Kiss. (Ittebei és Eleméri.)
Kiss. (Ittebei és Eleméri.)
K. másként Ákoncz Izsák fiai: Gergely, Lukács és Jakab 1760 október 7-én nyertek czímeres nemeslevelet Mária Terézia királynőtől, melyet 1761-ben Csanád vármegyében hirdettek ki. Örmény eredetű család, mely Erzsébetvárosból szakadt a mai Torontál vármegyébe. II. Izsák a béliai uradalom bérlője, a délmagyarországi kincstári jószágok elárverezése alkalmával, 1782-ben Elemért és Ittebét vette meg a kincstártól és arra adományt nyert. Izsák fia Ágost, kinek Bogdanovics Annától született fiai: Gergely († 1815.) és Ernő (szül. 1799 június 13, vértanúhalált szenvedett Aradon 1849 október 6-án) az 1848-iki mozgalmak kitörésekor a Hannover-huszárezred parancsnoka volt s ebbeli minőségben kezdett a kikindai szerb lázadás kitörésekor a magyar hadak élén szerepelni; több fényes diadalt aratott a szerbek fölött s egyik legdicsőbb fegyverténye Perlasz bevétele volt. Később 1849-ben altábornagygyá nevezték ki s egyideig a hadügyminiszterium teendőit is ellátta; 1849 márczius 8-án a II. osztályú vitézségi érdemrendet kapta. Miklós 1844-től Katalinfalván volt birtokos. II. Izsák testvére Miklós, ennek fia Antal (1844.) Katalinfalván volt birtokos, 1810–20-ig Torontál vármegye alispánja volt. A család tagjai közűl: Antal, Gergely és Ernő 1807 július 10-én az ittebei, Gergely és Ernő pedig 1807 július 10-én az Eleméri előnevet nyerték. Antal 1814 augusztus 19-én Ambrositz Károlyt, nemességének az előnév nélküli átruházásával fiává fogadta.
Czímer: hasított paizs. Elől ezüstben a vágási vonalból kinövő fekete sas. Hátul: fehér pólyával vágott kék mezőben felül három hatágú aranycsillag, alól aranyoroszlán. Sisakdísz kivont kardot tartó veresmezű könyöklő kar. Takarók: kékarany-veresezüst.
