Paradicsom-légyvadász (Tchitrea Less.)
Paradicsom-légyvadász (Tchitrea Less.)
[Régebbi neve: Terpsiphone; Rhipidura.]
A valódi légykapók tengerentúli rokonai között az ebbe a nemzetségbe tartozó madarak a legfeltünőbbek. Testalkatuk kecses; csőrük meglehetős hosszú, erősen összenyomott, tövén széles, ormán majdnem egyenes, hegyén kampósan behajlott; lábuk rövid és gyenge; szárnyuk középhosszú, a 4–5-ik evező a leghosszabb; a kormánytollak meglehetős hosszúak, a két középső farktoll a hímeknél erősen meg van hosszabbodva. Tollazatuk dús és tetszetős színezetű. A csőr tövén serték vannak. Fejük gyakran bóbitás. Feltünő, hogy a teljesen kifejlett madárnak később megváltozik a tollazata, és ez az öregkori tollazat az előző ruházattól lényegesen elütő: a korábban uralkodó barna tónus helyett később a tiszta fehér színezet nyomul előtérbe. A nem 20 fajra oszlik; ezek közül 14 Afrikában, több Madagaszkárban, a Kanári- és Seychelli-szigeteken, végül néhány faj Indiában Kínában, Japánban és a Szunda-szigeteken fordul elő.
A feketebegyű paradicsom-légyvadász (Tchitrea viridis St. Müll.)
Régebbi nevei: cristata, melanogastra. Szép és élénk madár, a tropikus Afrika lakója.
A régi értelemben vett „poszáták” csoportja
Az alább következő kisalakú, karcsútestű éneklőmadársorozatot azelőtt „poszáták” címén rendszertanilag körülhatárolhatónak vélték és a poszáta-félék (Sylviidae) családjába sorolták. Hartert az ideszámítható fajokat szintén a légykapó-félék családjába sorolja.
