Szénbányászat.
Szénbányászat.
A szénbányák közül első sorban felemlítendő a Pinkafő vidékén levő buglóczi barnaszénbánya. Ennek széntelepe a neogén-képződmény tengeri emeletének (mediterran) alsó homok- és felső agyagrétegei közé van ágyalva s 3 km. hosszú, 300 m. széles és átlag 5 m. vastag testű. A szén minőségre nézve a duxi (Csehország) szénhez legközelebb áll s kilogrammja 3600 hőegységet (caloria) képes kifejteni. Szine sötét, szövete tömött. Ezt a bányát 1859-ben nyitották meg a Károly-tárnával s a felhozott szén hasznosítása végett a bánya völgyében (Thalheim) üveggyárat alapítottak, de ez szállitási nehézségek miatt 1870-ben megszünt. 1890-ben a szombathely-pinkafői vasút kiépülvén, a bányát ujból megnyitották. Az 1894-ben a bányák kihasználására 441alakult „Charbonnages de Thalheim limited” részvénytársaság 1897-ben komolyan hozzáfogott a bánya kihasználásához és a pinkafői állomástól Buglóczig mintegy 4–5 km. hosszú drótkötélpályát építtetett, mely a szén szállítására szolgál.
Másik szénbányánk, az ercsenyei, Gyanafalva község közelében van s az „Első magyar-stiriai kőszénbánya-társulat” tulajdona. A telep a Rába és Lappincs folyók közt elterülő hegységben, 75 km2-nyi földön, Ercsenye, Kristány, Raks és Badafalva községek határait érinti. Vastagsága 0·50–1·00 méter. A szén szine barna, a fa rostossága kivehető rajta (lignit). Van benne viz 25–30%, kén 1·5–2%, hamu 20–25% s csak a többi része szén, a mi az anyag selejtessége mellett bizonyít. Caloriája 2800–3000. Mivel a szén a hegy lábától 15–20 m. magasságban fordúl elő s igy bányavíz alig van és mert az összes szén vizszintes tárnaműveléssel napvilágra volna hozható, azért a bányászatnak nem sok nehézséggel kellene küzdeni. Az előnyös viszonyokkal azonban szemben áll a szénréteget fedő homok nagy lazasága, ugy, hogy csak erős támasztófák alkalmazása mellett lehetne a tárnában dolgozni, továbbá a réteg vékonysága s az anyag selejtes volta. Ezért a termelés nem fizeti ki magát s az üzem pang, sőt szünetel. Az előállítás ugyanis mmázsánkint 20–25 krba kerül s a darabos szén ára helyben csak 40 kr., a középszénné 25 kr. s a daraszéné 20 kr. A bányától a gyanafalvi vasúti állomásig 6·3 kméter hosszú keskenyvágányú lóvasút vezet, ez a vasút azonban, mivel oly kevés szenet vájnak, hogy a környékbeli fogyasztók szükségletét sem bírják kielégíteni, szállítás hiányában teljesen elhanyagolt, rossz állapotba jutott.
Elhanyagolt szénbányák vannak még Máriafalván és Kukméron, de ezek soha sem voltak rendszeres művelés alatt.
