Kozma.
Kozma.
Kozma, Abauj-Torna vármegye határán fekszik. Tót kisközség. 121 házból áll és 834 lakosa van, kiknek a fele római katholikus, másik fele meg görög katholikus. Van saját postája, távíró- és vasúti állomása. Nevét a Kozma és Damján szentek tiszteletére emelt ősi templomától nyerte. Még 1414-ben Szent-Kozma-Damján a neve. Innen vette nevét a Kozmay család. A XV. század közepe táján Kozmatelek, e század vége felé pedig már Kozmafalva néven szerepel. 1414-ben Nagymihályi Jánost iktatják birtokába. 1443-ban Unghi Albert, 1499-ben Perényi Imre kap itt részeket. 1508-ban Tárczai Jánost, 1546-ban Filpessi Zsófiát, 1548-ban Kozmafalvy Pétert, 8 évvel később Zalay Gáspárt, 1581-ben Koncz Jánost és Fekethe Pétert iktatják némely részeibe. Az 1598-iki összeírás Plágay Ambrust, Suta Jánost, Kozmay Ferenczet és Tamást említi. 1635-ben Bornemisza Mihály s István és Dely István és fiai kapnak itt részbirtokokat. 1774-ben Splényi Gábor, Kácsándy László, Revitzky Imre, Bydeskuthy Mihály, Kolosy Imre, Csehy János, Dókus Zsigmond s a Beőthy családok, valamint a Nyomárkayak, a Wiczmándyak, a Szent-Ivány, Pereszlényi és Urbán családok a földesurai. Most nagyobb birtokosa nincsen. 1663-ban a pestis, 1831-ben és 73-ban a kolera s 1899-ben tűzvész pusztított a községben. Mind róm. kath., mind gör. kath. temploma egészen új. Ide tartoznak Kótaj-tanya, Torkos, Jánospatak, Csókháza és Hegyalja puszták. Ez a két utóbbi ősrégi. Hegyalja-puszta már 1496-ban az újhelyi pálosoké, de a mohácsi vész után gazdátlan lesz s 1548-ban Kozmafalvy Pétert, 1650-ben Bornemisza Mihályt iktatják birtokába. Csókháza a Kozmafalvyak ősi birtoka 1592-ig, a mikor Vékey István lesz az ura. 1650-ben szintén Bornemisza Mihályé. Erről a pusztáról azt tartják, hogy az alapította meg a Kozmay család gazdagságát, minthogy ugyanis az egyik Kozmay leány egy csókjáért kapta.
