FŐBB BIRTOKOSAI:
FŐBB BIRTOKOSAI:
Ábrahámfi (gerlai) cs. 1471-ben Kaproncza, Dubravicza, Peleczke, Damasafalva, Moldovácz, Dobokna, Bácsa, Bábolna és Bozova részeit muronyi Vér Andrásnak. – 1479-ben Benes és Nagy-Bozva részeit, 1487. előtt pedig Almaszeget Dóczi Imrének adták zálogba. Egy 1350. évi oklevél szerint 16 birtoka volt e családnak Kaproncza és Monyorós vidékén. Ezek közűl – mint látjuk – 1471-ben kilenczet elzálogosítottak. Egy 1515. évi oklevél e tájon fekvő többi birtokaikat következőleg sorolja. föl: (Kaproncza), Alsó-Bozva, Alsó-Monyorós. Grassa, Klesva, Felső-Monyorós, Felső-Dobravicza, (Bábolna), Huholó helységek és Givernicze puszta. (1350: Anjouk. okmt. V. 363., Gyulafehérvári prot. 23. fol. 303., Dl. 18165. 19244: 1515: Diplom. Békés. 136.)
Aradi káptalan és prépost. 1343-ban Vonucz és Mikelaka. – 1359-ben (Mikelaka), Czemperd, Milona és Abád birtokához a káptalan (1405-ben is), Mikelakához 1377-ben a prépost tart jogot: 1380-ban ugyanez a káptalannal egyezkedik Itelaka (a fentebbi Mikelakával ugyanegy), Görcsöny, Kovászi, Bátia és Szent-András fölött. (Bátia a káptalané, Szent-András a préposté, a többi feles.) 1392-ben ismét új egyezség létesűlvén, Görcsöny és Kovászi préposti, Mikelaka káptalani birtokokúl mondatnak ki. Egyszersmind Arad városnak birtoklása tekintetében ujra (már 1380-ban is) rendezkednek. 1399-ben a káptalan Novákot ítéletileg nyeri (bírja 1493-ban is); 1411-ben Ség birtokába igtatják. 1422-ben Bodrogon s 1428-ban Molnáriban is földesur. 1444-ben Szent-György a káptalané, Martonoslaka a préposté. 1449-ben a káptalant Háromfülű birtokába igtatják. 1451-ben a prépostság Szent-Andráshoz formál igényt. 1453-ban ismét az előbbi – Kasza-Kért (és Mikelakát) mondja magáénak; 1457-ben pedig a palotai Czibakoktól Kisfalud, Soprony, Mátyustornya helységekben és Csertelek pusztán kap jószágot, s 1484-ben bír Szombathelyen. 1499-ben Csolton és Szent-Ivánban is. Ezeken kívül Rupp Balássy Ferencz után (a megye és időpont kitétele nélkűl) más birtokait is fölsorolja a prépostságnak és káptalannak, melyek közűl aradmegyei falvak: Bara, Bernolt, Csálya, (Kis-Kér), Bálványos, Veret (Vereth) és «Bucsvidéke» (utóbbi a préposté). Ez adatok azonban sokkal későbbi időből (1663.) valók. (1377: Dl. 29716; 1380: Dl. 29720; 1392: Dl. 29743; 1405: Dl. 31121: 1422: Dl. 11258; 1444: Dl. 28239; 1449: Dl. 29801; 1451: Dl. 29805; 1453: Dl. 29809; 1457: Dl. 29816; 1484: Dl. 29859; 1499: Dl. 29891. Ez oklevelek részben némely másokkal – megjelentek: Csanád egyházm. adatt. II. lásd itt a 467. lapon. – V. ö. Rupp, i. m. III. 61., Magyar Sion. 1866. nov. – 1487: Dl. 19274; 1493: Dl. 29871. – L. Kesziek és Lippa város s Aranyút és Vucsecs helys. a. is.)
Asszonylaki cs. 1444. 1450: Sztáray oklt. II. 363. 470.
Bacsó cs. 1444-ben: aszonylaki «Bacho», 1450-ben: székegyházi «Baczo» Tamás szerepel. Bizonyára ugyanarról a férfiuról és családról van szó. (Sztáray oklt. II. 363. 470.)
Bagdi cs. Berekszó, Békás, Alsó- és Felső-Bagd és Bak helységekben. (1436: Muzeumi llt.)
Baki cs. Gyötgy 1455-ben, László 1489-ben a megye alispánja. A páznádi Bakiak 1439-ben Keszi és Sárszó helységekben földesurak. (Nagymihályi llt., Pesty. Helyn. I. 247., 1484: Dl. 29859., 1489: Dl. 19470. V. ö. harapkói Botos-ok.)
Bánfi (lendvai) cs. Birták Lippa várát és városát (l. itt). Solymos várát (l. itt) tartozékaival, Borzlyuk várát és városát (l. Temesmegyében) és 1479 óta a Garai-féle nagy uradalmakat is. (L. Szádia és Váradia várak a.)
Barcsai cs. Földesur: Szent-Miklóson. (1489: Dl. 19470.)
Basarági cs. 1454: Békésm. oklt. 69.
Bátori cs. A szántai Petőfiektől örökölték 1391-ben Kért. (Dl. 7856. 8016.)
Benke (Benkefi, benkefalvi) cs. 1398-ban kir. adományúl kapják Király- Séget. (Dl. 8354. – L. Kolozsváriak a. is.)
Bernolti cs. L. Bernolt helység a. Zarándban.
Besenyei (szent-demeteri) cs. 1489-ben Hodos, Bodrog, Szent-Demeter és Kebles helységekben birt részüket a Czéczeieknek zálogositották el. (Jászó. prot. A. fol. 109.)
Bosori cs. Földesur 1488-ban: Nagy-Szécsényben. (Dl. 15294.)
Bizerei apátság. Földesur Szombathelyen és Vezetén vagyis Szent-Mihályon. (1428: Dl. 29769.)
Botos (harapkói) cs. Albert királytól kapják 1439-ben a Rozgonyiakkal együtt Keszit és Sárszót (mint a hűtlen Mihály rácz vajda birtokait), s V. László királytól egy másik nagy uradalmat. Bírtak Szombathelyen is. (Dl. 13440; Csanádegyházm. adatt. II. 284., L. Bakiak a., és Botosok a. Csanádmegyében. is.
Bulcsi apát. 1367-ben igtatják a két Bata, Ujlak, Csura és Vadkert helységek, továbbá némely Ménesi, Lippa és Kovászi körűl feküdt szőlők birtokába. 1443-ban Ujlakot a Karaiaknak zálogosítják el, de 1478-ban már ismét bírják Husznával és Gyabarfalvával együtt. (1367: Dl. 26375; 1443: Sztáray oklt. II. 359., Pesty. Krassóm. tört. III. 386. 441.)
Csályai cs. 1451-ben Mózes a megye alispánja. (Sztárai oklt. II. 485. – L. Dócziak a. – V. ö. 1495: Dl. 20343.)
Csanádi káptalan. L. Kesziek a.
Csanádi püspök. L. Pecsk helység és a Kesziek a.
Csegzei cs. 1434. 1447: Nagymihályi cs. llt.
Csornai cs. 1484-ben kapják a királytól a magbanszakadt martoni Kis Ferencz birtokát Csegzén. (Forgách cs. llt.)
Csurai cs. 1418: Dl. 10711. – Idéz. Csura helys. a. is.
Czéczei cs. L. Besenyeiek a.
Czibak (palotai) cs. 1446-ban és 1449-ben: Cserteleket, Mátyustornyát (Pókatornyát) és Sopronyt bírják. (Nagy mihályi llt. – E birtokok további sorsát lásd az aradi káptalan és a Fejéregyháziak birt. a.).
Dienessy (illyei) cs. L. Dócziak és Telegdiek a.
Dóczi cs. Zádorlaká-ról nevezték magokat, hol váruk (l. ott) vagy kaslélyuk is volt. Ezenkívül (főleg Imre) sokat szereztek. 1471-ben a gúti Országghoktól Gyarakot és Kő felét veszik (László) zálogba, 1474-ben pedig Pél részeit. Továbbá 1481-ben és 1482-ben Apácza és Udvari részeit (lmre) a Gacsályaiaktól, a kiknek Apácza helységben és Kis-Udvari pusztán bírt más részeit 1488-ban a Harasztiaktól kapják. – 1477-ben bírták már Zádorlakát, Szőllőst, Szcnt-Máriát, Deszket és Likit, melyeket 1467-ben vagy 1468-ban a Mezőgyániak és Mutnokiak kir. adomány alapján (mely Zádorlaka, Liki, Deszk és Diógy helységeket nevezi meg) foglaltak volt el az (erdélyi lázadáskor hűtlenségbe esett) Illyeiektől (és az osztályos illyei Dienessyektől) s Dóczi Imrének adtak volt át, a ki meg kir. adományt szerzett ugyan e birtokokra, de egyszersmind az eredeti tulajdonosokkal pörbe keveredett miattuk. 1488-ban azonban «Dyenesse» Bernát e helységekben bírt részeiről záloglevelet állíttatott ki Dóczi Imre részére. – 1484-ben egy iregdi Patócsi leánytól az általa anyai jogon bírt Apácza és Udvari részeit vette Imre zálogba. 1486-ban és 1437-ben pedig Vizes felét Horváth Páltól örökösen. (1471: Forgách cs. llt., 1474: Dl. 17572; 1481: Dl. 18548; 1482: Dl. 18619. 19040; 1488: Dl. 19364; 1477–1496: Dl. 17920. 18117. 18120. 18745. 19222. 19277; 1434: Dl. 18942; 1486: Dl. 19142; 1487: Dl. 19265. – L. gerlai Ábraháinfiak a, is. – V. ö. 1467: Dl. 16594.)
Elyőfalvl cs. L. Elyőfalva helység a.
Erdélyi cs. 1422-ben és 1447-ben Elyőfalváról. 1487-ben Szent-Miklósról nevezik magukat. (Dl. 11171. 19274. és Nagymihályi llt.)
Ethele (ittebei) cs. Földesúr Ságon. (1419: Dl. 19470; 1499: Dl. 29891.)
Fazokas (bernolti) cs. 1437: Dl. 19274.
Fejéregyházi cs. 1444-ben a Temérdekegyháziakkal együtt bírnak Simánd, Petercse, Told és Berbencze (1452-ben Tót-Berbencze puszta) helységekben. 1446-ban (a Fejéregyháziak) Füvesen is földesurak s Simánd, Földvár, majd Apácza és Udvari birtokához formálnak jogot. Még ugyanez évben Simándon és Földváron kívül Ujlak, Fejéregyház és Csegze helységeken is egyezkednek a martoni Kisekkel; végűl 1449-bon Czibak Katalintól Mátyustornya (Pókatornya) és Csertelek részeit veszik zálogba. (Nagymihályi llt.)
Folti cs. Folthy. (1487: Dl. 19274.)
Forgách (gimesi) cs. L. a szeri Pósafiak a.
Garai cs. L. Szádia és Váradia várak a.
Geledi cs. 1480. körűl: Dl. 32394.
Geszti cs. L. a szeri Pósafiak a.
Giskra János. L. Solymos vár s Lippa város a. és Temesmegyében Borzlyuk város a.
Hagymás (berekszói) cs. L. Solymos vár a.
Haraszti cs. L. gúti Országh-ok és Dócziak a.
Herczeg (szekcsői) cs. L. Hunyadiak és Vásárhely m.-város a. Csanádmegyében.
Horváth (vizesi) cs. L. Dócziak a. – V. ö. Dl. 19084.
Hunyadi cs. Bírták Papi várost (l. ott) és más helységeket, zálogban a királytól és a Marczaliaktól. Továbbá Solymos várát (l. ott) s a Tamási-féle uradalmat; vétel utján 1453-ban és 1454-ben a régebbi kerek-egyházi Laczkfi- féle: Asszony, Veres-Vinga, Kerek-Vinga (és más, olykor szintén Aradmegyébe számított csanádmegyei) helységeket. Később ez uradalmak – részben – a Mátyás király s általa Szilágyi Erzsébet és Korvin János birtokába jutottak. (1453: Müncheni áll. llt. Ung. doc. VIII. 40., 1454: Békés. oklt. 68. – A többire nézve l. Hunyadiak alatt Csanádmegyében és Pálülése helység alatt is.)
Illyei cs. 1358-ban földesur Bánliget, Kalinháza, Alsó- és Felső-Zamsor helységekben. (Pesty. Krassóm. tört. III. 42. – L. Dócziak a. is.)
Jaxics (Jaksics, nagylaki) cs. A magbanszakadt Kis-Balázs birtokait
Fellak, Serfesd és Farkasd pusztákon 1478-ban kapják a királytól. Birtak (1484.) Udvariban is. (Dl. 29840. 18973.)
Fellak, Serfesd és Farkasd pusztákon 1478-ban kapják a királytól. Birtak (1484.) Udvariban is. (Dl. 29840. 18973.)
Kalodvai pálosok. Földesurak: Martoniban (1441. 1466.) kir. adomány (Zsigmond királytól) és vétel utján; Varjason, horogszegi Szilágyi Mihály adományaként (1458.) és Szombathelyen (1484.) is, a 60-as években élt Keszi Balázs adományából. (Rupp, i. m. III. 72., 1484: Dl. 29859.)
Karai cs. L. a bulcsi apát a. – V. ö. 1438: Sztáray oklt. II. 346.
Kaszai (somosi) cs. 1484: Dl. 24837; 1466: Dl. 29826; 1487: Dl. 19274; 1498: Dl. 20692.
Kenther (ivánházi) cs. 1485: Dl. 19040; 1487: Dl. 19244.
Keresszegi (kisfaludi) cs. Keressegy dictus. (1450: Nagymihályi llt.) Cserteleken, Pókatornyán és Sopronyban voltak birtokaik.
Keserű (szent-iváni) cs. Keserw. (1434: Nagymihályi lltár.)
Keszi cs. 1451-ben földesur Bak helységben. 1455-ben Balázs deák az aradi káptalannak adja bizonyos feltételek alatt Szombathely részeit (majd 1469-ben zálogban az egészet), 1456-ban pedig a csanádi püspökségnek Babost. Ezenkívül 1471-ben a csanádi káptalannak a következő helységeket «Vice, Kéry (Keszi ?), Milyufalva (Millenfalva?), Sanzo (Sárszó), Nádasd, másik Nádasd, harmadik Nádasd, Büvafalva, két Etre, két Parthi, Zintheri, Záldobos, Dorsz, Miszelec, Uvadry (Udvari?), Tüvösegyház (Tövisegyház?), két Mahus, Horpathaka, Szent-Miklós, Thelke». (Az Oltványi irása szerint, mely a csanádi kápt. levéltárában levő eredetit nagy részében elferdítette. Egyáltalában hely-neveket nem volna szabad a középkorból publikálni, eredeti írásmódjuk hű megjelölése nélkül. Közlő pl. a hagyományozót «Kery»-nek írja, pedig «Kezy» (Keszi) volt s bizonyára a második helyen említett falu is.) Ugy látszik az egész uradalom a mai Temesmegye ék. részében terűlt el, a Lippától nyd. eső mai Keszincz (hajdan Keszi) s tán az ettől d. eső mai Nádas vidékén. (1451: Nagymihályi llt., 1455: Dl. 29813; 1456: Dl. 30214; 1469: Perényi cs. llt., 1471: Csanádegyházm. adatt. III. 345., 1479: Dl. 18150. – L. a kalodvai pálosok s Part helység a. is.)
Kis (apáczai) cs. 1450: Sztáray oklt. II. 471.
Kis (martoni) cs. L. Csornaiak és Fejéregyháziak a. – V. ö. 1450: Sztáray oklt. II. 471.
Kolbász cs. Kolbaz. (1495: Dl. 20343.)
Kolozsvári cs. 1421-ben Külső- és Belső-Csályán, Tófáján és Gergelyforrán osztoznak a benkefalvi Benke családdal. 1426-ban e birtokokra nézve a Tamás leányait fiúsítja a király. (Dl. 11116. 11839.)
Korvin János. L. Solymos vár, Lippa város és a Hunyadiak alatt.
Könczöl cs. Kewnchewl. (1495: Dl. 20343.)
Krajnik (fivesi) cs. Craynik. (1450: Sztáray oklt. II. 471.)
Kulcsár (csályai) cs. Kwlchar. (1450: Nagymihályi llt., 1498: Dl. 20692. – V. ö. 1495: Dl. 20343.)
Kutfei (nagy-úti) cs. Kwthfely dictus. (1452: Sztáray oklt. II. 497.)
Laczkfi (kerekegyházi) cs. L. Hunyudiak a. (1454-hez) Arad és Csanádmegyében.
Maczedóniai cs. L. a szeri Pósafiak a.
Marczali rs. L. Marczaliak a. Csanád- és Papi város alatt Aradmegyében.
Maróti cs. 1392-ben kapja János Pálülését, melyhez 1393-ban arany- és ezüst- vagy más fémbánya-nyitásra is engedélyt nyer. 1399-ben részei vannak ezenkívűl Csurán és Levelespatakán is. 1495-ben Szombathelybe igtatják zálog címen. 1418-ban földesur Keresztur, Iregd, Hosszú-aszó (és Pálülése) helységekben.(1392: DL 7806; 1393: Dl. 7844. 7847; 1399: Dl. 8405., 1404: Dl. 9000; 1418: Diplom. Békés. 47.)
Martoni cs. Földesur Martoniban és Felső-Füvesen. (1447: Nagymihályi llt. – V. ö. 1404: Dl. 9000.)
Mezőgyáni cs. L. Dócziak a.
Mindszenti cs. L. Telegdiek a.
Mondolai cs. Bak helységben. (1451: Sztáray oklt. II. 475.)
Mutnoki cs. 1468-ban (nov.) bírják Zádorlaka, Liki, Dcszk, Szőllős és Szent-Mária részeit. (Dl. 16732. E birtokok eredetét lásd a Dócziak a.)
Nagy (asszonylaki) cs. 1444: Nagymihályi llt.
Nemes (kaszai) cs. 1494: Dl. 20100.
Németh (csegzei) cs. 1450: Sztáray oklt. II. 471.
Ongor (nádasdi) cs. L. szeri Pósafiak a.
Országh (gúti) cs. 1437-ben kapják (Mihály és János) Pél, Szárcsaháza és Pongrácz falukat Zsigmond királytól. 1471-ben pedig (Mihály) a szeri Pósafiak (l. ott) uradalmainak felét Mátyás királytól. De már 1478-ban (Lőrincz) Kovászi, – 1486-ban pedig (Sebestyén) Belső-Csálya (várkastélylyal), Külső-Csálya, Tófája, Szárcsaháza, Pongrácz, Jász-Pél (Peel), Földvár, Keresztur, Panád, Kovászi, Kő, Gyarak és Gergelyforra részeit (felében csak halála esetére) a Harasztiaknak zálogosították el. Lőrincz pl. 1487-ben még földesur Haraszti Ferencz mellett Jász-Pélen. – Az 1440-es években bírta a család Solymos várát (l. ott) és Lippa városát is. (1437: Dl. 13093; 1478. 1486. 1487: Forgách cs. llt., 1487: Dl. 19259. – L. Dócziak a. is és V. ö. Kovászi m.-város a)
Pán Mátyás (knyeziczei). L. Temesmegyében, Borzlyuk város a.
Patócsi (iregdi) cs. Patoch – alakban is. Földesur Csura, Buda, Iregd és Keresztur helységekben. (1449: Csanád-egyházm. adatt. II. 285., 1484: Dl. 18940. L. Dócziak és Eperjes helység a. – V. ö. 1479: Dl. 18150. és Nagymihályi llt. több ízben.)
Petres cs. János 1455-ben a megye alispánja volt. (Nagymihályi llt.)
Pongrácz (dengelegi) cs. Bírták Lippa várát és városát (l. ott) Töviskvár helységgel (poss.) együtt.
Pósafi (szeri) cs. 1446-ban és 1449-ben földesur Keblesen, 1450-ben (Simándon) és Földváron is. István 1463-ban Kasza, Kér, Ároki, Belső- és Külső-Zábrány, Nyárrév, Cseralja, Kis-Kér, Giroltfalva, Árpatarló, Hidegfő és Papfalva helységeket a gimesi Forgáchoknak és Maczedóniaiaknak zálogosította el. 1471-ben Martoniban is földesur. Még ugyanez évben történt halálával magvaszakadván, e megyebeli uradalmait is a gúti Országh-ok és nádasdi Ongor-ok kapták a királytól. E birtokok: Sződi vára és városa; Szent-Pál és Macsalaka városok tartozékaikkal; továbbá Kasza, a két Zábrány, Nyárrév, Cseralja, Kis-Hodos, Cserfalva, Hidegfő, Kér és Ároki helységek. 1472-ben azonban szeri Pósafi Anna a Maczedóniai, gimesi Forgách, és Geszti család tagjai követelik: Bike, Kér, Elzen, Bodorlaka, Deszk, Háromfülű, Nyárrév, Tót-Hodos, Zábrány és Kasza helységeket s Sződi városnak felét. (1446–1450: Nagymihályi llt., 1463: Dl. 15897; 1471: Forgách cs. llt., Pesty. Krassóm. tört. III. 428. 430.. 1472: Dl. 17282. – V. ö. Veresegyház helység a.)
Pörségi cs. L. Pörség helység a.
Ravaszdi (asszonylaki) cs. 1499-ben földesurak Kis-Rékason is. (Dl. 29891. – V. ö. 1466: Tört. Tár. 1890. 114. l., 1478: Pesty. Krassóm. tört. III. 442., 1489: Dl. 19589; 1495: Dl. 20343.)
Répás (ségi, pörségi) cs. 1466: Dl. 29826; 1485: Dl. 19040; 1489: Dl. 19589; 1495: Dl. 20343.
Rozgonyi cs. L. harapkói Botos-ok a.
Ségi cs. 1499: Dl. 19^70.
Simándi cs. 1438: Sztáray oklt. II. 346.
Simonfi (ellyőfalvi) cs. Symonfy. (1479: Pesty. Krassóm. tört. III. 451.)
Somosi cs. 1451-ben Máté e megye alispánja. (Sztáray oklt. II. 485.)
Szász (ségi) cs. 1487: Dl. 19244. 19274.
Szegedi (zádorlaki) cs. Zygedy. (1485: Dl. 19040. – V. ö. 1450: Sztáray oklt. II. 471.)
Szentgyörgyi cs. L. Vásárhely város és harapkói Botosok a. Csanádmegyében.
Szentmiklósi cs. 1484: Dl. 18932.
Szenttamási cs. 1485: Dl. 19040.
Szilágyi Erzsébet. L. Hunyadiak a.
Szilágyi (horogszegi) Mihály. L. a kalodvai pálosok a.
Sződi cs. 1438: Sztáray oklt. II. 344.
Tánczos (ivánházi) cs. 1464: Dl. 15915. és 24837; 1487: Dl. 19274.
Telegdi cs. A Csanád nemzetségé 1247-ben Pongráczfája, Pongrácztelke, Poklosi, Nádasd; 1256-ban: (Pongráczfája), Csenk-örvénye, Szudas, Bolókerék, Terimtelek, Szurakrév, Kútegyház, Dobegyház, Szécsény, Fejéregyház (Nádasd), Feketefa, (Poklosi), Fejértő(?), Nagy-Kecskés, Filepkeve, Döbördön, Hodos. (1323-ban: Pongráczfája, Csenk-őreme, és Kis-Hodos – határozottan e megyében.) 1337-ben osztoznak (a Csanád n. tagjai): Almaszög, Petercse, (Szécsény), Hódi, továbbá: (Filepkeve,) Szlatina, Perő, Sztaniszlóháza máskép Gyertyános. Feketetó máskép Mikcseháza, Pestes, Kaprevár, Boncsó (máskép Döbördön), Kadraszó és Urkuta, – 1360-ban pedig már a Telegdiek Veresegyház, Almaszeg, (Kis-Szécsény), Simánd, (Filepkeve) (és 5 birtok), Sztaniszlóháza (és 6 birtok), Tejes (és 5 birtok) és Szent-Demeter(?). – 1366-ban (a Telegdiek és Mindszentiek) Fizes, Baltaháza, Kovácsfalva, Pozsoga, Hidegfa, Jelenkő, Disznóól, Bonnfalva, Szalatnyakuta és Pesztöczfő helységeken. 1455-ben végűl Telegdi Lőrincz: Filepkeve, Szalcsva, Szlatina, Pozsoga, Hidegfa, Gyoszán, Ivánfalva, Hasznosfalva, Sándorfalva és Budafalva (az utóbbi 3 lakatlan) birtokokat (Gyertyánost kivéve!) az illyei Dienessyeknek adja el. (Árpádk. uj okmtár. VII. 429., IX. 419. sat., Anjouk. okmt. III. 370., Dl. 322. – V. ö. Zichy okmt. I. 551.)
Temérdekegyházi cs. L. Fejéregyháziak a.
Vad (baki) cs. Wad. (1444: Dl. 28239.) 1444-ben «de Byky». (Nagymihályi cs. llt.)
Vadas (pörségi) cs. Vadas. Wadas. (1399; Csanád-egyházm. adatt. II. 253., 1444–46: Nagymihályi llt. és Dl. 28239.)
Varjasi (gyarmati) cs. Waryassy dictus. – Vessző faluban. (1430: Dl 12183.)
Vér (csegzei) cs. Wer. (1434: Nagymihályi llt.)
Vér (muronyi) cs. L. gerlai Ábrahámfiak a.
Vizesi cs. Dl. 19084.
Összesen: 105 birtokos.
