Magyarosodás
Magyarosodás
Föl kell tételeznünk, hogy az öntudat érzülete, melyről itt Temesvár első történetírója beszél, a magyar polgári öntudat megnyilatkozása volt; mert a magyarosodás szelleme a mult század negyvenes éveiben már oly erős és mély gyökereket eresztett a temesvári polgárság kebelébe, hogy annak külső kifejezése is bizonyára őszinte és magyar volt. Nemcsak a hatalmas vármegye, a vármegyei birtokos nemesség éreztette befolyását a város közéletében, de az úri fiatalság is, különösen az országgyűlésekről visszatért ,,kis-követek” játszottak nagy szerepet a magyarosításban. Valóságos apostolai lettek a szabadelvű eszméknek és a nemzeti aspiráczióknak. Voltak közöttük többen, kik udvarolni is csak olyan nőknek akartak, kik magyar nyelven társalogtak és magyarérzelműeknek vallották magukat. Ezek az ifjak, mint Ormós Zsigmond és Vukovics Sebő, Temesvár társadalmában egész forradalmat idéztek elő és ők voltak a nemzeti iránynak legbuzgóbb terjesztői. A temesvári német hetilapban is mind gyakoriabbak lettek a magyarszellemű czikkek, kivált Wachtel D. és Stokinger (Sulyok) Mór szerkesztősége idejében. De elsősorban Pesty Frigyes öntött magyar szellemet a temesvári lapokba és ő ösztönözte legjobban a polgárokat a magyar nyelv megtanulására.*
Berkeszi: Temesv. kis monogr.
Ilyen körülmények között találták Temesvárt az 1848-ki fejlemények.
