A céhszervezet.
A céhszervezet.
Torontál vármegyében csak a XIX. század elején alakultak czéhek és szabadalomleveleiket a következő években kapták:
Aracs: 1828-ban a kötélgyártók, szűcsök, szabók, szűrszabók, csizmadiák, vargák, kovácsok, lakatosok, kádárok, üvegesek, takácsok, kéményseprők, mészárosok, szappanosok és szíjgyártók. Lovrin: 1839-ben az asztalosok, kovácsok, lakatosok, ácsok, borbélyok, kádárok, mészárosok, tímárok, szőrkapczacsinálók, üvegesek, vargák, csizmadiák, kerékgyártók, szíjgyártók, magyar és német szabók, kötélgyártók, nyereggyártók, szűcsök, bádogosok, takácsok, gombkötők, szűrszabók és molnárok. Máriafölde (Nagyteremia): 1846-ban az itt lakó mindennemű mesteremberek. Mokrin: 1846-ban a csizmadiák, szűcsök, szabók, kovácsok, kerékgyártók, asztalosok, borbélyok, tímárok, takácsok, bábsütők és kötélgyártók. Nagybecskerek: 1818-ban a lakatosok, asztalosok, kerékgyártók és mások; a pékek, viaszöntők, molnárok, szappanosok és mások; a vargák, kötélgyártók és fésűsök; kőmüvesek, ácsok és utczakövezők; csizmadiák, tímárok, szíjgyártók és bocskorkészítők; magyar és német szabók; szűrszabók és mások; magyar és német szűcsök, mészárosok és serfőzők, a kovácsok, ácsok, nyergesek és kádárok; az egyesült bőripari czéh és vegyes czéh; 1822-ben a kalmárok; 1826-ban a bocskorkészítők; 1828-ban a tímárok; 1830-ban a kovácsok. Nagykikindán: 1819-ben a szűcsök, kalaposok, kötélgyártók és mások; a borbélyok, mészárosok, szíjgyártók, tímárok és mások; csizmadiák és mások; magyar és német szabók, szűrszabók és gombkötők; 1820-ban a kerékgyártók, kovácsok, lakatosok és puskamívesek. Nagyszentmiklós: 1821-ben a szűcs, csizmadia, kerékgyártó, kádár, asztalos stb.; magyar és német szabó, szűrszabó és gombkötő; viaszöntő, pék, molnár és mészáros; német-varga, tímár, szíjgyártó stb. czéh külön-külön. Óbesenyő: 1840-ben a csizmadiák, kovácsok, kerékgyártók, tímárok, szíjgyártók, kötélverők, üvegesek, kádárok, asztalosok, szabók, szűrszabók, viaszöntők, mészárosok, vargák, fazekasok, szappanosok és borbélyok. Pancsova: 1794-ben az itteni és a bánát-határőrvidéki kézművesek; 1819-ben a kéményseprők. Párdány: 1837-ben a kötélgyártó, tímár, ács, szűcs, szígyártó, szűrszabó, csizmadia, mészáros, szappanos, szabó, asszonysaru készítő, kovács, fazekas, takács, festő, üveges, kádár, borbély és gombkötő czéh. Perjámos: 1845-ben a festő, tímár, mézeskalácsos, esztergályos, asztalos, kovács, lakatos, szűcs, kötélgyártó, kerékgyártó, varga, szabó, molnár, kőmíves, szitakötő, üveges, fésűs, gombkötő, kádár, bádogos, szűrszabó és borbély czéh. Törökbecse: 1822-ben a szabók, csizmadiák, vargák, gombkötők és mások. Ujpécs: 1840-ben a lakatos, asztalos, borbély, kovács, kötélgyártó, kerékgyártó, varga, nyereggyártó, ács, kádár, pék, fésűs, szabó, csizmadia, festő, kalapos, takács, üveges és esztergályos czéh. Zsombolya: 1823-ban a kőmívesek, ácsok, asztalosok, lakatosok, üvegesek és puskamívesek; a vargák, kalaposok, tímárok, festők, viaszöntők és mészárosok; a kovácsok, kerékgyártók, lakatosok és szíjgyártók; a szabók, csizmadiák, szűcsök, keztyűsök és fésűsök; 1844-ben a kalmárok. (Szádeczky Lajos: A czéhek történetéről Magyarországon.)
