát még a protestánsok üldözése jellemzi. Alatta kezdődik meg az az irány, mely legsértőbben II. József uralkodása alatt domborodik ki, hogy a Habsburgok összes országait egy egységes birodalommá olvaszszák össze; ennek egyik eszköze volt a királynő uralkodása alatt a protestánsok háttérbe szorítása s az erőszakos térítgetés. Igy 1742-ben Hadady Imrének, ki oly vétekkel volt vádolva, melytől a királynő, mint erényes asszony, legjobban írtózott, csak úgy kegyelmez meg, ha katholikus lesz; de azért bilincsekbe verve egy évig kellett volna börtönbe ülnie. Hadady azonban inkább elbújdosott, semmint vallását megváltoztassa.
Állami szempontból is a legnagyobb bűnnek a katholikus hit elhagyását tartotta a királynő. Különösen az osztrák örökösödési háború után, mikor külső ellenségtől nem kellett félnie, indúlt meg nagy arányokban az üldözés. 1749-ben a vármegye bírái felolvassák az 1731. évi pátenst s az összes ide vonatkozó rendeleteket s előadván, hogy sokan a világ botrányára kitérnek a római katholikus és görög katholikus vallásból, megindítják a pert Domahidy István ellen a következő megokadatolással. A vádlott, ki katholikus apától és református anyától származott, bár egészen a szintakszisig a szatmári és ungvári jezsuitáknál végezte tanúlmányait, s mint ilyen a Mária-kongregáczió tagja volt, melyben hitéről nyilvános vallomást is tett; bár a Rákóczi-féle felkelés alkalmával Károlyi Sándorhoz csatlakozott s a háború alatt mindenki katholikusnak ismerte; továbbá bár Ibrányi Júliát, egy katholikus leányt vett feleségül: mégis, mivel ezzel meghasonlott, kálvinistává lett s a prédikátorok ösztönzésére a katholikus hívek nagy botrányával újabb házasságot kötött, hithagyásáért egy évi börtönt kap, hetenként kétszer, szerdán és pénteken, szigorú böjttel súlyosbítva.
Igy szenvedtek aposztázia czímén: Vasady János, Szintay Andrásné, Szakadáthy Borbála, Dobos András, Kötélverő Fekete György és özv. Schultz Jánosné, Beleznay Ilona.
Az önként megtérteken kívül a katholikus hívek számát a vegyes házasságból származottak is gyarapíták, mert az ilyen gyermekeket kivétel nélkül a katholikus hitben kellett neveltetni. E rendeletnek Eötvös József, debreczeni kerületi táblai bíró nem akart engedelmeskedni. Hiába intette őt az egri püspök, hogy fiát az egri vagy a kassai konviktusban, leányait pedig a kassai apáczáknál neveltesse. Eötvösné inkább elbújdosott gyermekeivel és Jármiban, a Kulin István házánál vonta meg magát titokban. De ez kitudódott s ekkor az alispán fegyveres erővel ment a vendégszerető házra, hogy az udvari rendeletnek érvényt szerezzen. Kulin azonban a nagytekintélyű alispánt kidobta a házából.
Ekkor azután perbe fogták mindkét ellenszegülőt s Kulinra három évi, Eötvösnére pedig egy évi börtönt mértek. De a királynő ily előkelő családokat nem akart végkép elkeseríteni, azért megengedte nekik, hogy az előbbi 400, az utóbbi 200 frttal válthassa meg büntetését.
