Temetés, tor.
Temetés, tor.
A bolgárt önkészítette gyalulatlan koporsóban temetik. Özvegye énekelve siratja a végső úton halottját, kit a rokonok és szomszédok felváltva visznek ki a temetőbe. Ide majdnem naponként eljár a család a halott sírjához. Szentelt vízzel behintik és tömjénnel körül füstölik a sírt. Az elhalálozás napjától számított 3, 9, 27. napokon (ugor szám a 3!) gyászmisét mondatnak az elhalt lelke üdvéért. Pomána (halotti tor) alkalmával először megmossák a kezüket és olvasójukat a szenteltvízben, az asztal köré állva, a férfiak férfihalottjaikért, az asszonyok női halottjaikért imádkoznak. Közben emlegetik (ramenino) az elhalálozottnak nevét, pálinkával vagy vörös borral koczintgatnak, végül erősen meghatva és beszeszelve térnek haza. Ha valaki hazamenet kutyával vagy más állattal találkozik s attól megijed, jó az illető kutya szőréből egy csomót az ételbe keverni, különben eljön a vrkolák és éjjelenként szívja az ember szívét, máját. A virkolákban erősen hisznek a bolgárok. A vendégek mindegyike krajczáros viaszgyertyával körülcsavart czipót visz haza a pománából.
