Rohoncz jelene.
Rohoncz jelene.
Rohoncz azelőtt népes mezőváros volt évenként öt vásárral, melyet most is megtartanak. Ipara és kereskedelme is fejlettebb volt, mint manapság. Híresek voltak és nagy kelendőségnek örvendettek a fahéjból készűlt burnót-szelenczék és a lakosság nagyban kereskedett boraival és gyümölcseivel. Míg a Batthyány grófok bírták a rohonczi uradalmat, zajos élet volt itt. Batthyány Lajos gróf nádor is itt tartózkodott egy ideig s a Batthyány-családot gyakran környezték előkelő emberek, tudósok és művészek. Savoyai Eugen is, a híres hadvezér, mint a grófi család vendége, többször és huzamosan 91mulatott Rohonczon. Rohoncz valamikor külön járást képezett s az ujonczozás is itt tartatott. Klauzál Gábor alatt gazdasági tanintézete is volt.
A rohonczi várkastély. Saját felvételünk.
Batthyány Gusztáv a hatvanas évek végén e birtokokat mind eladta és ezzel, valamint az új politikai beosztással, meg Szombathely és Kőszeg közelsége folytán Rohoncz teljesen elvesztette poziczióját s azonfelűl a megyei katonai laktanya építése után még a katonaság is eltávozott belőle, ami teljessé tette a község hanyatlását.
A lakosság száma 4143, kik majdnem kizárólag németül beszélnek, bár ujabb időben már a magyar szó sem ritka. Foglalkozásukra nézve a lakosok szőlő- és földművesek és iparosok; egyik legfőbb jövedelmi forrásukat szőlőik képezik, mert a rohonczi bor tisztán és jól kezelve a legjobb asztali borok egyike és igen tartós. Foglalkozást nyujt még a népnek a hegységekben nagy mennyiségben előforduló mész- és épületkő fejtése.
Maga a nagy kiterjedésű város három részre oszlik: az u. n. magyar városra, a német városra és a Táborra. A várkastély, valamint a hozzátartozó nagy uradalom most Szájbély Gyula orsz. képviselő tulajdona, akinek főleg állattenyésztése messze hirü; erről külömben a mezőgazdasági részben irunk bövebben. Vallás szerint van 2426 kath. 1089 ág. ev. és 628 zsidó.
A kath. templomot Batthyány Ádám gróf 1679-ben építtette szt. Katalin tiszteletére és 1732-ben Zinzendorf győri püspök szentelte fel. Az evangélikusok a hetvenes évek elején építettek csinos templomot és iskolát. Van zsinagógájuk és iskolájuk az izraelitáknak is.
Van gyára is, a Bogdán-féle leveskonzerv-gyár, továbbá takarékpénztára és hitelszövetkezete.
