Birtokviszonyok.
Birtokviszonyok.
Az elpusztult helységek területét az egyes nagyobb falvak vagy városok vették bérbe. Igy 1647 körül a kiszomboriak bírják Dedemszeget és Klárafalvát. Az erdélyi fejedelmek 1607-től kezdve leginkább a lippai, borosjenei és váradi vitézeknek adományozták a régi Csanád vármegyei pusztákat és falvakat. 1609-ben Báthory Gábor több hadházi hajdú vitéznek adja Zombor (Kiszombor) helységet. 1647-ben I. Rákóczy György a magszakadás következtében reá szállott Zombor és más falvakat Kis Márton körösszegi hajdu kapitánynak adja. A magyar király azonban fenntartotta felségjogait a Maroson túli országrészekre is. A király vagy a nádor leginkább katonáknak osztogatnak adományokat a mai Torontál vármegye területén. 1653-ban Bélteki Pált és Olasz Pált a garamszentbenedeki convent Szent-Miklós, Pádé, Morotva és Hodics birtokába iktatja. 1655-ben Dedemszögöt (Kiszombor alatt) Wesselényi nádor, uratlan pusztaként Horváth-Kissevics György királyi titkárnak, Czorgáll Ferencznek és Csór Györgynek adományozza. 1655-ben Harmadot (Perjámostól keletre) és Hódegyházat (Mokrintól délny.) Lessenyei Nagy Ferencz, Milojkovics Miklós és Dienes György nyeri adományul. I. Lipót király 1681-ben Fejéregyház-falut (ma Firigyház puszta Törökkanizsa mellett) Gbellani Miklósnak és Michalek Miklósnak adományozza. Kökényért (a mai Keglevicsháza helyén) 1655-ben Krehicz György, Nagy Balázs és Somogyi János nyerik adományul. (Borovszky Samu I. 226–228. II. 131., l6l., 212., 314.)
