Batthyány Lajos gróf, nádor.
583Batthyány Lajos gróf, nádor.
Batthyány Lajos gróf, Ádámnak fia, 1696-ban született. Tudományos nevelésben részesült s a mikor kilépett a közélet mezejére, tettvágyat, akaraterőt, árban, apályban rendületlen, erős, hazafias érzést vitt oda magával. Nemcsak szülővármegyéje, de széles ez ország megismeri mihamar a komoly czélok elérésére törekvő ifjú fényes tehetségeit, fáradhatatlan munkásságát. Gyorsan jut előkelő szerepléshez. A híres 1741-iki pozsonyi országgyülésen lángoló szavakkal kél a mindenünnen szorongatott ifjú királynő támogatására s nem csekély része van annak a momentuózus históriai jelenetnek az előidézésében, mely a magyar nemességnek örök dicsőségére szolgál s melynek eredménye, a nemzet határtalan áldozatkészsége, világraszóló vitézsége folytán, Mária Terézia trónjának megoltalmazása és biztosítása volt. Az 1751. május 4-én megnyilt pozsonyi országgyülés az ország nádorává választja meg Vasvármegye híres, népszerű fiát és Batthyány Lajos gróf magas állását bölcs tapintattal, a nemzet és a korona érdekeinek harmónikus és lelkiismeretes előmozdításával tölti be. Mint Vasvármegye főispánja, 1727-től 1762-ig tölti be mindenek megelégedésére, közszeretettől környezetten, vezeti állását. A közjónak szentelt életét 1765. okt. 26-án fejezi be. Ragyogó közpályájának alkonyatán az uralkodó kegyének eddigelé reá oly fényesen hulló sugára elhalaványul: a testtel-lélekkel magyar kanczellárnak önérzetes föllépése, nemes büszkesége bántja a bécsi udvar sima diplomatáit, a kik el is fordítják tőle királya szivét. Ettől fogva az önérzetében megbántott főúr visszavonul a közügyektől. Neve a haza s szülővármegyéje történetének egyik legváltozatosabb korszakában, az önzetlen hazafiak ragyogó nevei között, aranybetükkel tündököl; az utolsó nádor dicsőséges pályafutása hatványozott fénynyel ismétlődik hallhatatlan ivadéka, az első magyar alkotmányos miniszterelnöknek martiromsággal megszentelt életében.
GRÓF BATTHYÁNY LAJOS NÁDOR. A bécsi udvari muzeumból.
