Néprajzi kialakulás
Néprajzi kialakulás
A török uralkodásáig jóformán két nép lakja az egész vármegyét: fölül, a kik a vezető szerepet viszik vagyonban és kultúrában: a magyarság, alul a jobbágyság széles rétege, az oláh nép. A kik közülök valamelyes cselekedetükkel kitünnek s nemességre tesznek szert, magyarrá válnak: nemcsak a „natio hungarica”-nak, tehát a politikai magyar nemzetnek lesznek részesei, hanem egyúttal ethnikailag is fölszivódnak a magyarságba. Ehhez még hozzájárul, hogy a privilegizált osztály vallása a katholikus, tehát az új jövevények is áttérnek a katholikus hitre, mert a törvény értelmében, ha ezt nem teszik, nemességüket s jószágaikat elvesztik. Így alakulnak át magyarokká oláh kenézekből a Hunyadiak is.
A török folytonos előnyomulása nagy tömegeket mozgat meg a Balkánon, a kik – mi sem természetesebb – a legközelebbi országban keresnek oltalmat s rajokban kezdenek jelentkezni a szomszéd hatalmas királyságban: Magyar országon. Kivált, mikor a balkáni államok is sorra elbuknak s az egykor független szerb, bolgár és albán országok török pasalikokká válnak, az ottani lakosság nagy csapatokban kezd kivándorolni s új hazát keresni. Magyarország délvidéke, különösen a mai Temes vármegye az a hely, a hová leginkább mennek s a hol azután megtelepülnék. S mivel ez időben a Balkánon a gör.-keleti vallású szerbség s a szerb kultúra viszi a vezető szerepet, a bevándorolt népség, tekintet nélkül eredetükre, „szerbek” neve alatt lép föl hazánk történelmében.
Ám a magyar királyok is szívesen látták a jövevényekét, mert bennük fegyverforgató erőt kaptak, a melyet a folyton előnyomuló törökség ellen fölhásználhatnak. Nemcsak otthont nyujtanak nekik, de bizonyos kiváltságokat is, különösen egyházi ügyekben. Ilyenformán nálunk, de legfőkép a Délvidéken, a görög-keléti vallás egysége és színezete a szerb elnevezésben tömörül. S ez annál inkább könnyebben ment, mert az egyházban eddig is az ó-bolgár volt a kánonizált nyelv, melybe új tartalmat s új „színt hozott be a szerbség.
