József császár látogatása.
József császár látogatása.
II. József, sógora Albert szász-tescheni herczeg, és gróf Nostitz kíséretében 1768 ápr. 19-én érkezett Szegedre, honnan másnap lóháton indult a temesi tartomány beutazására. Ápr. 20-án meglátogatta Uj-Szegedet, Szőreget, Bébát, Kiszombort, 422Csanádot és Nagyszentmiklóst. Ápr. 21-én innen tovább utazott és útjába ejtvén Szaravolát (Sárafalva), Szent-Pétert, Perjámost, 10 órai lovaglás után Aradra érkezett. Ápr. 25-én tovább utazott Lugosra, majd onnan Orsovára, Orsováról Ujpalánkára ment, innen visszatérőben máj. 7-én Bresztováczon (Beresztócz) át ért a mai Torontál vármegye területére. Innen még aznap Homoliczon Sztárcsován (Tárcsó) át Pancsovára érkezett, honnan hajón a belgrádi vár meg tekintésére indult. Máj. 9-én ismét lóra ülve, megtekinté Almást (Torontálalmás), Sefkerint (Szekerény), Oppovát (Ópáva), Szákult (Torontálsziget) és Tomasováczot (Tamáslaka). Máj. 10-én Ecskát, Nagybecskereket és Törökbecsét nézte meg. Itt meghálván, máj. 11-én Beodrára és Karlovára, onnan Nagykikindára ment. Máj. 12-én Mokrinnak tartott s az Aranka mellett fekvő csárdában megállapodva, Csókára s onnan a zentai csatatér megtekintésére ment. Zentáról visszafordulva, Csókán át Temesvárra utazott, hol máj. 17-ig időzött, a mikor Margitára s onnan az alibunári mocsár megtekintésére utazott. Alibunáron töltvén az éjjet, máj. 18-án az illáncsai (Iloncz) mocsarakat szemlélte meg, azután pedig Tomasováczra (Tamáslaka) ment, majd átkelvén a Tiszán, Titelen át Ujvidékre. Ez útjáról a Nostitztól nagy gonddal vezetett napló maradt fenn, melyet a bécsi cs. és kir. titkos levéltárban őriznek.
E napló eléggé becses adatokat nyújt az akkori temesvári tartomány közállapotaira nézve. Becskerekről csak annyit jegyzett fel, hogy meglehetős nagy község. Becséről, hogy rossz falú a Tiszán. Nem tetszik neki a tömérdek kiöntés és mocsaras hely a Tisza mentén. A beodraiak azzal a kérelemmel járultak hozzá, hogy katonák lehessenek. A szomszédos Karlova már katona-község, úgyszintén Nagykikinda is, mely 700 lelket számláló, de rosszul épített hely.
József császár temesvári időzése alkalmával megismerkedett az igazgatóság egész tisztikarával. Kihallgatott mindenkit és csakhamar tisztában volt mindennel. Megtudhatjuk e naplóból azt is, hogy a császár Temesvárt nem tartotta alkalmasnak az administratió székhelyéül, mert egészségtelen város és azért a tartományi igazgatóság székhelyét Nagybecskerekre szándékozott áthelyezni, mert a császár tapasztalatai szerint Becskerek a legegészségesebb hely a tartományban és a becskereki tiszttartói kerület a legtermékenyebb is.
Becskerek körül terülnek el a betelepítésre legalkalmasabb földek. Mi sem hiányzik ott tehát, mint házat építeni a praesidens számára, a hivatalos irodák meg a levéltár elhelyezésére. Becskerek a Bega-csatornán feküdvén, összeköttetésben áll Temesvárral és az egész világgal.
