Állatnevek.
Állatnevek.
A magyar nép lovát, tehenét, igavonó marháját beczézgeti, simogatja, »jószágom«-nak, »vagyonom«-nak nevezi. Nagy szeretettel gondozza, őrzi őket, mint olyanokat, »kik« a kenyérkeresetben nagy segítségére vannak. El is halmozza őket beczéző, díszítő nevekkel.
Lovait kedvelt férfi és női neveken szólítja: Jancsi, Pista, Sári, Rózsi, Julcsa stb. neveken, majd színükről Sárga, Szürke, Fakó, Deres és Kesely neveket ad nekik. Erkölcsös és tüzes voltuk szerint Büszke és Tüzes, Kurázs, Tatár és Villám nevekkel illeti. Szikra, Bársony és Ráró lónevek a betyár romantikából lettek a nép előtt kedveltek.
A marhával már az asszony is foglalkozik. Tehénnel és ökörnél a dédelgető nevek egész sorával találkozunk, ezek: Drága, Virág, Rúzsa, Riska, Borcsa, Klári, Gyöngyös, Röndös, Jámbor, Bimbó és Czifra; Csákó és Daru.
