Sándoregyház.
Sándoregyház.
XX. 1. Sándoregyház. Területén számos őskori lelet került napfényre; volt olyan is, mely az ókorból való. Legnevezetesebb az a 41 drbból álló bronzkincs, melyet 1896 körül, a jegyzőlak építése alkalmával, egy urnában találtak. Van közte 35 db. korongalakú boglár, két kis lyukkal a felvarrásra; két tömör, hengeralakú tekercs. (Hampel: A bronzkor, II. CLXIII. t., magyarázó szöveg.) Ilyen tekercsek másutt is előfordultak Magyarországon; a sándoregyháziak az elsők és egyedüliek a Duna-Tisza-Maros-közön; továbbá két óriási nagyságú karperecz, hasonlók a Graffenried-gyűjteménynek azon példányához, melyet Hampel: A bronzkor, I. XLIX. tábláján 7. sz. a. közöl. 1908-ban bronzkori urnatemető-maradványokat, illetőleg 70 agyagedényt leltek, bennük égetett emberi csontokat és egyszer egy bronz-karpereczet. Máskor római agyagkészítmények és kisebb régiségek kerültek felszínre. A sándoregyházi leletek részint a Nemzeti Múzeum és a nagybányai múzeum, részint Böhm és Szmik tulajdonában vannak. (U. o. I. 99–101. – U. o. II. 61. – U. o. III–1. 127–128.)
