HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Acsa-egyház(a). (Acsa.) Poss. Atha egyhaz. (1400: Zichy okmt. V. 146.; A bátmonostori Töttösöké volt. Úgy vélem megfelel az 1340. évben említett «Acha»-nak (terra vacua) s így Acsa-egyház(á)nak olvasandó. (U. o. I. 587.) – Bátoregyház(a) vidékén (a megye ény. határán) kereshetjük.
Acsád. Achad. (1341: Zichy okmt. I. 607.) Talán az előbbivel azonos.
Adorján. (Adrián.) Poss. Adrean. (1376: Zichy okmt. III. 625.) Aduryan. (1376: U. o. 636.) Adoryan. (1497: Muz. llt.) A megye ény. vidékén feküdt.
Al-Szent-György. L. Szent-György helység a.
Alsó-Tárnok. L. Tárnok helység a.
Apáti-telek (puszta). Pred. Apathitelek. (1481: Dl. 18614. – L. a Czobor cs. a.)
Apos. Villa hysmaelitarum de Opus. (III. Béla kora: Árpádk. új okmt. XI. 61.) Hospites de Apos. (1401: Zichy okmt. V. 239.) Apos. (1450: Dl. 34985; 1492: br. Révay cs. llt. Szerém. II. 17.) A mai Apatin vidékén terült el. (Az 1520–22. évi tized-lajsrom adatai szerint. V. ö. 1206: Haz. okmt. VII. 3. Opus.) Az 1492. évi oklevél Bácsmegyéhez számítja. (L. e megyében a doroszlai Kis cs. a.)
Apos-Aranyan(a). L. Aranyan helység a.
Arany. Aran. Araan. (1331: Zichy okmt. I. 378., 1359: U. o. III. 144., 1400: Zichy okmt. V. 146., 1406: U. o. 465. 486., 1432: Zsélyi llt.) Arany. (1390: Zichy okmt. IV. 439.) Bátmonostora és Szeremlyén vidékén (Bajától dk.?) feküdt. A Töttösöké volt, kiknek birtokában 1466-ban Aranyan néven említik. 1331-ben Szent-Oldrik tiszt. szentelt templom állt benne.
Aranyan. (Aranyad. Aranyand.) Aranyan. (1342: Anjouk. okmt. IV. 409; 1360: Haz. okmt. VII. 409; 1422–30: Dl. 11288; 1423: Dl. 11301; 1424: br. Révay cs. llt. Bodr. II. 20.) Apos Araniana. (1441: Zichy okmt. V. 239.) Aranyand. (1466: Dl. 16294.) Aranyad. (1476: Dl. 17891; 1477: Dl. 17925. 17934.) Lazloaranpan et Nagharanyan. (1495: br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 19.) Aranyan, Thotharanyan. (1512: U. o. III. 6.) Aranyan. Aposaranyan. (1522. tized-lajstrom.) E helység – 1522-ben úgy látszik – kettő, előbb tán több is, kétségtelenűl Gergelyi, Hetes, Száka sat. szomszédságában, tehát a mai Zombor, Monostorszeg sat. vidékén feküdt. – L. Arany helység a. is.
Árok(egy)háza. 1481-ben és 1483-ban tűnik föl mint «Arokegyhaza». (Dl. 18514. 18844.) Az 1520–21. évi tized-lajstromban: Arokhaza. – Zside (ma puszta) és Jankovácz mellett fekhetett.
Asszonyfalva. Azunfalwa. (1337: Zichy okmt. I. 523.) Az(z)onfalwa. (1401: U. o. V. 244., 1403: Dl. 12821. a 2. lapon; 1466: Dl. 16378; 1495: br. Révay cs. llt. Bodrog II. 19.) A Duna mentén, Apáti vidékén keresendő.
Avató. Auatho. (1422: Dl. 11187.) Awatho. (1485: Dl. 19089; 1487: Dl. 19310.) A lévai Csehek birtokai közt rendszerint Battyán és Küllőd közt sorolják föl.
Bácskuta. (Bátkuta.) Bathkuta. (1446: Zichy okmt. V. 486.) Baczkwtha. (1466: Dl. 16378.) Gara mellett emlegetik.
Baj. Poss. Bay. (1426: Zsélyi llt.) Bajától kétségkívül meg kell különböztetnünk. Besenyővel, Miséével sat. hozható kapcsolatba.
Bajmok. (Bajnok.) Baynok. (1504: Kismart. llt. 45. D. 68.) Ekkor, mint a Korvin János birtoka, Bodrogmegyében tűnik föl; különben már inkább Csongrádmegyéhez tartozott. (L. ott.)
Bakacs. (Bakocs.) Bakach. Bakoch. (1399: Dl. 8474; 1405–30: Dl. 10161; 1424: Dl. 11527.) Bakaach. (1449: br. Révay cs, llt. Bodrog. I. 14.) Bakach. (1410: U. o. I. 26.) Bakoch. (1468: U. o. II. 7.) Rég(y)gyel és Vannával volt határos s így a mai Rigyicza vidékén feküdt, valahol a mai Sztanisics határában, az 1410. évi oklevél szerint kétségtelenül Csamaklya (a mai Csonoplya) felé.
Báktető. Baktethew. (1407: Dl. 9021.) Csomokl(y)a, Szent-Márton, Rég(y) sat. vidékén kereshetjük.
Bál. Bal interior et exterior. (1407: Dl. 9293; 1447: Pozsonyi kápt. magán llt. Cap. 63. f. 3. B.) Baal. (1481: Dl. 18514. – V. ö. Iványi, Bács- Bodrogm. helyn. 15.) Baja mellett ny., a Duna mentén fekhetett.
Balfer. (Bolfer.) L. Valfer (Volfer) alakban.
Bán-szákája. (Bán-Száka.) L. Száka a.
Baracska. (Barakcsa.) Villa Barascha. (1318. körül: Zichy okmt. I. 162.) Baraczka. (1450: Zsélyi llt.) Barachka. (1482: Kismart. llt. 47. W. 14., 1482: Dl. 18727.) Baraczka. (1522. évi tized-lajstrom.) Bajától délre a Duna m. találjuk. (V. ö. Barakcha: 1269: Haz. okmt. VIII. 430.)
Baracska-Szent-György. L. Szent-György helységnél, c).
Baranya-Sziget. L. Bodrog-Monostor a. az 1379. évhez.
Bark(i). Barky. (1384: Zichy okmt. IV. 283.) Bark. (1466: Dl. 16294.) Kajánd, Gara és Nyavalyád szomszédja volt.
Bartán(y). Barthan. Berthan. Bartan. (1347: Zichy okmt. II. 236., 1404: Dl. 29219; 1430: Dl. 12331; 1448: Dl. 14182; 1475: Dl. 17710; 1480: Dl. 18440.) Vámszedő hely volt. A katonai térképeken: a monostorszegi határban (keletre) a Ferencz-csatorna é. partján ma is találunk egy Bortány nevű pusztát, mely a régi Bartán-nak bizonyára megfelel. (L. Battyán a. is.)
Bát(-alja-)Szent-Péter. L. Szent-Péter a.
Bátoregyház(a). Poss. Bathorighaz. (I323: Zichy okmt. 1. 236.) Terra vacua Batureghaza. (1340: U. o. 587.) Poss. Batoregyhaz. (1440: U. o. V. 146.) Borsod, Katymár, Mátéháza sat. vidékén feküdt.
Battyán. Bathyan. Bothyan. (1341: Anjouk. okmt. IV. 109., 1422: Dl. 11187; 1433: Dl. 12514; 1462: Kismart. llt. 47. B. 24., 1487: Dl. 19310.) Pred. Bathian. (1456: Dl. 16025; 1464: Dl. 15982.) Iványi szerint Bartán-nal azonosnak veendő. Kétségtelen, hogy ez a helység is Bezdán sat. táján feküdt, de azért Bartántól mégis meg kell különböztetnünk. Birtokosait sem találom soha azonosoknak. Battyán a lévai Cseheké volt ez időben, Bartán pedig több másoké. (V. ö. Iványi, i. m. 21. l.)
Béd. Beed. (1521–22. évi tized-lajstrom.) Orosz és Ságod mellett tűnik föl.
Bel-Küll(y)őd. L. Küll(y)őd helység a.
Belsö-Bál. L. Bál helység a.
Belsö-Szent-Márton. L. Szent-Márton a.
Belső-Tárnok. L. Tárnok a.
Be(n)nye. (Benyő.) Benye. (1345. 1359: Zichy okmt. II. 175., III. 144., 1384: U. o. IV. 287., 1388: Kismart. llt. 32. E. 299., 1405: Zichy okmt. V. 390.) Benew. (1360: U. o. III. 176.) Bennye. (1366: U. o. 321.) Gara és Dautova vidékén kereshetjük.
Ber(j)eg. (Berek.) Berek. (1368: Zichy okmt. III. 362.) Poss. Beryeg, Byryeg. (1472: Kismart. llt. 47. W. 14.) Beryeg. (1482: Dl. 18727.) Bereg nevű helységet találunk ma Bezdántól é.
Bes(e)nyő. (Besenye. Besnye.) Besene. Bessenew. (1391: Zichy okmt. IV. 465.) Besenye. (1460: Dl. 16763.) Besenyew. (1477: Dl. 17926.) Besnye. (1520–21. é. tized-lajstrom.) Ma Kis- és Nagy-Besnyő puszta, Bajától é. felé, pestmegyei területen. (V. ö. Orsz. Levéltár, Processus Tabulares. 12. egy 1517. évi hiteles másolatban.)
Beszen. (Beszön.) Bezun. (III. Endre kir. kora: Zichy okmt. I. 101.) Besen. (1333: Kismart. llt. 32. A. 28.) Garával határos volt.
Bób. Villa Bob. (1318. körül: Zichy okmt. I. 162.) Poss. Boob. (1390: U. o. IV. 439.) Baracska, Bát-monostora sat. táján feküdt.
Bod-Szent-Péter. (Bot-Szent-Péter.) L. Szent-Péter b) helység a.
Bodrog-monostor. (Bodrog-szigete. Bodrog-széked.) Piscina Hothyas in insula Danubii circa ecclesiam S. Crucis heremitarum. (1320: Dl. 8788–9.) Prior ordinis heremitarum … ecclesie S. Crucis ex comitatu de Baranya. (1360: U. o.) Fratres heremite de claustro s. crucis de Zyget. Nobiles de Monustur. (1363: Dl. 5156. – 1282. évi oklevéllel. V. ö. Dl. 5157. 5158. 5105. 5156. 6482. 6483. 5362. 5363.) Ecclesia sancte crucis de insula Danobii et fratres ord. fratrum heremitarum S. Pauli … in eadem. – Alább: Poss. Monustor, nobiles de Monustwr. (1363: Dl. 5238.) Fratres heremitarum in claustro S. Crucis de Budrugzigete. Abbas de Munustor. (1379: Dl. 6605.) Prior ecclesie S. Crucis de Baranyazygeth fratrum heremitarum Monasterium beatorum Petri et Pauli apostolorum et abbas de eadem. (1379: Dl. 6609.) Claustrum s. crucis de insula Bodrogh. (1409: Dl. 9570.) Monasterium s. crucie in Bodrogzygethe fundatum. (1459: Dl. 15416.) Monasterium … ad S. Crucem in Bodrogzeked. (1490: Dl. 19696.) Claustrum s. crucis in insula Bodrogzygethe. (1495: Dl. 20357.) Abbas monasterii B. Petri Apostoli de Monostor. (149?: Dl. 20625. V. ö. Dl. 20626. 20627.) Bodrogmonostor. (1522. évi tized-lajstrom.) Közelében Sz-Péter (és Pál) apost. tiszt. szentelt cziszterczita apátsággal (mely e helység földesura is volt) s (szigeten) a Sz. Keresztről nevezett pálos kolostorral. – Nagyjából a mai Monostorszeg helységnek felel meg; a pálos kolostort azonban olykor Baranyamegyéhez is számították.
Bogyoszló. L. Dalacsa helység a.
Bolfer. L. Valfer alakban.
Borot. Boroch. (1392: Zichy okmt. IV. 501., 1426: Zsélyi llt.) Boroth. (1470: Dl. 16763; 1481: Dl. 18514; 1520–21. évi tized-lajstrom.) Zside mellett fordúl elő a tized-lajstromban. Ott találjuk ma – Baja és Jankovácz közt – Borota pusztát.
Borsod(-Szent-Lőrincz). Poss. Borsoudzenthleurynch. (1330: Zichy okmt. I. 360.) Borsod. (1342: U. o. II. 39.) Poss. Borsod, Zenthleurench. (Hihetőleg egy helységnek veendő. 1400: U. o. V. 146.) Borsod. (1408: U. o. V. 564., 1466: Dl. 16378.) Ma Borsod, Bajától dk.
Bot-halma. (Bod-holma. Budhalma.) Terra Budholma. (1290: Kismart. llt. 47. B. 4., 1291: U. o. 47. K. 2.) Poss. Bochhalma. (1334: Zichy okmt. I. 421.) Garával együtt említik. (1334.) Murgo és Acsa közt feküdt.
Bottyán. L. Battyán néven.
Boziás. Bozyas. (1371. 1407: Zichy okmt. III. 429., V. 493., 1451: Zsélyi llt.) Bátmonostor vidékén feküdt? (Az 1520. évi tized-lajstrom Bácsmegyében ismer egy ily nevű falut.)
Bököd. (Böked.) Bukud. (II. Endre kir. kora és 1340–1394: Zichy okmt. IV. 575–583.) Poss. Kerekbeuked. (1347: U. o. II. 242.) Bwked. (1359: U. o. III. 144.) Bukyd. (1366: U. o. 321.) Bwked. (1426: Zsélyi llt.) Bátmonostor, Szeremle sat. vidékén kell keresnünk. Bizonyára az ezektől keletre eső mai Bikity-nek felel meg.
Budakuta. Poss. Budakwtha. (1504: Kismart. llt. 45. D. 68.) Ekkor, mint a Korvin János birtoka, Bodrogmegyében tűnik föl; de különben inkább Csongrádmegyéhez tartozott. (L. itt.)
Bu(l)csú-szék(e). Bwchw Zeke. (Másolatban. 1416: Dl. 10445.) Bulchozek. (Másolatban. 1456: Dl. 15110.) Úgy látszik Szőllős és Szecse(j) vidékén feküdt.
Büdi. Bvdy. Bwdy. Bvdi. (1399: Dl. 8474; 1423: Dl. 11301; 1450–67: Muz. llt., 1480: Dl. 18400; 1486: Dl. 19149; 1520–21. évi tized-lajstrom.) Sári és Gergelyi (azaz a mai Zombor) vidékén (ény. felé?) fekhetett.
Büdi-Szent-Miklós. L. Büdi és Szent-Miklós helységek a.
Csajol. Poss. Chayol. (1374: Kismart. llt. 32. E. 275., 1375: Zichy okmt. III. 598.) Bát-alja-Szent-Péterrel volt határos. (V. ö. Szent-Péter a, helység a.)
Csamaklya. L. Csomokl(y)a néven.
Csanád. Chanad. (1391: Zichy okmt. IV. 468., 1520–21. évi tized-lajstrom.) Ma Pestmegye dny. szögletében fekszik.
Csanád-Szent-György. L. Szent-György helység a.
Csente(j). Chenche. (1338: Anjouk. okmt. III. 482.) Chentey. (1339: Zichy okmt. I. 566.) Chenthe. (1426: Dl. 11748.) Chelthe. Chenthe.
(1431: Dl. 12370.) Cheenthe. Chentey. (1440: Dl. 19310; 1487: Dl. 19310.) Vásáros hely volt. (1365: Iványi, i. m. 77. l.) A Duna mentén feküdt, Küllőd és Bodrog vidékén. 1407-ben: «insula Chenthe in comitatu de Bodrog». (Zichy okmt. V. 508.)
Csepcs. (Csipes. Csöpcs.) Chepch. (1307: Zalai oklt. I. 127., 1333: Anjouk. okmt. III. 36.) Due possessiones utraque Chepch in comitatibus Tolnensi et de Bodrog. (1374: Muz. llt. 1407. évszámnál.) Chebch. (1376: Zichy okmt. III. 637.) Cheps. (1389: U. o. IV. 389.) Syps. (1400: U. o. V. 164.) Cipch. (1406: U. o. 427.) Chepch és Elchepch. (1432: Nagy Imre gyűjt.) Chypcz. (1455: Tört. Társ. letét.) Chepch. Chypch. (1460: Dl. 16763; 1466: Dl. 16294; 1480: Dl. 184110.) Poss. Eghazazchepch, Pwzthachepch. (1501: Muz. llt. Úgy látszik Bodrog- és Tolnamegyében.) – Leginkább bodrogmegyei köznemesek nevében fordúl elő. 1374-ben azonban, még pedig együvé foglalva, mind Tolnában, mind Bodrogban említenek ily nevű falut. A bodrogmegyeiben ekkor Sz.-Péter apostol temploma állt. (A tolnamegyeire nézve v. ö. még Chypch. 1418: Dl. 10744; 1419: Dl. 10788; 1452: Fejérvári ker. konv. házi llt. 3. 7. 10., Chipch. 1450: U. o. 3. 7. 6.) A Vajas folyó mentén, Bajától é. felé kell keresnünk, t. i. Bodrogmegyében; a tolnamegyeit pedig tán szemben, nem messze ettől. (V. ö. 1517: Orsz. Levéltár. Proc. Tabulares. 12. egy 1517. évi hit. más. és Ortvay. Magyarorsz. régi. vízrajza II. 296. l.)
Csere(s)t. Cherez. (1481: Dl. 18514.) Bállal, Kakucscsal sat. együtt említik.
Cseretyés. Chereties. (1378: Haz. okmt. VII. 415.) Poss. Cherethyes. (1423: br. Révay cs, llt. Bodrog. I. 19.) Cherethes. (1480: Dl. 18400; 1481: Dl. 17319.) Chereththyes. (1482: Dl. 18681.) Úgy látszik, valahol Dautova vidékén feküdt. Az 1553. évi defterben Daudon (ma Dautova) és Sz.-Lőrincz (Haj-Sz.-Lőrincz) közt «Cseresencz» néven sorolják föl. (Velics. i. m. II. 148.)
Csimor. L. Bácsmegyében.
Csomokl(y)a. (Csomaklya. Csomoklyan.) Chomokla. (1399: Dl. 8474; 1448: br. Révay cs. llt. Bodr. 1. 26.) Chamakla. Chamaakla. (1407: Dl. 9021.) Chamakla. Chomakla et alia Chomakla. (1409: br. Révay cs. llt. Bodrog. I. 14.) Chamaklya. (1410: U. o. 26.) Chomoklyan. (1479: Tört. Társ. letét.) Predia Chomoklya. (1512: br. Révay cs. llt. Bodrog. III. 6.) Chomoklaya. Chomoklya. (1520–21. évi tized-lajstrom.) A mai Csonoplya, Zombor mellett k. é. (V. ö. Szentfalva helység a.)
Cső(s)zapa. (Csézapa.) Chezapa, Chewzapa. (1439: Dl. 13376; 1464: Nagy Imre gyűjt., 1481: Dl. 18514; 1488: Pestmegye levéltára, ered. okl., 1520- 1521. évi tized-lajstrom.) E helység fekvésének szabatos meghatározása Bodrogmegye középkori helyrajzára nézve nagy jelentőségű. – Az 1464. 1481., de főleg.az 1488. évi oklevélből kétségtelen, hogy valahol a pestmegyei Hajóstól déli irányban feküdt. Az 1521. évi tizedlajstrom (e megye bevezetése jegyz. VII. csoport) Borot, Zside és Árokháza közt sorolja fel, tehát szintén Hajóstól dél felé, még pedig a mai Jankovácz körül. A XVI. századi defterek (1580.) világosan hirdetik, hogy Csőszapa – másként: Jankó-szállás (idézi Steltzer is, idézett műben, 42. 1., v. ö. Bácsbodrogm. tört. társ. Évk. IV. 71.); így tehát nem lehet más, mint a mai Jankovácz; melyet a magyarok még a mint században, a régi Czobor-birtokok (Sz.-Mihály, Halmos, Jánosi sat.) fekvésének kikutatása miatt megejtett tanúvallatások alkalmával, sőt (Gyárfás szerint) népiesen még ma is Jankó-nak neveznek. (Orsz. Llt. NRA. fasc. 1710. n. 4., Gyárfás, Jászkun. t. III. 239. 240.) 1750-ben pedig ugyane helység mint «Janko cumanicalis» fordúl elő. (U. o.) – A XVI. századi Jankó-szállás elnevezésből világosan látszik, hogy itt már kun teleppel van dolgunk; bizonyára oly formán, hogy egymás tőszomszédjában Csőszapa nemesi vagy paraszt-, Jankószállása pedig szabad kun birtok. 1495-ben Csongrádmegyében (Adorjánra és Vastorokra nézve) egy «Petrus Athlamos de Inkazallasa» nevű kir. ember (kétségkívül nemesi birtokot nyert kun) is kijelöltetik. (Dl. 20348.) Meglehet, hogy ez az Inkaszállás (értsd: Janka-szállás, Ivánka-szállás) a későbbi Jankószállás. Jankovácz mellett különben ma egy Ivánka nevű puszta is van.
Czobor-Szent-Mihály. Zenthmihal. Zenthmyhal. (1391: Zichy okmt. IV. 469., 1399: Dl. 8474; 1479: Dl. 18261; 1480: Dl. 18381.) Kis-Szent-Mihály. (Hiteles másolatban, Sz.-Mihálylyal együtt. 1399: Dl. 8474.) Choburzenthmyhall. (1403: Dl. 8904.) Czoborzenthmyhal. Zenthmyhali. (1480: Dl. 18400.) Czoborzenthmyhal. Zenthmyhal. (1495: Dl. 20254; 1520–22. évi tized-lajstrom.) Földesurai (főleg) a Czobor-ok, kik állandóan e helységről nevezték magukat. Ugyanők itt 1481-ben a domonkosok részére, a Bold. Szűz tiszteletére kolostort alapítottak. – E helység fekvését, mint a Halmosét és Jánosiét (l. ott), második évszázada kutatják már. A mint században hivatalosan keresték (l. főleg Orsz. Levéltár. Juridicorum fons. 1783: 240.); korunkban Pesty és Iványi foglalkoztak vele. (Helyn. I. 346. l. és Bács-Bodrogm. helyn. 53. és 144. l.) Pesty nem járt el rendszeresen; Iványi behatóbban dolgozott, de ő sem mindig eredeti forrásokból. Részemről kényszerítve érzem magam az egész középkori kutfő-anyag alapján, bővebb megokolással mondanom el véleményemet. – 1399-ben, mikor (Sz.-András, Bakacs, Halmos, Régy és Csomoklya helységekkel együtt) megjárják határát, Kis-Szent-Mihályt Szántóval és Régy-gyel mondják határosnak. Szántó alatt kétségtelenül a mai Szantova értendő (v. ö. 1407: Dl. 9021.), Rég(y) alatt pedig a mai Rigyicza. E nyom szerint tehát a mai Krusevlye táján kellene keresnünk Szent-Mihályt. Csakhogy ez alkalommal csupán Kis-Sz.-Mihályt említik, mely egy távolabbi fekvésű Nagy-Sz.-Mihály létezését is megengedi; alább pedig (Nagy-?)Szent-Mihályt Sz.-András-sal mondják határosnak, melytől azonban (t. i. Sz.-Mihály) esetleg dél felé is fekhetett. Ez a Sz.-András ugyanez oklevél szerint Szent-Márton-nal volt határos, melyről már tudjuk, hogy a mai Nemes-Militics táján feküdt. (V. ö. br. Révay cs. llt. Bodrog. I. 14.) 1442-ben Czobor-Szent-Mihálynak is határosai azok a nemesek, a kiket Jánosi (l. ott) helységnél fölsoroltunk; s viszont az ugyanott említett 1448. évi oklevél Czobor-Szent-Mihálynak Jánosihoz, – egy 1481, s két 1483. évi pedig (Dl. 18528. 18839. 18840.) Gergelyihez való közelségét is bizonyítja. Ugyancsak más két 1483. évi okirat (Dl. 18817. 18834.) szerint Czobor-Sz.-Mihály ismét Sz.-Márton szomszédjául tűnik föl. Végül az 1520–21. évi tized-lajstrom Czobor-Szent-Mihályt mindig Csomoklya és Vanna után sorolja föl; így tehát e helységet másutt, mint a mai Csonoplya, Nemes-Militics helységek s Karakoria puszta táján – semmikép sem kereshetjük. S hogy csakugyan itt feküdt, mutatja a bizonyára kitűnően értesült Illésházi István nádor megjegyzése, mely szerint Czobor-Szent-Mihályt as ő idejében (1599.) a törökök Zombornak hivták. E döntő adatot Iványi halászta ki a Monumenták tengeréből (Illésházy István nádor feljegyzései. 1592–1603. MHH. Irók. VII. 67. l.), s ez által biztos alapot adott a Czobor-Sz.-Mihály-Zombor-féle kombinácziónak, melyet már a mult század tapogatódzó hivatalos történet-kutatói is hajlandók voltak elfogadni. (Orsz. Llt. Juridic. fons, i. h.) Miképen válhatott Czobor-ból Zombor ? – a fölött bizonyára lehet vitázni; de az Illésházi értesítésének értéke fölött bajosan, főleg mivel a középkori adatok sem mondanak ellene. – Végül intenem kell a kutatót, nehogy összekeverje a Czoboroknak a Marótiak után, a szent-györgyi Grófokkal vitásan birt birtokait ugyanazoknak Czobor-Sz.-Mihály, Halmos és Jánosi nevű törzsbirtokaikkal. Az Iványinál 1466-hoz (i. m. 56. l.) említett oklevél pedig ugyanott nincs megbízhatóan közölve; s a nyilvánvaló tévedés bizonyára az ó-budai apáczák Hetes (szintén a Czoboroké, a Marótiak után) elleni 1483. évi támadásának összezavarásából eredt. (Dl. 18730. 18783. – V. ö. – főleg az idézetekre nézve – a Czobor család, Czobor-Szent-Mihály erősség s a Petykei cs. a.)
Dajbok. Dayboch, Daybok. (1344: Kismart. llt. 32. D. 165.) A mai Szantova és Dautova vidékén kell keresnünk.
Dalacsa. Dalacha. (1272–1384–1517:Orsz. Llt. Proc. Tabulares. 12., okl. másolatok; 1488: Pestmegyei lltár, eredeti oklevél.) 1384-ben határozottan bodrogmegyei hely. Ugyanekkor részeit az országbíró a darói Majos-oknak (Tolnamegyéből), részeit a (tolnamegyei) ábr(ah)ámi cziszterczita apátságnak ítélte oda, mely már alapítójától Mojs nádortól kapta. (1272.) 1517-ben ugyanez apátságé, de ekkor már, úgy látszik, inkább Fejérmegyéhez számították. Ma dűlő, Dalocsa néven, a mai Pestmegye déli vidékén fekvő Bogyiszló határában. Ez a Bogyiszló (helyesebben Bogyoszló) hasonlókép az ábr(ah)ámi apátságé lehetett, mely 1272-ben Dalacsával együtt ezt is kapta Mojs nádortól. S mivel később tudtommal sohasem fordúl elő a középkori oklevelekben, sőt a Dalacsa miatt 1517-ben megejtett tanú-vallatás alkalmával sem szerepel a nagyszámú szomszédosok között, – nem gondolhatunk mást, mint hogy ekkor is az apátságé volt. De hogy Fejér- vagy Bodrogmegyéhez tartozott-e, nem dönthető el. Nevét is csupán egy ízben írják helyesen (villa Bnguzlou, 1272: Fejér. V. 1. 262.), máskor «Reuguzlo, Ryuguzlou, Tinguszlo» sat. alakra ferdítik a közölt másolatok. (1270–73: Fejér. V. 1. 86., V. 2. 89. és Proc. Tabul. 12.)
Darvas(z). Hospites de Daruaz. (1441: Zichy okmt. V. 238.) Darwaz. (1438: Zsélyi llt., 1520–22. évi tized-lajstrom.) Apáti mellett feküdt.
Daut. (Davot. Davod.) Publicum forum in poss. Dauuch. (1342: Zichy okmt. II. 39.) Poss. Dauth, Dawth, Dauoth, Dawoth, Dawod, sat. (1351: Haz. okmt. V. 124., 1405: Zichy okmt. V. 390., 1447: U. o. 528., 1520–21. évi tized-lajstrom., Iványi, i. h. 60.) Comes camararum regalium (de Zond et) de Dawoth. (1430: Zsélyi llt.) Heti vásáros és kir. kamarai székhely volt. Földesurai a szekcsői Herczegek. – Ma Dautova, Bajától délre, a Duna m.
Déd. Deed. (1404: Dl. 29219; 1441. 1455: Tört. Társ. letét.) Ded. (1430: Dl. 12331.) Bartán, Tatárrév és Páris helységekkel együtt tűnik föl, s ezek vidékén feküdt is.
Dé(z)s. Dees. (1400: Zichy okmt. V. 146.) A bátmonostori Töttösök birtokai közt, Mátyusegyháza mellett sorolják föl.
Dus(teleke). Terra Dustheluk. (1341: Zichy okmt. I. 607.) Poss. Dwusteluky. (1343: U. o. II. 81.) Poss. Duus. (1372: U. o. III. 460.) Populi de Dus. (1388: Kismart. llt. 32. E. 299.) Poss. Dws. (1405: U, o. V. 390.) A mai Dautova és Szántova közti vidéken kereshetjük.
Ecser(?). Poss. Echer. (? 1384: Kismart. llt. 32. E. 293.) Kajánddal együtt mint a bátmonostori Töttösök birtoka fordúl elő.
Egyházas-Csepcs. L. Csepcs helység a.
Egyházas-Kajánd. L. Kajánd a.
Él. (Éld. Éled.) Possessiones capituli … Albensis El et Elzekcheu. 1341: Zichy okmt. I. 619.) Poss. Il. (1355: Kismart. llt. 32. C. 137.) Poss. Eel. (1392: U. o. IV. 496.) Eled. (1450: Kismart. llt. 32. EE. 433.) Eld. (1482: U. o. 47. W. 16.) Mind Él(d) mind Él-Szekcső Baracska és Bátmonostor körül feküdt.
Él-Csepcs. L. Csepcs helység a.
ÉI-Szekcső. L. ÉI helység a.
Erdőalja. Erdealya. (1520–22. évi tized-lajstrom.) Jánosival együtt fordúl elő; az 1553. évi defter (Velics i. m. II. 148. l.) Herdvál alakban (Haj-)Szent-Lőrincz mellett sorolja föl, tehát kétségtelenül Jánosi (l. itt és Csőszapa helység a.) vidékén feküdt. (Iványi tévedésére nézve v. ö. Bácsbodrogm. helyn. 68. l.)
Érsek-Száka. L. Száka helység a.
Eszter. (Esztör.) Ezther. (1408: Zichy okmt. V. 564., 1428: Zsélyi llt. Ezter. (1470: Soós cs. llt.) Ezther. Ezthwr. (1520–21. évi tized-lajstrom.) Borsod
és Katymár vidékén feküdt.
és Katymár vidékén feküdt.
Fel-Szántó. L. Szántó c) helység a.
Félegyház. Feleghaz. (1406: Zichy okmt. V. 486., 1421: Zsélyi llt.) A mai Mátéháza és Borsod közt sorolják föl.
Felső-Hetes. L. Hetes a.
Gara. Gara. (III. Endre kir. kora: Zichy okmt. I. 100., 1334. 1359. 1364: U. o. 421., III. 144. és 287., 1466: Dl. 16378; 1520–21. évi tized-lajstrom.) Hetivásárját 1364-ben említik. A XV. században a bátmonostori Töttösöké, majd utánok a Várdaiaké (Kisvárdaiaké) vot. – Bajától dk. esik.
Gerebecz. (Gereböcz.) Poss. Gherebuch. (1347: Kismart. llt. 32. E. 234.) Poss. Gerebuch. (1349: Zichy okmt. II. 377., 1384: U. o. IV. 383.) Kerebech. (1440: U. o. V. 188.) Gerebech. (1426: Zsélyi llt.) Baracska és Bátmonostor vidékén feküdt. A czikádori apátságé volt.
Gergelyi. (Gergeri.) Gergury. (1364: Zichy okmt. III. 244.) Gergery (1410: br. Révay cs. llt. Bodrog. I. 14., 1477: Dl. 17925; 1520–21. évi tized-lajstrom.) Gergeri. (1413: Dl. 10098.) Gergey. (1448: Dl. 14164.) A mult században az emlegetett tanúkihallgatás alkalmával, a Zombor város határában (egyenesen észak felé, Zombor és Gakova közt fele úton) elterülő Karakoriával (akkor: Karagoria, Gligoria) való azonosságát keresték; bár ekkor már senki sem emlékezett a régi Gergelyire. (Orsz. Llt. NRA. fasc. 1710. n. 3.)
Geszt. Laurenc. de Gezty. (1364: Zichy okmt. III. 244.) Gezth. (1482: Dl. 18729.) Az 1520–22. évi tized-lajstromban Jánosi (Büdi, Gergelyi sat.) helységekkel együtt sorolják föl.
Gibár(t). (Gebárt.) Terra vacua Geubar. Geubart. (1340: Zichy okmt. I. 586. 587.) Poss. Gebarth. (1346: U. o. II. 197.) Gybart. (1347: Kismart. llt. 32. D. 177.) 1340-ben Bátoregyházával együtt említik; 1347-ben pedig Sz.- Lászlóval mondják határosnak.
Göllencs. L. Igalhegy helység a.
Gyapol. Terra Gyopul – Teprez vagy Tepremez kun birtokába jut. (1280: Árpádk. új okmt. XII. 313.) Terra Gypol – a Teprez fiáé. (1338: Kismart. llt. 32. A. 45.) Poss. Gopul al. nomine Tepermez. (1346: Zichy okmt. II. 197.) Poss. Thepremez. (1346: U. o. 213.) Poss. Tepremez al. nom. Gyapul. (1347: Kismart. llt. 96. f. 2. n. 8.) Pakával volt határos.
Gyerö-Hetes. (Györő-Hetes. Györe-Hetes.) L. Hetes helység a.
Gyertyános. L. Bácsmegyében.
Gyula. Poss. Gywla. (1409: br. Révay cs. llt. Bodrog. I. 14.) Pred. Gywla. (1423: Dl. 11288; 1512: br. Révay cs. llt. i. h. III. 6.) Pacsérral határos volt, mint látszik, a mai Csonoplya, Nemes-Militics vagy Sztanisics felé.
Hagymásegyház. Poss. seu pred. Hagmaseghaz. (1440 körül: Zsélyi llt.)
Halmos. (Halmas.) Halmus. (1399: Dl. 8474; 1409: br. Révay cs. llt. Bodrog. I. 14., 1442: Dl. 13669.) Haalmas. (1403: Dl. 8904.) Halmos. (1405: Dl. 9034; 1520–21. évi tized.-lajstrom.) Halmas. (1474: Körmendi llt. Himfiana, n. 564.) Legnagyobb részben a Czoboroké volt. (V. ö. 1481: Dl. 18528; 1483: Dl. 18339. 18340; 1506: Dl. 29066.) A kik Jánosit (l. ott) a mai Jankovácz-czal egynek veszik, Halmos-t a mai Almással azonosítják. Pedig nem járnak helyes úton; Halmos szintén közelebb feküdt Czobor-Sz.-Mihályhoz, azaz a mai Zomborhoz. Hogy mindig ezzel és Jánosival együtt emlegetik, szintén jelent valamit, főleg 1442-ben, midőn (mint Jánosinál látjuk) szomszédait is fölsorolják. 1399-ben, midőn Sz.-Mihálylyal (l. itt) együtt ennek is megjárják határát. Halmos Bakacscsal határos, már pedig e helység kétségtelenül a mai Sztanisics vidékén feküdt, tehát távol a mai Almástól. 1409-ben, mikor Régy, Bakacs és Csonoplya határát írják le, Halmos fekvését még szabatosabban megjelölik, mert Sz.-Márton és Gergelyi szomszédjának írják. Ennélfogva, minthogy ugyanez oklevél szerint Sz.-Márton Csomoklyával, több 1481. és 1483. évi oklevél szerint Czobor-Sz.-Mihálylyal volt határos s így a mai Nemes- Militics táján feküdt; Gergelyi pedig a Zombor határában (é.) elterülő mai Karakoria pusztával azonos, Halmos csupán a Cakova helység és Karakoria közti vidéken, a Hübel-ek, Hűgel-ek, a kettős Halom sat. táján (katonai térkép 1: 75,000) kereshető. Mikor Halmos 1506-ban újra fölmerül, ismét (Sarok-) Szent-Mártonnal határos; az 1520–21. évi tized-lajstromban pedig állandóan Kakat (ma: Gakova) és Csomoklya közt, Vanna (Csomoklya szomszédja volt észak felé) társaságában foglal helyet. (V. ö. Orsz. Levéltár Juridicorum fons 240. ex 1783., mely hivatalos oklevél szintén nem meri Halmost Almással azonosnak venni, bár az alkalom csalogató és kényelmes.)
Haraszt(i). Harazthi, Harazthy. (1333: Haz. oklt. 205., 1342: Anjouk. okmt. IV. 189.) Harazth. (1479: Dl. 18232.) A mai Kasztinának felel meg, Zombortól é. felé.
Herczeg-Szántó. L. Szántó helység a.
Hetes. Kethhethes. Hetes utraque. (1432: Dl. 12441; 1468: Dl. 16681; 1475: Dl. 17710; 1477: Dl. 17925.) Utraque Hethes et Gewrewhethes, Gerewhethes. (1449: Dl. 14238. 14239.) Naghetes, Kyshetes, Felsewhethes. (1460: Dl. 16762.) Hethes. Gewrehethes. (1468: Dl. 16773.) Hethyes, Kyshethyes. (1482: Dl. 18730.) Naghhethees. (1482: Dl. 18657.) Hethes. Naghhethes, Kyshethes. (1520–22. évi tized-lajstrom. V. ö. 1460: Dl. 16763.) Tehát legalább is három ily nevű falu állt fönn egy időben, ú. m. Alsó- és Felső- (vagy Nagy- és Kis-) Hetes és Gyerő- vagy Györő-Hetes. – A Duna közelében feküdtek, a mai Monostorszeg vidékén. E tájon, Kupuszina határában, a mult századi tanúvallatások alkalmával még egy Hetesicza nevű fok és hid őrzé emlékét. (Orsz. Llt. NRA. fasc. 1710. n. 3.)
Hö(l)gy(-teleke). Terra Holgteluk. (1341: Zichy okmt. I. 607.) Poss. Heugteluky. (1343: U. o. II. 81.) Helgteleke, Helg. (1344: Kismart. llt. 32. D. 165.) Poss. Hulg. (1372: Zichy okmt. III. 460.) Dus-sal (vagyis Dustelekkel) határos volt. (L. ott.)
Igalhegy. (Igalszeg.) Igalheg. Gwllench al, nom. Igalzeg. (1391: Zichy okmt. IV. 468. 469.) lgalhegh. (1472: Kismart. llt. 47. W. 14.) A szekcsői Herczegeké és Gesztieké volt; valahol a Duna mentén fekhetett.
Iklód. Poss. Iklod. (1406: Dl. 9214; 1406: Dl. 9695.) Aranyannal együtt emlegetik, mint egy Czobor-leány birtokát. Ugy látszik e megyében feküdt.
Il. L. ÉI alakban.
Il(l)ye. (Ilya.) Possessiones tres Ilya. (1339: Zichy okmt. I. 561.) Eghazas Ilya. (U. o.) Illye. (1426: Dl. 11748.) Szent-Lászlóval és Őr(ö)ssel volt határos, 1426-ban azonban, mint a haj-sz.-lőrinczi prépostság birtoka – Csentével kapcsolatban merül föl.
Istvánvölgye. Iatwanwelge. (1520–21. tized-lajstrom.) Ma Istvánmegye, Baja és Szent-István közelében, mely utóbbi mellett fordúl elő a lajstromban.
Ivánfalva. Iwanfalwa. (1425: Dl. 11664; 1460: Dl. 16762; 1466: Dl.
16294.) Nemesi névben és előnévben, olykor mint Hetes határosa tűnik föl. Az 1522. évi tized-lajstromban is előfordúl. (V. ö. 1391: Zichy okmt. IV. 465., a hol «Iuahonfalua» fordúl elő. L. a Czobor cs. és Ordód helység a. is.)
16294.) Nemesi névben és előnévben, olykor mint Hetes határosa tűnik föl. Az 1522. évi tized-lajstromban is előfordúl. (V. ö. 1391: Zichy okmt. IV. 465., a hol «Iuahonfalua» fordúl elő. L. a Czobor cs. és Ordód helység a. is.)
Izsér. Iser. (1520–21. tized-lajstrom.) Csanád mellett fordúl elő mindig. Pesty szerint ennek területével egyesült. (Eltűnt r. vm. I. 237.)
Jánosi. Janusy, Janussy. (1381: Békássy cs. llt., 1403: Dl. 8905; 1472: Dl. 17365.) Janosy, Janossy. (1448: Dl. 14207. 1455: Tört. Társ. letét, 1483: Dl. 18839. 18840.) Januse. (1450: Kismart. llt. 32. EE. 433.) Janosi. (1520- 22. évi tized-lajstrom. – V. ö. 1442: Dl. 13670; 1484: Dl. 18954.) Czobor- Szent-Mihálylyal és Halmossal együtt emlegetik, mint főleg a Czoborok, Jánosiak és Jánosi Kis-ek birtokát. Pesty, Iványi, Steltzer, s általában, a kik eddig írtak róla, a Szabadkától ény. eső mai Jankovácz-czal azonosítják. E vélemény azonban határozottan téves és semmi máson nem alapúl, mint hogy a Jankovácz név a Jánosi szlávos (szerb) fordításául egyszerűen elfogadtatott. Jánosi nem fekhetett ily távol Czobor-Szent-Mihálytól. 1381-ben, mikor az előttem levő oklevelekben először fölmerül, kétségtelen határosnak vehető Lekcsé-vel, mert a (Lekcsén és később Pakán birtokos) Lekcsei család hatalmaskodik rajta, s foglal el belőle egy rétet. Lekcse pedig 1436-ban Szőllőssel tő-szomszéd, a mely viszont a (mint puszta) ma is meglevő Pakával volt határos. Jánosit tehát nem kereshetjük másutt, mint Zombortól észak-nyugotnak: Gakova felé. Hogy ez állítás helyes, más nyomok is bizonyítják. 1442-ben ugyanis, midőn a Czoborokat Czobor-Sz.-Mihály, Halmos és Jánosi birtokába beigtatták, az igtatásnál csupa e vidékről (Régyről, mely ma Rigyicza, Sz.-Miklósról és Büdiről) való szomszédosok jelentek meg, ú. m. a Régyiek, a Szentmiklósiak és sz.-miklósi Csukat-ok s a büdi Csécsiek. (Ezekből a nevekből ferdítették monografusaink a «Csukat» és «Zend-molás» képtelen helyneveket.) Egy 1448. évi oklevél szerint sem fekhetett távol Jánosi Czobor- Szent-Mihálytól. Még többet bizonyít egy 1483. évi oklevél, mely szerint a Jánosi Kis-ek a Czoboroknak Jánosi, Czobor-Szent-Mihály és Sz.-Andrástelke nevű birtokán (utóbbi ekkor puszta) hatalmaskodtak. Már pedig Sz.-András vagy (mikor pusztává lett) Sz.-Andrásteleke nem messze feküdt Czobor-Szent- Mihálytól (nagyjából a mai Zombortól), így tehát ismét egy csomóban fekvő helységek értendők. Mikor e hatalmaskodások miatt 1483-ban tanúvallatást tartottak, szomszédosokúl a Szőllősieket, Szákaiakat, Régyieket, gergelyi Kaszásokat, kakati Zél-eket, Tamásfalviakat, Piskieket sat. említik, kik mind ép a mai Gakova, Zombor sat. vidékéről származnak. Viszont (az Iványitól i. m. 7. lapon említett) Árokháziak ekkor határozottan comprovincialisok, azaz csak (távolabbi) bodrogmegyebeliek. Egy 1484. évi oklevél szerint Jánosi helység Bodroghoz fekhetett közel, melyet Bezdán alá helyezhetünk. Végül csupán és kizárólag e helyre mutat az 1520–22. évi tized-lajstrom is, mely Jánosi-t mindig (Geszt), Sári, Büdi, Gergelyi sat. helységekkel együtt sorolja föl. – A mai Jankovácz vidékén pedig Júnosi nevű helységről soha egyetlen szó sincs. (V. ö. Orsz. Levéltár. Juridicorum fons 240. ex 1783., mely okirat, a Czoborok birtokait kutatván, szintén nem merészel Jankovácz-ra gondolni, hanem Zombor határában kereskedik; de 1. főleg Cső(s)zapa továbbá Czobor-Szent-Mihály és Halmos helységek a.)
Járom-Szent-Miklós. Jarumzenthmiclos. (1391: Dl. 7671.) Jaromzenthmyklos. (1415: Dl. 10161.) Bodrogmegyei köznemes, majd ügyvéd (János) nevében fordúl elő.
Job(b)ágy. (Jobbágy-Szent-Miklós.) Jobag, Jobagh. (1321: Zichy okmt. I. 199., 1330: U. o. 364., 1427: Zsélyi llt., 1464: Dl. 16053; 1482: Dl. 18681.) Rendszerint köznemesek nevében fordúl elő. Azonos lehet ezzel Jobbágy-Szent-Miklós, mely következő alakokban merül föl: Jobagzenthmiklos. (1427: Zsélyi llt., köznemes nevében.) Jobagzenthmiklos, Jobagh. (1434: Kállay cs. llt., egy kalocsai egyházmegyei közjegyző nevében.)
Kagymár. L. Katymár néven.
Kaján(d). Kayand. (1323. 1406: Zichy okmt. I. 236., V, 486; 1466: Dl. 16378; 1482: Dl. 18732.) Kayan. (1391: Zichy okmt. IV. 465.) Eghazaskayand. (1440: U. o. V. 146.) Gara vidékén feküdt.
Kakat. (Kakad.) Kokot. (1280: Árpádk. uj okmt. XII. 313.) Kakath. (1407: Dl. 9021; 1410: br. Révay cs. llt. Bodrog. I. 26., 1480: Dl. 18400.) Kakad. (1468: Dl. 16681.) 1280-ban mint Gyapol, 1410-ben mint Rég(y) szomszédját említik; az 1520–21. évi tized-lajstromban pedig Katymár, Csomoklya, Halmos sat. társaságában sorolják föl. Rég(y) a mai Rigyicza, Gyapol odább d.-dny. feküdt (Pakával volt határos, mely Gakova és Bezdán közt, mint puszta, ma is megvan); Kakat-ot tehát a mai Rigyicza és Gakova közti vidéken kereshetjük, sőt magában Gakovában meg is találhatjuk. (Utóbbit a mull században még «Kakova»-nak ejtették, de a régi Szakát vagy Zakát keresték benne, a mi nyilvánvaló tévedés. Orsz. Llt. NRA. fasc. 1710. n. 3. – Különben a Zombortól d. eső mai Bresztovácz-ot is nevezték előbb Gákova-nak, erről azonban itt szó sem lehet. U. o. 1710. n. 4.)
Kákony. Kakony. (Pestmegyei nemes nevében. 1488: Pestmegye llt.) Kakon. (1520–21. évi tized-lajstrom.) Ma puszta Pestm, dny. szögletében Csanádtól dny., a Duna mellett. Lehet, hogy XV. sz.-ban is Pestmegyéhez tartozott.
Kakucs. Kakwch. (1481: Dl. 18514; 1486: Dl. 19177; 1520. évi tized-lajstrom.) Úgy látszik a Duna mentén, valahol Baja vidékén (dél felé) feküdt.
Kál. Kal. (1392: Zichy okmt. IV. 501.) Köznemes nevéből ismeretes – A megye ény. vidékén kereshetjük.
Kálmán. Calman. (1407: Dl. 9021.) Csomoklya, Szent-Márton, Régy sat. vidékén fekhetett.
Kaplan(y). L. Bácsmegyében.
Katymár. Kagmar. (1393: Zichy okmt. IV. 529.) Kachmar. (1406: U. o. V. 486.) Kathmar. (1466: Dl. 16378.) Kathymar. (1499: Kismart. llt. 47. W. 20.) Ma is megtaláljuk Zombortól é.
Kecskés. Kechkes. (1346: Zichy okmt. II. 213., 1470: Soós cs. llt., 1522. évi tized-lajstrom.) Küllőd vidékén kereshetjük.
Kengyi. (Kendi.) Kengy. (Köznemes nevében. 1391: Zichy okmt. IV. 467.) Poss. Kendy. (1479: Dl. 18232.) Kenghy. (1480: Dl. 18354.) Kengy. (1480: Dl. 18381.) Úgy látszik Paka (kétségtelenül azonban: Ordód) vidékén feküdt.
Kerebecz. L. Gerebecz alakban.
Kerek-Böked. (Kerek-Bököd.) L. Bököd helység a.
Keresztes. Kerestes. (1422: Dl. 11187.) Kerezthes. (1433: Dl. 12514; 1485: Dl. 19089; 1487: Dl. 19310.) A lévai Csehek birtokai közt rendszerint Battyán és Vanna közt sorolják föl.
Keresztur. Keresthwr. (1428: Körmendi llt. Alm. I. Lad. II. n. 2.) Kerezthwr. (1485: Dl. 19089.) A lévai Cseheké volt. – Valószinő, hogy Csonoplya mellett feküdt.
Kétház. Kedhaz, Kedhaza. (1391: Zichy okmt. IV. 465.) Kethaz. (1448: Dl. 14164; 1466: Dl. 16294.) Kethhaz. (1477: Dl. 17926.) Kethhas. (1522. évi tized-lajstrom.) Pesty szerint (Eltűnt m. 237.) a ma Kétvillo pusztának felel meg, Moholtót nyugatra. Ez azonban tévedés; Kétházat valahol fiakova, Bereg, Rasztina sat. táján kereshetjük. (V. ö. Bácsmegyében: Kétfülű helység a.)
Kis-Hetes. L. Hetes a.
Kis-Küll(y)őd. L. Küll(y)őd a.
Kis-Pál(y)L L. Pongrácz a.
Kis-Szent-Király. L. Szent-Királynál Bácsmegyében,
Kis-Szent-Márton. L. Szent-Márton helység a.
Kis-Szent-Mihály. L. Czobor-Szent-Mihály a.
Kormos. Kormos. (1399–1400: Dl. 8492; 1430: Dl. 11288; 1480: Dl. 18400.) Kormus. (1433: Zsélyi llt.) Vámszedő hely volt. 1480-ban a bartáni várhoz tartozott. 1478-ban a Niczkiek birtokai közt sorolnak föl egy Kozmus nevű falut. (Haz. okmt. IV. 429.) Hihetőleg ez alatt is Kormos értendő.
Kökényes. Kuquinis. (1333: Kismart. llt. 32. A. 28.j Kukunes. (1368: Zichy okmt. III. 361.) Kwkenies. (1440: Zsélyi llt.) Bát-monostor és Tárnok körül fekhetett. (Vaskút táján keletre.)
Körtvélyes. Kerthweles. Kerthwelyes. (1520–21.) Ily nevű helység fordúl elő a tizedlajstromban, a mai Pestmegye dny. sarkában feküdt Csanád, Szent-György, lzsér, Ságod, Kákony, Szent-István sat. helységekkel együtt. Ez nem lehet azonos a Bajától dk. eső mai Krusevlye faluval. Pesty Körtvélyest állandóan a mai Krusevlyének véli. (Helyn. I., Eltűnt r. vm. I. 237.)
Küll(y)őd. (Kölőd. Kölőgy.) Kuluud. (1330: Zichy okmt. I. 359.) Kylyud. (1374. körül: U. o. III. 517.) Belkulud. Belkwled. Beelkywlewd. (1341: Anjouk. okmt. IV. 109., 1431: Dl. 12370; 1433: Dl. 12514; 1485: Dl. 19089.) Keled. Kelud. Kolyod. (1391: Zichy okmt. IV. 465. 467.) Kwlug. (1391: U. o. 468.) Kwlod. (1425: Dl. 11664.) Kewlegh. (1470: Soós cs. llt.) Kwlwd. (1472: Kismart llt. 47. W. 14.) Kewlewd. (1487: Dl. 19310.) Kyskelud. Nagkwlwd. (1520- 22. évi tized-lajstrom.) A mai Kollut, Bezdán mellett é.
Külső-Bál. L. Bál a.
Lak. Villa Lok. (1318. körül: Zichy okmt. I. 162.) Laak: (1384: U. o. IV. 287.) Lak. (1401: U. o. V. 246., 1466: Dl. 16378.) Bátmonostor és Szeremlyén közt feküdt.
László-Aranyan. L. Aranyan helység a.
Lekcse. (Legcse. Lecske.) Lekche. (1280: Árpádk. uj okmt. XII. 313., 1399–1490: Dl. 8492; 1436: Kismart. llt. 96. f. 1. n. 2. et B.) Lechke. 1364: Zichy okmt. III. 244.) Legchee. (1405: U. o. V. 390.) Lekcze. (1460: Dl. 16763.) Letzke. (1522. évi tized-lajstrom.) Bartán és Hetes vidékén feküdt.
Lengyel. Poss. Lengel. (1323: Zichy okmt. I. 236., 1412: Dl. 9951; 1455: Tört. Társ. letét.) Lengyel. (1410: br. Révay cs. llt. Bodrog. I. 26.) Ma egy Legyen nevű pusztát találunk Katymár és Stanisics közt. Kétségtelenül ennek felel meg. (V. ö. 1466: Dl. 16294. 16378.)
Lipoltföld. Lypolthfeld. (1344: Kismart. llt. 32. D. 165.) A mai Szantova, Dautova sat. vidékén kell keresnünk.
Magyere. L. Megyerő alakban.
Mátyus-(egy-)háza. (Mátisháza.) Matyuseghaza. (1341: Kismart. llt. 32. B. 67.) Mathiushaza. (1384: Zichy okmt. IV. 286.) Machuhaza. (1446: U. o. V. 486.) Mathywshaza. (1466: Dl. 16378.) Mathezhaza. (1482: Kismart. llt. 47. W. 16.) Mathishaza. Mathisshaza. (1482: Dl. 18729; 1520–21. évi tized-lajstrom.) A mai Máléháza, Bajától k.
Megyer(ő). (Megyere. Megyerej.) Megere. (1335: Zichy okmt. I. 476.) Megerey (Megery) terra. (1343: U. o. II. 73., III. 305.) Meger. (1344: Kismart. llt. 32. D. 165.) Magere. (1347: Zichy okmt. II. 241.) Megereu. Megeren. (1368: U. o. III. 363.) Tóti mellett északra feküdt.
Mene. Poss. Mene. (1441: Tört. Társ. letét.) Baracska-Szent-György után sorolják föl ez oklevélben.
Mező-Szent-György. L. Szent-György helység a.
Miske. Myske. (1371: Zichy okmt. III. 429., 1431: Zsélyi llt.) 1431-ben Székfélylyel és Eszterrel együtt említik. Valahol Katymár, Borsod, Gara sat. vidékén kereshetjük.
Mojszun-nádaga. Poss. Moyzunnadaga. (1346: Kismart. llt. 32. D. 170.) Rendessel együtt merül föl.
Monostor. L. Bodrog-monostornál. (V. ö. a városok közt is: Bátmonostora a.)
Monyorós. Poss. Monyoros. (1459: Dl. 15416; 1495: Dl. 20356.) A Sz.-Keresztről nevezett bodrog-szigeti pálos kolostoré volt, mely 1459-ben benépesítését tervezte. Azt azonban, Bodrog vagy oda-át Baranyamegyében feküdt-e, eldönteni nem tudom; bár azt hiszem, inkább a baranyai oldalon kereshető.
Morha(r)t-Szántó. (Marhart-Szántó.) L. Szántó c) helység a.
Murgó. Murgo. (1290: Kismart. llt. 47. B. 4., 1291: U. o. 47. K. 2. III. Endre kir. kora: Zichy okmt. I. 101.) Garával határos volt.
Nádas. Terra Nadas. (1436: Kismart. llt. 96. f. i, n. 2. et B.) Paka, Lekcse sat. helységekkel egy csoportban feküdt.
Nagy-Aranyan. L. Aranyan helység a.
Nagyfalu. L. Pog(y) a.
Nagy-Hetes. L. Hetes a.
Nagy-Küll(y)őd. L. Küll(y)őd a.
Napfény. Poss. Napfen. (1504: Kismart. llt. 45. D. 68.) Ekkor, mint a Korvin János birtoka, Bodrogmegyében tűnik föl; különben inkább Csongrádmegyéhez (l. ott) tartozott. (V. ö. a következő helység a.)
Negyven(d). Negueny. (1339: Zichy okmt. I. 566.) Neguen. (1428: Kármendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) Neghwen. Negwend. (1433: Dl. 12514; 1487: Dl. 19310.) A Duna mentén, hihetőleg a mai Kollut táján feküdt. (Nem a mai Nagyfény, mint Pesty véli. L. Csongrádmegyében, Napfény-nél.)
Németi. Nemety. (1344: Kismart. llt. 32. D. 165.) A lekcsei nemeseké volt ekkor. – A mai Szantova táján (dk. felé?) kereshetjük.
Nyárás. Nyaras. (1344: Kismart. llt. 32. D. 165.) A mai Szantova vidékén kell keresnünk.
Nyavalyád. (Nyavalyág.) Nawalyad. (1384: Zichy okmt. IV. 283.) Nanalag. (1391: U. o. 469.) Nawalyad. (1418: Dl. 10682. V. ö. Haz. okmt. V. 125.) A szekcsői Herczegeké, – s Gara, Kajánd sat. helységek szomszédja volt.
Nyék. Villa Nek. (1442: Zichy okmt. V. 328.) Garával együtt merül föl, s úgy látszik Bodrogmegyében feküdt.
Odvard. L. Udvard alakban.
Ordód. Ordod. (1449: Dl. 14239; 1460: Dl. 16763.) Poss. Ordod. (1479: Dl. 18232.) Ordood. (1480: Dl. 18381.) Leginkább nemesi nevekben fordúl elő. – Ordodz. (1522. évi. tized-lajstrom.) A Gergelyi, Száka és Szántó közti vidéken fekhetett. 1479-ben Ivánfalvával és Kendivel mondják határosnak.
Orosz. Oroz. (1520–21.) Ságoddal és Csanáddal együtt fordúl elő a tized-lajstromban. Ezektől északra, (Pestm.) Fajsz mellett találunk ma ily nevű pusztát, mely azonban a középkorban már Soltmegyéhez tartozott.
Orvos(?). L. Baranyamegyében.
Ör(ö)s. (Öres.) Vrs. (1339: Kismart. llt. 32. A. 55.) Poss. nobilium de Ewrs. (1346: Zichy okmt. II. 197.) Ewrws. (1408: U, o. V. 564.) Wres. (1412: Dl. 9951.) Úgy látszik, valahol (Borsod és) Lengyel vidékén feküdt.
Őstelek. L. az Ősteleki cs. a.
Pacsir. (Pacsér.) Pacher. (1409: br. Révay cs. llt. Bodrog. I. 14.) Pachyr. (1504: Kismart. llt. 45. D. 68.) 1504-ben Bodrogmegyéhez számítják. (L. Csongrádmegyében.)
Paka. Paka. (1346: Zichy okmt. II. 197., 1480: Dl. 18440.) Ma puszta, Bezdán és Gakova közt.
Pál(y)i. (Pauli.) Pauli. (1323. 1840. 1346: Zichy okmt. I. 236. 588., II. 197.) Bajával és Bátmonostorral volt határos. (L. Pongrácz helység a. is, melyet másként Kis-Pál(y)i-nak neveznek.)
Pál(y)i-port. (Pauli-port.) Poss. Pauliporth. (1346: Zichy okmt. II. 197.) Palyport. (1360. 1400. 1406: U. o. III. 187., V. 146. 574.) In possessione Palyporth in fluvium Voyas … semper … tributum portus fuisset. (1360–1399: U. o. V. 116.) Pál(y)i szomszédja volt.
Papi. Papy. Popy. (1432: Dl. 12441; 1468: Dl. 16681; 1475: Dl. 17710; 1522. évi tized-lajstrom.) A Duna mentén feküdt; Bodroggal határos volt.
Páris. Parys. Paris. (1409. 1410: br. Révay cs. llt. Bodrog. I. 14. és 26., 1416: Dl. 10161; 1448: Dl. 29266; 1453: Dl. 14707.) Bakacscsal, Vannával és Rég(y)gyel volt határos, tehát a mai Rigyicza és Stanisics vidékén fekhetett.
Patala. (Patola. Patana-Szent-Péter.) L. Szent-Péter a.
Pat(i). Judex (cum hospitibus) de Pati. (1401: Zichy okmt. V. 238. 240.) Apáti vidékén feküdt.
Pete. Poss. Pethe. (1472: Dl. 17310.) Baja vidékén kereshetjük. (A mai Patonicza fok? Pest-Csanádtól nyugatra. – V. ö. a Czobor cs. a.)
Pétertelke. Poss. Peterteleke. (1371: Zichy okmt. III. 429.) Peturteleke. (1384: Kismart. llt. 32. E. 293.) A megye ény. vidékén kereshetjük.
Pipa. Terra Pypa. (1280: Árpádk. uj okmt. XII. 313., 1338: Kismart. llt. 32. A. 45.) Poss. Pypa. (1347: U. o. 96. f. 2. n. 8.) A haj-sz.-lőrinczi prépostságé volt; Paka vidékén feküdt.
Piski. Pisky. (1415: Nagy Imre gyűjt.) Pysky. (1430: Dl. 12331; 1441. 1455: Tört. Társ. letét.) Bartánnal együtt emlegetik, 1441-ben mint kétségtelen bodrogmegyei helységet. Ezenkívül köznemesek nevében is fölmerül. Pysky. (1368: Zichy okmt. III. 361., 1449. 1453: Dl. 14238. 14239. 14707. sat.)
Pog(y) puszta. Poss. Pog vacua (et) habitatoribus destituta. (1340: Zichy okmt. IV. 575.) Mint a czikádori (széki) apátság birtokát Bököddel együtt említik. 1382-ben, mint ugyanez apátság birtoka «poss. Pug al. nom. Nagdfalu». (Dr. Békefi Remig, A czikádori apátság története. 110. l.)
Pong(o)rácz. Pongurach. (1340: Zichy okmt. I. 589.) Pongracz. (1390: Kismart, llt. 32. D. 191.) Kyspali al. nom. Pongorach. (1406: Zichy okmt. V. 489.) Kuspali al. nom. Pangracy. (1446: U. o. 486.) Pongrach. (1466: Dl. 16378.) Földesurai a (pongráczi!) Töttösfiek 1390-ben heti-vásár-jogot szereztek számára Zsigmond királytól. – Szeremlyénnel határos volt. (Dél felé?)
Pot(-telki). Poss. Poth. (1345: Kismart. llt. 32. D. 152.) Poss. Pochteluky. (1345: Zichy okmt. II. 184.) Bátoregyházzal együtt merül föl s kétségkívül ennek környékén feküdt is.
Puszta-Száka. L. Száka a.
Rég(y). Reegh, Reeg. (1399: Dl. 8474; 1407: Dl. 9021; 1409: br. Révay cs. llt. Bodrog. I. 14., 1487: br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 16.) Reeh. Regh. (1305–30: Dl. 10161. 9021.) Reg. (1494: Dl. 20201.) A mai Rigyicza, Bajától dk.
Rég(y)-Szent-Márton. Poss. (habitatoribus destituta) Sancti Martini de Reeg. (1346: Zichy okmt. II. 213.) A haj-sz.-lőrinczi prépostság birtoka. Mily viszonyban volt Régy-gyel vagy Szent-Mártonnal ? – nem tudom. Hihetőleg maga Régy (része) értendő.
Rém. (Rim.) Rym. (1466: Dl. 16296; 1501: Muz. llt.) Ma Rém, Jankovácztól ny.
Rendes (-egyháza). (Rendös. Rendös-egyháza.) Renduseghaza. (1341: Kismart. llt. 32. B. 67.) Poss. Rendys. (1346: U. o. 32. D. 170.) A megye ény. vidékén feküdt, hihetőleg Mátyusegyháza (Mátéháza) körül.
Répás-Szent-Király. L. Bácsmegyében, Szent-Király a.
Rusd (puszta). Terra vacua Rusd. (1340: Zichy okmt. I. 586.) Bátoregyházával együtt említik.
Ságod. Sagod. (1520–21. évi tized-lajstrom.) Ma dülő Sükösd határában, nyugot felé.
Sári. Sary. (1468: Dl. 16681. 16773.1520–22. évi tized-lajstrom.)Ma Stanisics (Zombortól é.) határában találunk ily nevű pusztát. 1468-ban azonban kétségkívül nem erről van szó (s hihetőleg a tizedlajstromban sem), mert as ekkor említett helység Sári, Papi, Hetes, Bodrog sat. vidékén feküdt.
Sarok-Szent-Márton. (Sorok-Szent-Márton.) L. Szent-Márton a.
Solymos. Solumus. (1360: Zichy okmt. III. 176.) Benye (Benyő) mellett feküdt.
Somos-Száka. L. Száka alatt.
Sükösd. Sykesd. (1520–21. évi tized-lajstrom.) Bajától nem messze észak felé, a mai Pestmegyében találjuk. (Határában, ény. felé Ó-Sükösd puszta.) E helységgel látszik azonosnak a Töttös birtokában 1341-ben említett «possessio Sukedeghaza» is. (Kismart. llt. 32. B. 67.)
Száka. Zaaka. (1375: Zichy okmt. III. 603.) Thetews Zaka. (1391: U. o. IV. 469.) Teteus Zakaya. (1401: U. o. V. 239.) Zaka. (1423: br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 20., 1448: Dl. 14182; 1477: Dl. 17925.) Pwztazaka. (1446: Dl. 13912.) Poss. Zaka, pred. Banzaka. (1468: Dl. 16717; 1476: Dl. 17854.) Pred. Banzakaya. (1477: Dl. 17969.) Zaka, Vizmelleki Zaka. (Másolat. 1512: Dl. 22350.) Ersekzaka. Wyzmellekyzaka. Somoszaka. (1520 -22. évi tized-lajstrom.) A Duna és Zombor vidékén keresendő. Somos-Száka, Puszta- Száka és Érsek-Száka – Apáti és Apos, Vizmelléki-Száka pedig Bodrog és Hetes vidékén tűnik föl a tized-lajstromban. Töttős-Száka, mely 1391-ben a kalocsai érseké, a későbbi Érsek-Száká-val látszik azonosnak. – V. ö. Szent- György b) helység a.
Szántó. a) Zantho in Sarkez. Zantho. (1520–21. évi tized-lajstrom.) Sárköz- Szántó a mai Pestm. dny. szögletében (Nádudvar mellett ny.) fekvő Szántó pusztának felel meg. – b) Zanthov. (1349: Zichy okmt. II. 387.) Zantow. (1372: U. o. III. 460.) Zantho. (1399: Dl. 8474; 1407: Dl. 9021; 1497: Muz. llt.) A szekcsői Herczegeké volt. Az 1520–21. évi tized-lajstrom «Herczeg-Zantho, Zanthoherczeg» néven ismeri. – Ma Szantova. Zombortól ény., a Duna mellett. – c) Ezenkívül ugyane tájon egy harmadik ily nevű falu is több ízben fölmerül, mint a Szántai vagy sz. Morha(r)t avagy Morháti (később a Nagylucsei) cs. birtoka. Zantho. (1369: Zichy okmt. III. 374.. 378.. 1403: Dl. 12821; 1407: U. o. V. 513., 1450–1467: Muz. llt. 1489. évi oklevélben, 1486: Dl. 19149.) Marharthzantho. (1408: Zichy okmt. V. 557.) Poss. Felzantho (a Czoboroké), Morhathzantho (a Morhát családé). (1474: Körmendi llt. Himfyana, n. 564.) A Steltzer által közölt defterek (i. m. 43. l.) négy ily nevű falut is említenek.
Szát. (Szat.) Zath. (1344: Kismart. llt. 32. D. 165., 1369: Zichy okmt. III. 374. 378.) Zach. (1369: Zichy okmt. III. 374.) Zaac. (1371: U. o. 429.) Sach. (1403. Dl. 12821.) Zaath. (1413–23: Dl. 11301.) Szántó (ma Szantova), Daut sat. vidékén feküdt.
Szecsel. (Szecse. Szecsa. Szecsely.) Zecha. (1320: Zichy okmt. I. 184.) Zychee. (1330: U. o. 364.) Zeche. Zeeche. (1344: Kismart. llt. 32. D. 165., 1424: Dl. 11527; 1460: Dl. 16763.) Zechee. (1416: Dl. 10445.) Zecze. (1448: Dl. 14164.) Sechel. (1466: Dl. 16249.) Köznemeseké volt. A mai Szantova táján kereshetjük, ugy látszik kissé beljebb, kelet felé. Megfelel a mult században emlegetett «Zecsa Bara» (Szecsa bara) tónak, a Gakova-Rasztina- Stanisics közti vidéken. (Juridic. fons. 1783. 240. Orsz. Levéltár.)
Szederkény. Zederken. (1448: br. Révay cs. llt. Div. fam. II. 21., Dl. 14164.) Nemesi névben és előnévben fordúl elő. – Ha egyáltalában volt ily nevű falu e megyében, Kétház vidékén kell keresnünk. (Bár ennek a fekvését sem ismerjük.)
Székfél(y). Zeekfel. (1447: Zsélyi llt.) Zekfel. (1482: Dl. 28727.) Zekffel. (1520–21. évi tized-lajstrom.) A mai Katymár vidékén keresendő. (V. ö. a szecseli Pocz cs.)
Szembécs. Poss. Zembech in districtu Bothmonostra. (1400: Zichy okmt. V. 171.) Sembech. (1403: U. o. V. 349.) Zembech. (1409: U. o. V. 610.) Sembech. (1419: Dl. 10848.) Sembecz. (1466: Dl. 16378.) A Duna mellett, Szekcsővel átellenben feküdt. (V. ö. a hasonló nevű várnál.)
Szemlén(y). Poss. Scemlen. (1347: Kismart. llt. 32. D. 177.) Gara, Katymár sat. vidékén kereshetjük.
Szent-András. Zenthandras. (1399: Dl. 8474; 1405–9: Dl. 9021; 1416: Dl. 10161.) Zenthandreas. (1409: br. Révay cs. llt. Bodrog. I. 14.) Bakácscsal és Rég(y)gyel szomszédos volt. Azonos lehet ezzel a XV. század végén a Czobor cs. birtokában föltűnő «predium Zenthandrastheleke». (1481: Dl. 24983; 1483: Dl. 18839. 18840.)
Szent-Demeter. a) Poss. Neguen a parte possessionis Zenthdemeter. (1401: Kismart. llt, 47. L. 10.) Negyvennel határos volt. – b) Zenthdemeter. (1464: Nagy Imre gyűjt.) Csőszapa vidékén fekhetett.
Szent-Derzs. Zentders. (1440: Zichy okmt. V. 146.) A mai Almás vidékén (é.) keresendő.
Szentfalva. Zenthfalwa. (1485: Dl. 19089; 1487: Dl. 19310.) Poss. Zenthfalwa intra metas possessionis Chamoklya. (1487: br. Révay cs. llt. Bodrog. II. 16.) Poss. Chomoklya al. nom. Zenthfalwa. (1511: U. o. III. 4.) Csomoklya (ma Csonoplya) határában feküdt.
Szent-György. Több ily nevű helység volt hajdan e megyében. a) Alzenthgeorgh. (1400: Zichy okmt. V. 146.) Zenth Gergh. (1406: U. o. V. 486., 1466: Dl. 16378.) Chanadzenthgergh. Zent Gerg. Thythes Zenthgwrgh. (1520 -22. tized-1.) A bátmonostori Töttösöké volt. A mai pestmegyei Csanád mellett feküdt, a hol, mint (Szent-Istvánhoz tartozó) pusztát ma is megtaláljuk. – b) Vizmelleky Zenthgyurgh. (1339: Br. Révay cs. llt. Bodrog. I. 6.) Zenthgergh. (1495: U. o. II. 19.) Wyzmellekyzenth Gewrgh. (1504: Dl. 21273.) Wyzmellekyzenthgyergh. (1512: br. Révay cs. llt. III. 6. Bodrog.) Kétségtelenül Hetes és Aranyan táján feküdt. Köznemesek (Török, Révai, Aranyani, aranyani Ányos és Császár cs.) birtoka volt. (Ugyane tájon, szintén Aranyan körül merül föl Vízmelléki-Száka is. Péld. 1512: Dl. 22350.) – c) Zenthgywrgh. (1425: Nagy Imre gyűjt., 1441: Tört. Társ. letét.) Barachkazenthgywrgh. (1430: Dl. 12331.) Baraskazenthgywrgh. (1455: Tört. Társ. letét.) Zenth Gyergh. (1519: Dl. 29028.) A Bartáni, bartáni Peres és Nagyvölgyi (1519-ben részben a Barki) családok birtoka volt, s kétségkívül a Baracskától nem messze dk. elterülő mai Gyurity pusztának felet meg. – d) L. a városok közt. – E nyomokon kívül más adataink is vannak hasonló nevű helységre. 1391-ben a Gilét fiainak «Mezewzenthgergy» vagyis Zenthgergh faluból való jobbágyait üldözik; 1399-ben a Régy sat. határjárásakor a Sz.-Györgyből Vannába vezető utat említik; 1422-ben a lévai Cseheknek (a nevnai Treutel-ek után maradt) «Zentgurg» falujáról van szó; végül 1470-ben a sárosmegyei Csapiak «Zenthgywrg» nevű birtoka merül föl; az elsőn kívül, melynek fekvése teljesen ismeretlen, valamennyi a régi Bodrogmegye déli felében. (1391: Zichy okmt. IV. 468., 1399: Dl. 8474. másolat; 1422: Dl. 11187; 1470: sóvári Soós cs. llt.)
Szent-István. Zenthystwan. Zent Istwan. (1520–21. évi tized-lastrom.) Bajától északra (Pestmegyében) ma is megtaláljuk.
Szent-Iván, a) Zenthywan. (Köznemes nevében 1466-ban: Dl 16378. 1520. évi tized-lajstrom.) Úgy látszik a mai Felső-Szent-Iván értendő Bajától keletre. (Iványi, i. m. 121.) – b) L. Bácsmegyében.
Szent-Király. L. Bácsmegyében.
Szent-László. Sanctus Ladislaus. (1347: Anjouk. okmt. V. 36.) S. Ladislaus. Zenthlazlo. (1338: Zichy okmt. I. 543.) Zenthlazlo. (1436: Zsélyi llt., 1448: Dl. 14164., 1457: Dl. 15135.) Kajánddal együtt kereshetjük, tehát valahol Gara, Katymár sat. vidékén. (V. ö. Pesty, Eltűnt r. vm. I. 233., 1460: Dl. 10763.) 1436-ban a haj-sz.-lőrinczi prépostság birtokában említenek egy ily nevű falut (Zenthlazlo, Zsélyi llt.), mely tán odább délre, Kollut felé feküdt, vagy az előbbivel ugyanegy volt.
Szent-Lőrincz. Azaz: Sorsod-Szent-Lőrincz. L. e néven.
Szent-Márton. a) Zentmarthon, Zenthmarton. (1399: Dl. 8474; 1407: Dl. 9021; 1410: br. Révay cs. llt. Bodrog. I. 14. és 26., 1483: Dl. 18817.) Zenthmarton et alia Zenthmarton. (1413: Dl. 10098.) Poss. Belse Zenthmarthon, Sarokzenthmarthon. (1423: Dl. 11288.) Zenthmarthon utraque. (1478: Dl. 18118.) Kis-Szent-Márton. (Másolat után. 1483: Dl. 18834. A Dl. 18817. sz. alatti Sz.-Márton-nal azonos.) Kyssenthmarthon. (1484: Dl. 18954. Ugyanaz.) Sarokzenthmarthon. Sorokzenthmarthon. (Az egri káptalané! – 1506: Dl. 29066.) Sz.- Andrással, Halmossal sat. együtt mint határost emlegetik. A mai Stanisics és Nemes-Militics sat. vidékén kereshetjük. (V. ö. Régy-Sz.-Márton a.) – b) L. Tizház (-Szent-Márton) helység a.
Szent-Mihály. L. Czobor-Szent-Mihály néven.
Szent-Miklós. a) Sokszor fordúl elő ily nevű helység, főleg köznemesek nevében, előnevében és birtokában «Zenthmyklos». (1477: Dl. 17952; 1480: Dl. 18400. sat.) Hihetőleg mindig ugyanaz a falu értendő, mely valahol a mai Zombor vidékén (nyugati irányban ?) feküdt, a hajdani Büdi helység mellett, melyről Büdi-Sz.-Miklós-nak is nevezték. Budyzenthmyklos. (1480: Dl. 18332; 1519: Dl. 23220.) Az 1522. évi tized-lajstrom is e néven (Budizenthmiklos) említi. (V. ö. 1403: Dl. 12821. a. 2. oldalon; 1480: Dl. 18381. és főleg a Csécs cs. a.) – b) L. Járom-Szent-Miklós a. – c) L. Jobbágy helység a.
Szent-Pál. a) Poss. Zenthpaal. (1408: Zichy okmt. V. 550.) Zenthpal. (1520–21. évi tized-lajstrom.) Istvánvölgye és Szent-István mellett tűnik föl. – b) Egy másik ily nevű helység hol Bodrog-hol Bácsmegyéhez tartozott. (L. az utóbbiban.)
Szent-Péter. a) Poss. Bathaliascenthpetur, Bothaliascenthpetur. (1323: Zichy o. I. 236.) Pacala zenpatur. (1315: U. o. II. 184.) Patana zenthpeter. (1371: U. o. III. 429.) Boc(h)alya zenpetur, al. nom. Pachala zentpetur. (1375: U. o. 598.) Bachalya, Sempeter. (Hihetőleg egy helységnek értendő. 1400: U. o. V. 146.) Pathala, Pathola. (1406: U. o. 486., 1466: Dl. 16378; 1520–22. évi tized-lajstrom.) A bátmonostori Töttös, (majd a Kisvárdai vagy Várdai) családé volt. Katymár, Lengyel és Borsod vidékén feküdt. – b) Bodzenthpeter. (1394: br. Révay cs. llt. Bodrog. I. 9.) Bathzenthpeter. Zenthpether. (1448: Dl. 14164., br. Révay cs. llt. Gyulay. VIII. 35., U. o. Bodrog. II. 25. és Div. fam. II. 21.) 1448-ban köznemeseké, ú. m. a Nagyvölgyi, bartáni Pörös, Aranyani, aranyani Józsa és Magyar, s a Csipcsi családoké volt. Kétségtelenűl az ó-budai apáczák Ujfalu nevű birtoka (L. a városok közt.) mellett feküdt; tehát az előbbitől megkülönböztetendő.
Sziget. a) Poss. Zigeth. (1318. körül: Zichy okmt. I. 162.) Zygeth. (1407: Dl. 9293.) Bát-Monostor (és Baja?) táján feküdt. Hihetőleg e helységnek felel meg az 1382-ben említett «poss. Thotyzygeth» is. (Zichy okmt. IV. 233.) – b) Azaz: Bodrogsziget e). L. Bodrogmonostor a.
Szőllős. Zewlews. (1416: Dl. 10–145; 1456: Dl. 15110; 1484: Dl. 18954; 1520–22. évi tized-lajstrom.) Zewles, Zeles. (1436: Kismart. llt. 96. f. 1. n. 2, et B.) Bodrog, Paka és Hetes vidékén feküdt. (V. ö. 1255: Haz. okmt. VIII. 62.)
Tadis. Poss. Thadis. (1443: Dl. 12821. a 2. lapon.) Az Órévi és Szántai családoké volt s úgy látszik, Szántó vidékén feküdt.
Taj. Poss. Tay. (1378: Zichy okmt. IV. 52.) A megye kitétele nélkül mint a bátmonostori Töttösök birtokát említik.
Tamásfalva. a) Thamasfalwa. (1411: Dl. 10161; 1466: Dl. 16294; 1480: Dl. 184410.) A mai Zombor határában fekvő Tamaslia határrész tartá fenn emlékét. (Iványi. Bács-Bodrogm. helyn. 58.) – b) Thamasfalwa. (1466: Dl. 16378.) A bátmonostori uradalommal szomszédos nemes (Ivácson lmre) nevében fordúl elő.
Tapolcza. L. Bácsmegyében.
Tarkó. Tarkou. (1407: Zichy okmt. V. 530.) Bodrogmegyei kir. ember nevében fordúl elő.
Tárnok. Tarnuk. (III. Endre kir. kora. Zichy o. I. 101., 1366: U. o. III. 297.) Tarnok. (1318. körül: U. o. I. 162.)Tarnok inferior. (1391: U. o. IV. 465.) Tharnok. (1520–21. tized-lajstrom.) Vaskut, Baracska és Gara közé helyezhető.
Tatárrév. Thatarrew. (1404: Dl. 29219; 1407: Dl. 9021; 1441. 1455: Tört. Társ. letét.) Bartán, Szántó (Szantova), Kakat (Gakova) sat. táján keresendő. (L. Bácsmegyében is.)
Temérdekegyház. Poss. seu pred. Themerdekeghaz. (1440. körül: Zsélyi llt.)
Tepremez. (Tepermez.) L. Gyapol néven.
Timak Thymak. (1424. 1450: Zsélyi llt.) Zhymak(?). Thymak. (1466: Dl. 16378.) Gara mellett sorolják föl.
Tizház(-Szent-Márton). Poss. Tyzhazscentmartun. (1346: Zichy okmt. II. 227.) Poss. Thyzhaz. (1384: Kismart. llt. 32. E. 291.) Tyzhaz. (1497: Muz. llt.) Tán a Vaskut és Gakova közti vidéken feküdt valahol.
Tót-Aranyan. L. Aranyan a.
Tótfalu. Thotfalw. Totphalw. (1433: Dl. 12514; 1485: Dl. 19089; 1494: Dl. 20201; 1520. és 1522. évi tized-lajstrom.) Bodrog és Küllőd vidékén feküdt. Hetessel határos volt.
Tóti. Thoty, Toty. (1301. 1343. 1384. 1390. 1391: Zichy okmt. I. 104., III. 305., IV. 272. 439. 456.) A Duna mentén, a mai Dautova és Baracska közt feküdt; 1301-ben és 1343-ban Szent-Mihály árkangyal tiszteletére épült kőtemploma volt.
Táti-Sziget. L. Sziget helység a.
Tőre. Poss. Thwre. (1448: Kismart. llt. 32. EE. 430.) A bátmonostori Töttös Lászlóé volt ekkor. – Apáti (város), Apos sat. vidékén feküdt. (V. ö. 1330: Zichy okmt. I. 367., a hol «Simon de Ture» bodrogmegyei kir. ember.)
Töttös. (Tittös.) Theutus. (1384: Zichy okmt. IV. 283.) Theutes. (1409: U. o. V. 476.) Bát-monostor és Szekcsö határjárásakor tűnik föl. Megfelel ennek az 1497. táján egy izben Baranyamegyében máskor a megye kitétele nélkül fölmerülő «Thythews, Thewthews» helység. (Muz. llt.) A szekcsői Herczegeké volt.
Töttös-Szákája. (Töttös-Száka.) L. Száka helység a.
Töttös-Szent-György. (Tittes-Szt-György.) L. Szent-György helység a.
Tövissed. (Töviske.) Terra Tywis(s)ed. (1280: Árpádk. új okmt. XII. 313., 1338: Kismart. llt. 32. A. 45.) Tyuiske. (1347: U. o. 96. f. 2. n. 8.) Paka, Gyapol sat. szomszédja volt.
Udvard. Vdwart, Udvart, Udvard. (1280: Árpádk. uj okmt. XII. 313., 1341: Anjouk. okmt. IV. 110.) Wdwarth. (1436: Kismart. llt. 96. f. 1. n. 2. et B.) Odwarth. (1455: Tört. Társ. letét.) Wdwarth. Vdwarth. (1520–22. tized-lajstrom.) Bodroggal és Kül(ly)őddel volt határos. (V. ö. 1255: Haz. okmt. VIII. 63.)
Uj-Bécs. Wybech. (1482: Dl. 18954; 1484: Dl. 18954.) Hihetőleg e megyében, a mai Zombor tájékán feküdt.
Vajas. Woyas. (1341: Zichy okmt. I. 619.) Wayas. (1405: U. o. V. 390.) Wayas et altera Wayas. (1466: Dl. 16378.) Baracska mellett feküdt.
Valfer. (Volfer. Varfer.) Bolfer. (1364: Zichy okmt. III. 244.) Volfer. (1347: Zichy okmt. II. 267.) Walfer. (1401: U. o. V. 239. 248., 1466: Dl. 16378.) Warfer. Walfer. Varfer. (1520. évi tized.-lajstrom.) Apátival és Aranyannal volt szomszédos.
Vanna. Wanna. (1399: Dl. 8474; 1409: br. Révay cs. llt. Bodrog I. 14., 1453: Dl. 14707; 1487:. Dl. 19310; 1498: Dl. 20797; 1509: Dl. 21938; 1520- 1521. évi tized-lajstrom.) Bakacscsal határos volt, s Pacsirtól és Csomoklyától sem
eshetett távol. Így tehát Zombortól é. valahol a mai Nemes-Militics táján kereshetjük.
eshetett távol. Így tehát Zombortól é. valahol a mai Nemes-Militics táján kereshetjük.
Varasd. Warasd. (1425: Nagy Imre gyűjt.. 1430: Dl. 12331; 1441. 1455: Tört. Társ. letét.) Bartán, Piski, Baracska-Szent-György sat. helységekkel együtt emlegetik. Hihetőleg Baracska (Dautova) sat. vidékén feküdt.
Végház. Weghaz. (1482: Kismart. llt. 47. W. 18.) Bodrogm. kir. emberek nevéből ismerjük. Úgy látszik, a régi Bodrogmegye ény. vidékén feküdt.
Vél. Poss. Wel. (1480: Dl. 18354. Hiteles másolatban.) Wel? Wec? (1522. évi tized-lajstrom.) A Pákaiaké volt.
Veresegyház puszta. Pred. Wereseghaz. (1423: Dl. 11288.) Úgy látszik, a mai Zombor vidékén terült el.
Vilmán(y) puszta. Pred. Vilman. (1423: Dl. 11288.) Az előbbivel együtt fordúl elő.
Vízköz. Uizkez. (1401: Zichy okmt. V. 238.) Wyzkews. (1448: br. Révay cs. llt. Div. fam. II. 21.) Wyzkez. (1464: Nagy Imre gyűjt.) Nemesi nevekben merűl föl. Tán bodrogmegyei hely volt.
Vizmelléki-Száka. L. Száka a.
Vizmeilékl-Szent-György. L. Szent-György helység a.
Zside. Syde. (1402: Zichy okmt. V. 279., 1460: Dl. 17673; 1520–21. évi tized-lajstrom.) Sydee. (1450: Kismart. llt. 32. EE. 433.) A mai Zsida puszta, Jankovácz mellett ny.
Ősszesen: 213 helység.
