Cziszterczi renden kivüli apátok. Bekebelezés a szent-kereszti apátságba.
Cziszterczi renden kivüli apátok. Bekebelezés a szent-kereszti apátságba.
A szent-gotthárdi apátság súlyos viszonyai ekkor már mégis jobbra látszanak fordulni, annyiban, hogy Széchenyi György kalocsai érseknek sikerül végre, 284 év után, Szent-Gotthárdot a birtokló Széchyek utolsójától, gróf Csáky Lászlótól, I. Lipót király jóváhagyása mellett, végleg visszaváltani.
Később gróf Kollonics Lipót biboros-érsek nyerte meg az apátságot királyi jóváhagyással és 1700. augusztus 2-án az apátság birtokába iktattatta magát, de egy hónap leteltével annak összes birtokait, Gonzales Thyrsus jezsuita rendfőnök közbenjöttével, e rendnek adományozta, minek erejénél fogva az csakhamar, Ravasz Ferencz kőszegi jezsuita-házfőnök személyében, a birtokba törvényesen be is vezettetett. Mivel ez adományozás Széchenyi Pál szent-gotthárdi apátnak és kalocsai érseknek még életében történt, ami 284a hazai és kánoni jogba ütközik, az ellen óvás jelentetett be. Széchenyi Pál halálával az apátság birtokjoga továbbra is fűggő maradt, mert arra ugy a cziszteriták, mint – Kollonits adományozása folytán – a jezsuiták igényt formáltak. I. József 1710-ben egy harmadikra, Piláti József olmüczi kanonokra ruházta az apátságot, ami csak növelte a zavart. Midőn végre az ügyet a két érdekelt fél ismételve megsürgette, a kir. kincstár kiküldötte Majthényi Jánost, hogy az ügyet vizsgálja meg. Majthényi a törvény, igazság és lelkiismeret nevében a cziszterczi rend javára mondott itéletet, melynek végrehajtása azonban Piláti haláláig elhalasztatott. Bekövetkezett ez is, de III. Károly király 1723-ban gróf Csáky Imre kalocsai biboros-érseknek adományozta ismét Szent-Gotthárdot és csak ennek elhunytával, 1734-ben adatott vissza az apátság eredeti rendeltetésének, a midőn III. Károly király 1734. julius 29-én kelt adományozó levelében Róbert szent-kereszti cziszterczita apátnak adományozza Szent-Gotthárdot. Az uj apát első tette volt, hogy birtokát az alsó-ausztriai szent-kereszti apátsággal egyesítette, azon kötelezettség mellett, hogy az anya-apátság a szent-gotthárdi apátságot terhelő adósságokat tisztázva, ott alkalmas monostort állítson s azt a rend szabványai szerint rendezze be.
AZ APÁTSÁGI TEMPLOM SZENT-GOTTHÁRDON. Saját felvételünk.
Róbert apát kezdeté meg 1740-ben a mai kolostor építését, melynek alapkövét Hauer Gellért cziszterczi rendi adminisztrátor tette le. A nagyszerü építkezés 10 évig tartott; mihelyt a keleti és nyugoti szárnyak elkészültek 1746-ban, a rendtagok, elhagyván düledező lakhelyüket, átköltöztek uj otthonukba.
A mai diszes apátsági templomot is ő kezdte építtetni, de már be nem fejezhette. Az uj templom alapkövét 1748-ban Mayr Károly szent-gotthárdi perjel és adminisztrátor tette le augusztus 16-án.
