Albert.
Albert.
Zsigmond király halála után (1437 decz. 9.) vejét Albert osztrák herczeget választották a rendek királylyá, kinek rövid uralkodása alatt a törökök újból háborúval fenyegették Magyarországot. Mialatt a rendek Budán az ország védelméről tanácskoztak, a törökök megszállották Szerbiának a Morava jobbpartján fekvő részét és ostrom alá vették Szendrő várát.
Brankovics György sürgetésére, a ki segélyt kért fia számára, Albert király 1439 junius havában megindította seregét s fegyverbe szólította az ország nemességét. A vármegyében birtokos főurak közül Brankovics György a Csákiak, a Marczaliak és a Perényiek csakhamar a királyi hadhoz csatlakoztak, de a vármegyék hadai és a köznemesség feltünő gyér számban jelentkezett. Mialatt a királyi had Szalánkeménhez érkezett, Szendrő elesett, a magyar hadak között pedig járványos betegségek ütöttek ki. Ily körülmények között a hadjárat folytatásáról le kellett mondani. Maga Albert király is betegen tért vissza a táborból Budára és Bécsbe utaztában utközben, okt. 27-én elhalálozott.
