Szőllősudvarnok.
Szőllősudvarnok.
Szőllősudvarnok. Azelőtt Rogendorf. Az Ó-Bega mentén fekvő kisközség. Házainak száma 99, lakosaié 831, a kik közűl 390-en magyarok, 145-en német és 272-en bolgárajkúak és római katholikus vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása Törzsudvarnok. E helység területe eredetileg a régi Udvarnok (Törzsudvarnok) határához tartozott. Gróf Rogendorf József 1840-ben telepítette az anyaközségtől 6 km. távolságnyira. Rogendorf ugyanis nőül vevén Petrovics József udvarnoki birtokos leányát, Udvarnok felerészét kapta hozományul. Erre telepítette a helységet, mely az ő nevét nyerte. 1886-ban a gróf Rogendorf családtól Begavári Back Herman vette meg, tőle pedig 1891-ben gróf Csekonics Endre v. b. t. tanácsos, a kinek egy díszkert közepén álló kastélya is van a helységben, melyet gróf Rogenfeld Róbert építtetett. Jelenleg gróf Csekonics Sándor lakja családjával együtt. Ugyancsak gróf Rogendorf Róbert építtette a temetőkápolnát is, a mely alatt a család tagjai nyugosznak. A római katholikus templom az 1891–93. években épült. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fenn. A községtől éjszakra feküdt Szőllősittvarnok helység, mely 1890–1895 között teljesen megszűnt s csekély számú lakossága elszéledt.
Szőllősudvarnok. – A Roggendorf-kastély és sírbolt. Most gróf Csekonics Endréé.
