Tavasz-nyári ünnepkör
Tavasz-nyári ünnepkör
Most már a tavasz érkezésének reménye foglalkoztatja folyton lelküket. Husvétkor három tojásból és három szelet szalonnából csinált rántottát reggeliznek, a kalács beszentelése és misé után sonkát. A piros tojás osztogatását és egymáshoz ütögetését (thicsen), a keresztszülők felköszöntését, a locsolást még tartják, de igaz értelmüket már elfeledték; Május 1-én Nagyszentpéteren és egyebütt az előtte való délután legyalult, fehér-kék csíkokkal befestett, felbokrétázott póznát (májusi fát) tűznek a biró, a pap, a jegyző lakása, az iskola és kocsma elé. A fát körültánczolja 3–4 pár s ezért megvendégelik őket, vagy pénzt adnak, miből este bált rendeznek a kocsmában. Pünkösdkor a legtovább alvó gyermeket friss harmatos virággal ébresztik fel.
Lakodalmi szokások sem találhatók többé teljes összefüggésben. Legépebbek még Németsztamorán, Máslakon; Kisrékason, Ujjózseffalván, Hideg- és Angyalkuton Zádorlakon, Temesújfalun, Besenyőn, Cseralján; igen megtizedeltek: Lieblingen, Mercyfalván, Keresztesen, Kovácsin, Semlakon; semmiségekre összezsugorodtak a vegyes lakosságú helyeken és a városokban.
