Czéhek.
Czéhek.
A czéheknek a vármegyében való keletkezéséről csupán a XIX. századot illetőleg van biztos tudomásunk. Miután azonban Lippán már a XVI. században volt czéh, bizonyára másutt is volt. Ebből az időből például Verseczen virágzó ötvösiparról emlékeznek meg a kútfők. A czéhek a mesterek eme szervezetei a török hódoltság idején megszünhettek, mert csak a XVIII században esik róluk ismét szó. Az adminisztráczió azonban nemcsak, hogy nem támogatta, hanem inkább meggátolta fejlődésüket. A XVIII. század ipari viszonyairól is sok anyagot tartalmazó Baróthi-féle Adattárban összesen csak kétszer van szó a kézmivesség emez érdekképviseletéről. Az 1727 aug. 23. keletet viselő rotulus szerint a helytartóság 181azért tagadta meg két hámoros és posztónyíró mesterjogának elismerését, „hogy a Bánátban a kézmívesek czéheket ne alkossanak”.
A temesmegyei czéhek keletkezésének ideje tehát a XIX. század elejére esik. A negyvenes évekig a következő czéhek alakultak a vármegyében:*
Dr. Szádeczky Lajos: A czéhek története stb.
Csák: timárok, csizmadiák, szíjgyártók és mások 1817. Kőmívesek, ácsok, asztalosok és mások 1817, szücsök, szabók és mások 1817: Detta: kőmívesek, ládakészítők, lakatosok, kerékgyártók, kovácsok, kádárok, órások, pékek, szabók, szitakötők, szíjgyártók, nyereggyártó, kalaposok, kötél gyártók, borbélyok, vargák, csizmadiák, timárok, molnárok, mézeskalácsosok, bábsütők és szűcsök 1842. Hidegkút: takács, kovács, kötélgyártó, asztalos, kádár, esztergályos, szerfestő, kerékgyártó, „czipővarró”, varga, szabó, kalapos, sütő, borbély, bádogos, szűcs, lakatos, nyereggyártó, fazekas, szűrszabó, kőmíves, ács, könyvkötő, sárgarézmíves, bábsütő, órás, fésüs, szitás, arany- és ezüstmíves, „kolompár”; üveges, rézmíves, csizmadia, szappanos, puskamíves és bőrgyártó mesteremberek 1846. Angyalkút (Kisfalud) kovácsok, kerékgyártók 1819. Kisszentmiklós: lakatosok, kerékgyártók 1819. Molnárok 1843. Lippa: fazekasok 1819, kádárok, kőmívesek, ácsok, asztalosok és mások 1820., kádár, ács, kőmíves, asztalos, lakatos, üveges, kőfaragó, esztergályos, órás, timár, mészáros, varga, csizmadia, süveges, nyereggyártó, szíjgyártó, fésűs, kötélgyártó, szitakötő, rézmíves, viaszöntő, kovács, kerékgyártó, bádogos, pék, molnár, kéményseprő, szabó, takács, gombkötő, szűcs, szappanos, puskamíves, arany- és ezüstmíves-mesterek 1841. Németszentpéter: kovácsok 1819. Szépfalu: kovácsok, kerékgyártók 1819., asztalosok 1819. Újarad: kádárok, kerékgyártók, kovácsok, viaszöntők és mások 1819, kőmívesek, ácsok, asztalosok 1819., kalaposok 1821., molnárok Zsigmondházával együtt 1843. Versecz: csizmadiák, bocskorkészítők és kordovánkészítők 1817, patkó- és szegkovácsok és mások 1817, kádárok, esztergályosok, órások, kötélgyártók 1817, magyar- és németszabók és paplankészítők, szűrszabók, posztónyirók, festők, sapkakészítők, gombkötők és fésüsök, rézmívesek, ötvösök, bádogosok és puskamívesek, pékek, viaszöntők, molnárok, serfőzők és kéményseprők, kőmívesek, cserepezők, ácsok és mások; szűcsök és papsüvegkészítők, timárok mészárosok, szíjgyártók, nyergesek, vargák, nyirók és tarisznyacsinálók, szappanosok, – külön-külön 1817-ből, – kalmárok 1825. Vinga: asztalos, paplanos, ács, bádogos, kádár, borbély, gombkötő, sarkantyús; esztergályos, fazekas, festő, fésűs, kordovános, kéményseprő, kerékgyártó, késes, könyvkötő, kovács, kötélgyártó, kőmíves, kalapos, lakatos, timár, szabó, szűcs, viaszöntő, mészáros, molnár, varga, nyerges, órás, pék, pokróczcsináló, puskamíves, szitakötő, rézmíves, szappanos, szegkovács, szíjgyártó, szűrszabó, takács, timár, csizmadia és üvegesmesterek 1835. Zádorlak: kovácsok, kerékgyártók, vargák és mások 1819, asztalosok 1819, molnárok 1843.
