Mura-Szombat multja.
Mura-Szombat multja.
A hagyomány szerint Bocskay István erdélyi fejedelem idejében Muraszombat nem a mostani, hanem a szomszédos Battyánfalva község és a muraszombati temető közt elterülő emelkedettebb helyen feküdt. Ezt megerősiti, hogy a jelzett helyen szántás és ásás alkalmával gyakran kőfalak nyomára akadnak. Bocskay egyik vezére azonban, mivel a lakosság seregének ellenállott, a községet felgyújtatta és porrá égette. Ennek a XVII. század első éveiben kellett történnie, midőn a Széchy-család jobbágyai lakták Muraszombatot. Az új község azután a Szápáry-kastély körül épült fel, mintegy védelmet keresve földesuránál az esetleges megtámadtatások ellen.
Régebben sokat szenvedett a Mura kiöntéseitől, mely szabályozatlan 69és szeszélyes folyó a muraszombati határt ma már megkiméli, de kiöntései most is sok kárt okoznak a szomszédos muramenti községekben.
Lakóinak száma megközeliti a 3000-et. Lassu fejlődése elszigetelt fekvésének, gyárak, ipartelepek és különösen a vasút hiányának tulajdonítható. Mura-Szombaton ez idő szerint egy római katholikus, egy lutheránus templomban és egy izraelita imaházban látják el a hivők lelki szükségleteit. A lakosok túlnyomóan vendek és magyarok.
Mura-Szombat a járási szolgabírói hivatal, járásbiróság, adóhivatal, kir. közjegyzőség székhelye; van itt csendőrörs, pénzügyőrség, járási ipartestület, van többféle egyesület, u. m. jótékony keresztény nőegylet, izraelita ifjusági és nőegylet, iparos és kereskedő ifjak önképző egylete, tűzoltó egylet, gazdasági fiókegylet, dalegylet, kaszinó és katholikus kör. Van két takarékpénztára, gőzmalma, posta- és táviró-hivatala.
A pár év előtt 25,000 frt költségen épűlt járási közkórház, a modern igényeknek mindenben megfelelően, 36 ágyra van berendezve.
