Barényi (másként Barina, Barenay és Barnyi is)
Barényi (másként Barina, Barenay és Barnyi is)
Trencsén vármegyéből származik. Barina György már 1653-ban igazolta nemességét Nyitra vármegyében, és Barinyay László 1753-ban a trencsénmegyei Baánban; az utóbbi előfordul az 1754–55. évi országos nemesi összeírásban Nyitra vármegye nemesei között. György 1809-ben Pozsony vármegye nemesei között szerepel, hol Csentére nyert adományt. Tagjai közűl: György gróf Illyésházy István († 1812) jószágkormányzója volt. Zsigmond az 1848–49-iki szabadságharczban való részvétele miatt börtönt szenvedett s előbb Spielbergbe, innen Hohenwangenbe került, de megszökvén, Komáromba menekült, a hol beállott a komáromi várőrség közé. A komáromi kapituláczió után bántatlanul haza eresztették. 1770-ben a kisbéri ménesbirtok tisztje lett; ő volt ott az első magyar tiszt. Fia: Gyula jelenleg a gróf Csekonics-féle zsombolyai uradalom központi kasznárja. A család a pestmegyei Monostortól használja előnevét.
Czímer: Kétszer vágott és kétszer hasított, ekként kilencz mezőre osztott paizs. I. paizsfőben: 1. veresben természetes hal. 2. kékben zöld alapon négyszögletes kövekből rakott oromzatos torony, csúcsives kapuval, a torony oromzatán három kékszinű ellobogó zászlóval. 3. veresben ezüstrák. II. paizsderékban. 4. kékben, zöld alapon, czölöpösen állított arany buzakéve. 5. veresben, zöld alapon ágaskodó fehér ló. 6. Kékben négy hullámos veres pólya. III. A paizslábban. 7. veresben ezüst-makk, zöld makkcsészével. 8. Kékben zöld alapon felugró ezüst-szarvas. 9. Veresben három természetes szőllőfürt. Takarók: kékarany-veresezüst.
Barényi.
