Ruházat.
Ruházat.
A milyen egyszerű a ruthén háza, olyan egyszerű a ruházata is. A férfiaké általában világos színű (fehér vagy szürke darócz), csak a mellény (lajbik) színes, még pedig leginkább sötétkék s csak a sztropkóié vörös.
Érdekesebb az egyes ruhadarabok elnevezését összehasonlítanunk a magyar és tót elnevezésekkel. Így például a guba neve gubanya, a kabáté csuha, a könnyű kabáté kitlya; a csizma neve csizsmi és csizmi (Sztropkó vidékén). A szinnai járásbeli ruthén a felső kabátját csapó néven, a gatyát gacsi, a bocskort bocskori és kalapot káláp néven ismeri. A nők, különösen a fiatalabbak, már színesebben járnak, de ők is olcsó, egyszerű perkál és mosószövetből varrott kék, barna, sötétzöld színű csíkos vagy babos mintájú ruhákban. Több fényűzést mutat a csizma, a mely fekete, sima szárú, de sárga szögekkel van kiczifrázva. Csizmán kívül a nők bocskort viselnek leginkább. A sztropkói járásbeli ruthén nő egyes ruhadarabját ekként nevezi: vizitke, lajbik, drik, lipityánka; a fejkendő csepecz, a szoknyát pedig kabátnak mondja. A viselet legdíszesebb része a selyemkendő, a mely mindenféle színben, tarka rojtokkal és mintázattal élénkíti a szintén színes bársonymellényt. A szinnai járásban a női ing neve szorocska, a kötény pedig surcz. Az öregebb asszonyok rendesen, mint mindenütt, sötét színű, lehetőleg fekete ruhába öltöznek.
