Táncz
Táncz
Legkedvesebb szórakozása a németeknek a táncz: „Am Obed iz Musik, da geh’ i zum Tanz, Ergebe der Freude mit Lebchen mich ganz.” A Maros mentén már hatéves gyerek tánczol a párjával. Vasárnap délután, mindjárt a litánia után kezdődik, akár a kocsmában, ákár máshol és leszámítva a fejés, vacsora és öblögetés idejét; eltart éjfélig. Nincsen, ünneplés táncz nélkül: Még az eszem-iszomot is elengedi a német, a tánczot soha. Rendesen a hosszúlépésű „láng geschrittene” Ländler-rel kezdik, a miből a keringő lett s a hopser-rel (polka) végzik. Csárdást olykor a legények tánczolnak egyedül, ilyenkor csak nézik őket a leányok és nevetve tapsolnak a csizma és bokaverő Juch hé!… kiáltásokra.
Legnagyobb ünnep: a kirvei. Nem templomi ünnep, mert a védszent ünnepét külön búcsúval ünneplik meg, p. o. Nagyszentpéteren Péter és Pál napján rózsabált, templomünnepélyt és külön kirveit tartanak; hanem igazi népünnep az; községék és családok legnagyobb ünnepe, az aratás örömére. A svábok esztendeje ezért a kirvei előtti és utáni félévre oszlik.
