Juhtenyésztés.
Juhtenyésztés.
A sertéstenyésztés apadásával fordított arányban áll a juh-tenyésztés emelkedése, a mi szintén a folyók szabályozásával megszünt egészségtelen, vizes és mocsaras legelők megjavúlására és az erdők pusztítása által felszabadúlt földek szaporodására vezethető vissza. Ezenkívül azok a gazdák, kik abbahagyták a sertés-tartást, a juh-nyájakat szaporítják, ezzel pótolják az állat-állományt. És ha a gyapju-árak úgy emelkednek, mint néhány év óta, remélhető, hogy a juh-tenyésztés is országszerte emelkedni fog.
Különösen három fajt tenyésztenek: a merinót, melyet főleg a gróf Károlyi-féle nagykárolyi és a gróf Károlyi Lajos erdődi uradalmában tenyésztenek nagy mennyiségben és különös gonddal. Mivel azonban ez a faj nagyon kényes, a kisebb gazdaságok nem foglalkoznak vele. Az egynyíretű fésűs, gyapjas birka, a mely a legtöbb nagyobb- és középgazdaságban el van terjedve. Az úgynevezett hosszú-szőrű magyar juh, mely kitartásra a birkánál sokkal igénytelenebb, az időjárást jobban állja és több gyapjút ad. Igaz, hogy a gyapjúja olcsóbb, de korai göndörszőrű bárányával és bő tejével elég jól kifizeti a tartását. A hegyvidéken lehet látni raczka juhokat, melyet ott mokány juhnak neveznek; gyapjuk durva, tartásuk alig kerül pénzbe, mert télen-nyáron a bérczeken legelnek.
A fésüs gyapjús birka általában minden gazdaságban el van terjedve anynyira, hogy a belterjes gazdaságok a juhot nem nélkülözik. Az úgynevezett angol fajta hús-juhokat a vármegyében még nem igen tartják, de kísérletezések ezen a téren is láthatók, különösen a friz-juhokkal. Különleges sajt-készítéssel itt nem foglalkoznak, de a kiváló minőségű juhtúrót és gömölyét a helyi piaczokon jól lehet értékesíteni. Jelenleg a gömölye kilója 80–90 fillér, s a munkásoknál a sokkal drágább szalonnát pótolja. A kora tavaszi bárányok ára dbként 6–8 korona.
