Megyaszó.
Megyaszó.
Megyaszó,Abauj-Torna vármegye határán fekvő magyar nagyközség. 536 házat számlál és 3081 lakosa van, kiknek nagyobb része ev. református. Hajdan Al és Fel jelzőkkel két község volt, de ugyanakkor egyszerűen Megyasszónak is írják. Egy XIV. századbeli oklevél Bertalantelkének is mondja s ugyanakkor Felmedyazou községet is említ, ellenben, még a XVII. században is, Alsómegyaszó: Alfalu néven is szerepel. 1352-ben I. Lajos a Czudar családnak adományozza. 1392-ben már a Monakyaké. 1405-ben Felsőmegyaszó az Isépy, Cselei és Dobi családok birtoka. 1435-ben a Monaky és a Dobi család kap Megazóban részeket. 1440-ben a Czudar család a maga részét a Rozgonyiaknak zálogosítja el. 1461-ben Dobi Lászlót iktatják némely részeibe. Ez időben Abauj vármegyéhez tartozott. 1567-ben a törököktől elpusztított helynek mondják. Azután Rákóczy Zsigmond kap Alsó- és Felső-Megyaszón II. Rudolftól némely birtokrészeket s a két községben az 1598-iki összeíráskor csak a Rákóczyak s a Monakyak vannak említve birtokosokként. Később a Rákóczyak része az Aspremontokra, a Monakyak része pedig az Almásyakra és Andrássyakra szállott s most gróf Andrássy Dénesnek, báró Harkányi Frigyesnek és Deréky Gyuláné, báró Györffy Rózának van itt nagyobb birtokuk s az utóbbinak díszes kastélya, melyet a bárónő első férje, Greaefl József, néhai szabolcsmegyei főispán, 1872-ben építtetett. Itt voltak szállva az 1881-ben e vidéken megtartott nagy hadgyakorlatok alkalmával, Rudolf trónörökös, továbbá Albrecht, Rainer, Vilmos, Jenő és Frigyes főherczegek. A kastély körül elterülő szép parkban nyugszik Graefl József, kinek sírboltját Fadrusz János művészi Krisztusa díszíti. 1713-ban földrengés, 1750-ben pedig veszedelmes tűz sujtotta a községet, a mikor temploma is leégett, mely a középkorban épült s erődített hely volt. 1615-ben újjáalakították s a tornyot 1702-ben 84építették hozzá. 1735-ben ismét renoválták, de a későbbi tűzvész következtében azután lapos famenyezetet kapott, érdekes magyarstilű festéssel. 1901-ben 36,000 korona költséggel megnagyobbították s ekkor a költségek legnagyobb részét, vagyis 20,000 koronát gróf Andrássy Dénes adományozta. A községet hajdan a husziták is elfoglalták. Azelőtt város volt és különféle szabadalmakat élvezett. Határában sok petrifikátum található. Megemlíthetők Dorgó, Bátyakereszt és Sugoró dűlői. Ide tartoznak Györgymajor-, Harangod-, Majos- és Ujvilág-puszták is, mely utóbbi báró Harkányi Frigyes birtoka, kinek itt csinos, kényelmes úrilaka van. Határában a Baksi-Szent-István halom, mely a népvándorlás korában temető volt, úgy tekintendő, mint egy mesterségesen emelt tumulus.
