Török hódítások.
Török hódítások.
A törökök előnyomulása eközben mindinkább fenyegetőleg lépett fel a Dunántúl is.
1577-ben a vármegye területén 1512 szabad és 64 hódoltsági porta volt, míg 1578-ban 1178 szabad és 256 hódoltsági. Az ez évi országgyűlésen különösen a vasmegyei rendek keltek ki hevesen, egyenesen az adó megtagadásával és behódolással fenyegetődzve. A királyi leirat erre azt válaszolta, hogy egyedül a kanizsai végvidék fenntartása a királynak évi 200,000 frtba kerűl; Ujvár (Német-Ujvár) megerősitésére az osztrák rendek 75,000 forintot ajánlottak fel, míg a többi váraknak őrséggel való ellátása nem lehetséges, sőt közülök többet le fognak rombolni.
Illésházy István a körmendi vár egy részére tartott igényt, mely várat az Erdődyek tőle elvettek. Erdődy Péter özvegye e kívánságát teljesítvén, a délvidék védelme e vár megerősítésével gyarapodott.
Az ez évi (1578.) 20. t.-cz. értelmében a vasvári káptalan, mint biztosabb helyre, a Gregorianczi Pál győri püspök által visszaszerzett és 1565-ben megerősített Szombathelyre tétetett át.
198Győr elfoglalása után (1594.) Hetesi Pethe Márton győri püspök egy ideig Szombathelyre tette át székhelyét és a várat ujból megerősítette.
A század vége felé a porták száma mindinkább fogy: 1583-ban 1044 szabad és 336 1/2 hódoltsági porta, 1596-ban 698 1/2 szabad és 2 1/2 hódoltsági porta iratott össze.
Miután 1594-ben Pápa is török kézre került, a sárvári vár, tekintettel a veszélyes szomszédságra, a következő évben a vármegye költségén ismét megerősíttetett, sőt 1597-ben a vármegye által Kőszeg részére megajánlott őrséget elvonták s Nádasdy Ferencz grófnak, Sárvár urának bocsátották rendelkezésére.
A következő évben Pálffy Miklós Győrt és Veszprémet visszafoglalta, mire Serdár basa a morvaországi eredménytelen betörés után 1599. október havában Pápa és Veszprém vidékén át pusztítva tért vissza Konstantinápolyba. Ezalatt Nádasdy Ferencz gróf, Kollonics és Thun gróf, nehogy a hódoltsági területről áttörjenek, lovasságaikkal gyors menetben követték, Sopronon át a sárvári várba vonultak és itt várták meg elvonulását.
Kanizsa elfoglalása után 1600-ban a török portyázók egész Vasvármegyét, sőt Stájerországot is pusztították, miért is fölmerült a szükség, hogy a vármegye déli része megerősíttessék.
Egy 1601. márcziusi kimutatás szerint a Vas és Zalavármegyékben levő végvárakban összesen 4171 főnyi őrséget tartott a király. Ebből Körmendre és Sárvárra esett 1300–1300, mint két legfontosabb helyre, Szent-Gotthárdra 700, mig Szecsődön és Hollóson 20–20, Sebesnél pedig csak tíz hajdú volt.
