Bodrogvécsi sírlelet.
341Bodrogvécsi sírlelet.
Az árpádkori sírleletek közül különösen érdekes a bodrogvécsi, Kozma Menyhért birtokáról, melyet Dókus Gyula, a vármegye nagyérdemű alispánja ismertetett az Archaeologiai Értesítőben. A talált kengyelvasakból következtetve, legalább nyolcz lovas sírnak kellett lenni; a talált kengyelvasak közül két pár úgy nagyságánál, mint különös alakjánál fogva azt igazolja, hogy lovasa az előkelőbb harczosok közé tartozott. Csikózablyát, összesen két eltört karikásat és négy eltört peczkeset találtak.
Az egyik nyeregkápának egy része ezüst lemezzel volt borítva és apró aklásszögekkel kiverve. A kardrészlet azonban szétporlott. A leletben talált sarkantyú tüskében végződik, melynek a szártól mért hossza 4 cm. s négy oldalú, a szárak végei lyukasak, melyeknek átmérője 1/2 cm. A lelet között még egy kard védővasának a részeit is megtalálták.
Az ékszerek között volt egy ezüst lemezes rossz karperecz, továbbá ezüst lemezek, melyek a szíjak végeinek befedésére szolgáltak; azután ezüst csattok, melyekhez hasonlókat a meriek sírjaiban Uvaroff fedezett fel 1851–54-ben. A három darab gyűrű egyikében zafirkő is volt; mind a három ezüst. Továbbá ezüst ruha és kantárdíszek, mindegyiknek alján két-három a felerősítéshez szükséges aklós szöggel. Végül kis, csörgő alakú díszek és kis aklás rossz ezüst-szögek, melyek a nyereg kiveretei voltak.
E lelethez tartozik még egy kard, mely épen került elő; csak a kézvédő volt letörve, de annak részlete is megkerült. Pengéjét fakorhadvány fedte s ezen itt-ott ezüst-lemez találtatott, mely azt igazolja, hogy a kardnak ezüsttel borított tokja volt. A kard csaknem ugyanolyan, mint a székesfehérvári demkóhegyi. Egy ázsiai szamanida pénz-dirhem, ugyanolyan, mint a minő a bodrogvécsi első leletből került elő.
A kard mellett egy vitéznek a csontváza is feküdt, melynek hozzávetőleges hossza 190 cm. volt.
A csontváz mellett talált lemezekéhez hasonló alakúakat Szolyván, Tarczalon és Bezdéden is találtak, de a bodrogvécsinek az ornamentikája az utóbbiakénál sokkal díszesebb. Anyaga ezüst s valószínűleg aranyozva volt. Dókus Gyula szerint, a lemezek alatt talált aczélból és tűzkőből következtetve, e lemezek a tarsoly külső részének fedésére szolgáltak, mely tűzszerszámtartónak használtatott.
