Réthát.
Réthát.
Réthát. Az ujaradi járásban fekvő nagyközség. Házainak száma 195, lakosaié 985, a kik nagyrészt németajkúak és róm. kath. vallásúak. Postája helyben van, távírója Temeskeresztes és vasúti állomása Németság. A mai Réthát helyén a középkorban Abád (Ibéd, Apád) nevű helység feküdt. Ez ekkor Arad vármegyéhez tartozott és az aradi prépostság birtoka volt, mely az 1349–1377 években e birtokaiért perben állott a Laczkfiakkal. A mostani helység alapját, a második német telepítés alkalmával, 1772-ben, Neumann lippai sótári tiszt vetette meg, a ki itt 100 házat építtetett. Az újonnan telepített község Wiesenhaid nevet nyert. Mostani nevét csak a XIX. század harminczas éveiben kapta. 1781-ben Rétháti Kövér Tódor vette meg a kincstártól. 1838-ban Kövér Gergely, János, Emánuel és Márton voltak a földesurai. 1860-ban ifj. Kövér Márton az ő részét eladta id. Kovacsics Gyulának, a kitől e részt 1883-ban nyolcz gyermeke örökölte. Az itteni róm. kath. templom 1846-ban épült. A Rétháti Kövér-család kuriája most községházául és jegyzői lakul szolgál. Van itt gazdakör, hitelszövetkezet és tejszövetkezet. A mai Réthát vidékén feküdt a középkorban Asszonylaka falu, mely ekkor szintén Arad vármegyéhez tartozott. 1238-ban a Jeruzsálemi Szent János-lovagrend két eke földet nyert itt adományul a Maros mellett, IV. Béla királytól, mely földterület határos volt a lovagok Asszonylaka nevű birtokával. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is már egyházas helyként fordúl elő. A XV. században a Ravazdi-család birtokába került, melynek tagjai közül Péter, 1507-ben, Asszonylaki előnévvel szerepel. 1561-ben Kassay János volt a földesura. Megtaláljuk még az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen is a lippai kerületben, de már csak pusztaként, sőt még az 1761. évi hivatalos térképen is Asonlak alakban szerepel.
