HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Ablancz. Vallis Ablanch nomine. (1233: Hazai okmt. V. 13.) Terra tubicinariorum … Oblanch. (1266: Hazai okmt. I. 30.) Villa Ablanch. (1279: Fejér, VIII. 3. 321.) Ablancz. (1428: Sopronm. oklt. II. 116., 1475: Kisfaludy cs, llt.) Ablanz. (1429: Sopronm. oklt. II. 131.) Ablanch. (1435: U. o. 236.) Pred. Likablancz. (1464: Sopronm. oklt. lI. 431.) Köznemesi birtok volt. – Ma puszta, (Ablancz) Meszlen, Acsád és Csepreg közt, a Répcze mentén.
Aborgáta. Oborgata. (1356: Anjouk. okmt. VI. 481., 1402: Hazai okmt. IV. 246.) Aborgatha. Aborgata. (1463: Hazai okmt. IV. 371., 1464: U. o. 380., 1482: Lajtafal, llt. Dóczyana. C. 3, f. 1. L+-, 1494: Körmendi llt. Alm. I. lad. III. No. 1., 1600: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) A Héderváriaké volt. – Ma Borgáta, Sárvártól dk.
Abrancsukolcz (puszta). Terra Abranchukolch. (1340: Anjouk. okmt. IV. 17.) Mura-Szombattól ék, felé, Mártpáncz, Ivanócz, Tót-Lak sat. táján terült el.
Acsád. Terra Achad. (1255: Hazai okmt. I. 31.) Achad terra castri. (1284: U. o. VII. 190.) Achaad. (1365. 1416: Körmendi llt. Alm. I. lad. 9. n. 69–60., 1471: U. o. n. 70.) Szombathelytől ék, esik.
Aderjánháza. Másként: Felső-Hetye. – L. Hetye helység a.
Adrián. Adrian in valle seu districtu Sool. – Felső-Lindva vár tart. közt. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 13.) Ma Adriáncz, Felső-Lendvától keletre.
Al-Karika.- L. Kápolnásfalu néven.
Al-Sál. L. Sál b) helység a.
Al-Sár. L. Sár helység a.
Alap. Alap. (1476: Körmendi llt. Alm. I. lad. 7. No. 76.) Szalonok tartozéka gyanánt Szalonok és Szabar közt sorolják föl.
Alber. (Albin. Albersdorf.) Terra hospitum castri (regis) Castri Ferrei de Hydegsed Alben vocata vacua et habitatoribus destituta. (1291: Árpádk. új okmt. XII. 503.) Albir al. nom. Albersdorff. (1455: Kármendi llt. Alm. II. lad. 1. n. 18.) Alber. (1475: U. o. Alm. I. lad. 7. No. 76.) Komjáti és Baksafalva közt sorolják fül, s így bizonyára az e tájon fekvő mai Óbér (Olbendorf) értendő. (Vörösvártól dny.)
Alhó. (Alhau.) Alho. (1334: Körmendi llt. Alm. 1. lad. 9. n. 58., 1471. 1478: U. o. No. 70. és 71.) Alhaw interiot. (1455: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 6. 13. 12.) Ma is Albau vagy Alhó, Pinkafőtől dny.
Almásalja. (Almásallya.) Almasalpa. (1429. 1447: Muz. llt.) Köznemesi (s úgy látszik vasmegyei) birtok volt. Valahol Szombathelytől északi irányban kereshetjük.
Almasd. (Almás.) Almasd. (1414: Körmendi llt. Majoratus. Lad. 4. No. 2:, 1462. 1465: Békássy cs. llt.) Almaas. (1472: gr Festetics cs. keszthelyi llt. Molnári, f. 82. n. 21.) Az ivanóczi Gálfi és a Nádasdi (Darabos) családé volt. – Ma Almasd puszta, Körmend és Halogy közt.
Alsó-Csatár (puszta). L. Csatár a.
Alsó-Füzes. L. Füzes a.
Alsó-Kékes. L. Kékes a.
Alsó-Kereka. L. Kereka a.
Alsó-Lak. L. Lak a.
Alsó-Libnik. (Alsó-Lennik.) L. Libnik a.
Alsó-Medves. L. Medves a.
Alsó-Neusidel. L. Szerdahely a.
Alsó-Őr. L. Őr a.
Alsó-Petenicz. L. Petenicz a.
Alsó-Rönök. L. Rönök a.
Alsó-Sárfő. L. Sárfő a.
Alsó-Sejter. (Alsó-Sejtör) L. Sejter a.
Alsó-Szalócza. (Alsó-Szlevecse.) L. Szalócza a.
Alsó-Szelnök. L. Szelnök a.
Alsó-S(z)trazson. L. S(z)trazson a.
Alsó-Velike. L. Velike a.
Által-Bir. L. Bir a.
Által-Bőd. L. Bőd a.
Által-0szkó. L. Oszkó a.
Által-Ság. L. Ság helység a.
Andrásfalva. Poss. Andafalwa. (1450: Muz. llt.) Poss. Andreasfalwa. (1461: Lipics cs. llt.) Poss. Andrasfalua. (1463: Haz. okmt. IV. 408.) A Hídvégieké, gersei Petőké sat. volt. – Ma Andrásfa, Egervár közelében ény. (L. Sár helység a. is.)
Anna. Anna. (1447: Muz. llt.) Köznemes nevében fordul elő. – Hihetőleg a mai Anna majornak felel meg, Szombathelytől dny., Jaák felé.
Antalháza (puszta). Pred. Anthalhaza. (1478: Hazai okmt. IV. 429.) A Niczkieké volt.
Apátfölde (puszta). Pred. Apathfelde. (1452: Muz. llt., 1467: pred. Zarka cs. llt.) Pred. Apatfeldew. (1455: peczöli Zarka cs. llt.) A kapornaki apátságé volt; Peczöl környékén terült el.
Apát-unoka-Töttös. (Apát-unokája.) L. Töttös a.
Apáti. Poss. Apaty. (1328: Anjouk. okmt. II. 362., 1499: Békássy cs. llt.) Szombathelytől é.-ék. esik.
Apát(i)-Magasi. (Apátfölde.) L. Magasi néven.
Arany. Arran. Araan. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2.) Német-Ujvár tartozékai sorában Szent-Elek és Nádasfalu közt sorolják föl.
Arnold-fia-Miklósfalva. Poss. Arnoldfyamiklosfolua. (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6., 1366: U, o. n. 13.) A felső-lindvai vár Lindva folyó melléki kerületéhez tartozott.
Arnoldfölde. L. Szilfafölde név a.
Árokköz. Arukkuz. (1351: Anjouk. okmt. V. 133., 1383: Dl. 6993; 1416: Sopronm. oklt. II. 33., 1421: Haz. okmt. IV. 280.) Possessio Arukkuz Janusfolua al. nom. Saar. (1405: gr. Festetics cs. keszthelyi llt. Castriferrei. n. 111. a.) Poss. Zenthpeterfalva al. nom. Arukkuz. (1406: U. o. n. 120.) Janusfolua al. nom. Arwkkwz. (1460: Dl. 24540.) Arokkewzyzenthpetherfalwa. (1464: Veszpr. kápt. orsz. llt. A. fiók.) A mai Szent-Péterfa határába olvadt, melytől észak felé ma is nagy árkot és római sánczot találunk. (Egervártól ény. – V. ö. Sár helység a.)
Árokköz-Jánosfalva. L. Árokköz, (Jánosfalva) és Sár helység a.
Árokközi-Szent-Péterfalva. L. Árokköz, (Szent-Péterfalva) és Sár helység a.
Árpás. Villa Arpas. (1256: Haz. okmt. VII. 61.) Arpas. (Nemes nevében. 1275: U. o. VIII. 442.) Poss. Arpas. (1438: gr. Festetics cs. keszthelyi llt. Castriferrei. n. 186.) A XV. században a Molnáriaké volt s a mai Sorki-Tótfalu, Kápolnásfalu (l. Zalak) sat. vidékén feküdt.
Ásó. Assoh. (1388: Dl. 7386.) Asov. (1392: Dl. 7758. 7827.) Uti vámjával együtt Borostyán várához tartozott. – Ma Aschau (Hamvasd), Borostyánkő mellett nyugatra.
Asszony(-falva). Poss. Ozun… ultra Rabam. (1284: Hazai okmt. VII. 189.) Terra castri (regis) de castro ferreo Oschun vocata. (1286 körül: U. o. 200.) Poss. Ozzun. (1342: Zalam. oklt. I. 402.) Azonfolwa cum predio Kazar. (1392: Dl. 7768.) Azzonfalwa. (1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/176. d., 1441: Hazai okmt. VII. 462., 1498: Acta p. adv. 77–65.) A Rumiaké volt (1428-ban 8 j.-portával); részben azonban Kőszeg várához tartozott. – Ma Nagy- és Kis-Asszonyfa, Kőszegtől dk. Határában Kazár puszta ma is megvan.
Asszonyfalva. Poss. Azzunfalva. (1346: Sopronm. oklt. I. 190.) Azunfolua. (1369: U. o. 300.) Azzonfolua. (1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d.) Poss. Azzonfalwa. (1428: U. o. II. 119., 1467: Hazai okmt. IV. 419., 1481: Kisfaludy cs. llt.) Az Asszonyfalvi, Oslfi vagy Ostfi, Bresztolczi, Csornai rokonságé volt. 1428-ban e rokonságnak összesen 42 j.-portától kellett volna innen adóznia. – A mai Ostfi-Asszonyfa, Sárvártól ék.
Avad. L. Ovad néven.
Avasallya. Auasalya. (1418: Dl. 10719.) Awasalya. (1437: Körmendi llt. Himfyana. n. 437.) Poss. Awasalya al. nom. Vasalya. (1489: Dl. 19510.) Wasalya, Wassallya. (1493: Muz. llt., 1496: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. No. 10.) Részben Monyorókerék várához tartozott; részben pedig a Monyorókerék melletti pálosok és köznemesek birtoka volt. – Ma Vasalla, Körmendtől nyugatra.
Baba. Boba. (1271: Haz. okmt. VIII. 142., 1390: Dl. 7616. Átirat után, 1464: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 63. 3. 18.) Baba. (1336: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 14. 2. 4., 1400: Kismart. llt. 14. K. 359., 146b: Dl. 16199; 1468: Körmendi llt. Fam. Misc. n. 21., 1482: Dl. 18597.) Köznemesi birtok volt. – Ma inkább Boba, Jánosházától é.
Bacsics. Villa seu poss. Bachych in valle seu districtu Sool. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 13.) Felső-Lindva várához tartozott s Saál vidékén, Felső-Lendvától keletre feküdt.
Badonincz. L. Bodonincz alakban.
Baján(-fiú-András-)háza. Bayanhaza. (1453: Dl. 14727.) Felső-Lendvától k. találjuk a Kerka mellett. 1428-ban «Bayanfiwandrashaza in districtu Ewrseg» alakban fordul elő. (Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2. és Kismart. llt. 23. A. 4.)
Bajt. Poss. Bayth. (1359: Hazai okmt. IV. 191., 1424: Körmendi llt. Himfyana, n. 749., 1426: Hazai okmt. III. 349.) A Sitkeieké volt. – Sárvár mellett k.-é. a mai bajti dűlő őrzi emlékét.
Bakod. L. Bokod néven.
Bakófalva. Poss. Bakofalwa. (1464: Sopronm. oklt. II. 430.) A széplaki Bothka családé volt.
Baks(a)falva. Boxfolua. Boxfolwa. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 4. n. 59., 1446: Muz. llt.) Baafalua. (1444: U. o.) Bagafalwa. (1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d., 1455: Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. n. 18., 1475: U. o. Alm. I. lad. 7. No. 26.) 1428-ban a Giroltiaknak 28 adózó j.-portájok volt itt. Ma Baksafalu, Német-Újvártól ény. (L. a Girolti cs. a.)
Balazse(j). (Balazsaj.) Castrenses de Bolosey. (1255 körül: Hazai okmt. VIII. 59.) Terra custodum silvarum Balase vocata ultra fluvium Raba. (1275: U. o. 176.) Poss. Balase. (1295–1402: Zalam. oklt. I. 111–112., 1342: U. o. 402.) Terra seu poss. Bolasey. (1323: Anjouk. okmt. II. 91.) Poss. Balasey. (1350: U. o. V. 415.) Balasay. (1498: Acta p. adv. 77–65.) A Rumiaké volt. (1275 óta). – Ma Balozsaj, Rum mellett é.
Báldfölde. Poss. Boldfeulde. (1330: Fejér, VIII. 3. 499.) Röcsk, Miske, Ság sat. táján kereshetjük.
Báldonfalva. Poss. Baldonfalwa. (XV. század vége: Dl. 20899.) A Hermáni cs. birtoka volt. – Ma Bádonyfa, Szombathelyhez (és Hermánhoz) közel dk. felé.
Balfó. Helyesebben: Valhó. – L. ott.
Balko(l)cz. L. Barko(1)cz alakban.
Balogfalva. (Balokfalva. Balkfalva.) Balogfalwa. (1456: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 2. n. 26., 1476: Békássy cs. llt., 1485: Körmendi llt. Majoratus. I. 36. 41.) Köznemesi birtok volt. – Ma Balogfa, Szombathelytől d. (V. ö. Unyan helység a. is.)
Bal(o)kfalva-Unyan. (Balogfalva-Unyan.) L. Unyan a.
Banafalva. Villa Banafalua iugta tenuta castri Dobra – Lendva vár tart. közt. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 13.) Úgy látszik, a mai Bonisdorf (Wannersdorf) értendő, Dobra mellett délre.
Bánkfalva. Poss. Bankfolua. (1339: Sopronm. oklt. I. 143.) A Ják nemzetségé volt. – A mai Jákfa vidékén feküdt, Sárvártól é. felé.
Bánya. Terra Bahna … existens iuzta terram Heghe prope monasterium Ghurle. (1264: Zalai oklt. I. 44.) Pred. Bahna. (1377: Körmendi llt. Himfyana, n. 263., 1468: U. o. Majoratus. I. 29. 22.) Poss. Bahna. (1479: Dl. 18292.) A türl(y)ei prépostságé volt; a mai Hetyefej vidékén feküdt, a vasmegyei Keresztur felé a határszélen, úgy hogy 1377-ben és 1468-ban határozottan Vasmegyéhez számíthatják.
Bárdos. Bardus. (1410: Békássy cs. llt., 1433: Hazai okmt. V. 226., 1437: Dl. 3350.) Terra Bardustelek. (1435: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 5. n. 19.) Bardos. (1447: Kisfaludy cs. llt.) Köznemesi birtok volt. – Szombathelytől kd. esik.
Barizilcz. L. Brezencz alakban.
Barko(l)cz. (Barkovcz.) Balkoch. (1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d.) Barkoch. (1436: Dl. 12947.) Barkocz. (1436: Dl. 12976.) Barkolcz. (1453: Muz. llt., 1483: Dl. 18850.) Balcolcz. (1455: Békássy cs. llt.) Barkowcz. (1489. 1496: Muz. llt.) Barkowlcz. (1500. körül: Muz. llt.) Köznemeseké (Barkolczi, Kereszturi, petro(v)czi Kövér sat. cs.) volt. – Ma Nagy- és Kis-Barkócz, a megye legdélibb pontja.
Batiz-Tilaj. L. Tilaj a.
Battyán. (Bottyán.) Terra buchariorum nostrorum Bothyan. (1273: Fejér, VII. 3. 72.) Villa Botyan. (1268: Hazai okmt. VII. 112., 1304: Haz. oklt. 179.) Bothyan. (1341: Hazai okmt. III. 142., 1347: Zalai oklt. I. 447.) Bathyan. (1421: Körmendi llt. Himfiana, n. 749.) Főleg a Sitkeieké volt. – Gércze, Mesteri, Simonyi, Sitke sat. szomszédságában feküdt.
Béd. L. Bőd alakban.
Bedefalva. Bedefolua. (1423: Sopronm, oklt. II. 75., 1450: Dl. 24540.) Sárral és Marczelfalvával (l. ott) egy vidéken keresendő.
Beget. (Beged.) L. Bögöt (Bögöd) néven.
Begete. L. Bögöte alakban.
Belcz. (Bejcz.) Poss. Beych … vacua et habitatoríbua destituta. (1342: Hazai okmt. II. 77.) Beycz. (1444. 1488: Békássy cs. llt.) Ma Beicz, Sárvártól d.
Békató. Bekatou. Bekatow. (1387: Körmendi llt. Alm. IL lad. 6. No. 23.) Dobra várához tartozott. – Ma Békató, vagy Krottendorf, Dobra mellett délre.
Bekény. Poss. Beken. (1326: Fejér, VIII. 3. 126., 1338: Hazai okmt. III. 137., 1344: U. o. I. 178., 1377: U. o. III. 200., 1397: U. o: V. 191., 1444: U. o. IV. 337., 1497: U. o. II. 378.) Posa. Buken … iuxta villam Hethye. (1393: Marczaltői llt. L. 21. f. 2. n. 2251.) Szent-Jakab tiszt. szentelt egyházzal. (1326.) Köznemesi birtok volt; Miske, Hetye, Mesteri sat. vidékén feküdt. – Ma Bekény néven puszta, Egyházas-Hetye közelében é.
Bél. Beel. (1496: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. No. 10.) Monyorókerékhez tartozott.
Bel-Ják. L. Ják(-falva) helység a.
Béla. L. a Bélai cs. a.
Beled. (Belid. Belöd.) Belud. (1221: Hazai okmt. VI. 13., 1297: Körmendi llt. Alm. III. lad. 8. n. 1.) Belyd. (1369: U. o. No. 2.) Monyorókerékhez tartozott. (1539-ben Alsó-Beled a pornói apátságé. Orsz. Llt. Dicalis conscr.) Ma Alsó- és Felső-Beled, Monyorókerék mellett északra. 1496-ban az utóbbi merül föl «Felaewbelyk» – alakban (U. o. Alm. III. lad. 6. No. 10.); 1498-ban pedig «Alsobeled» és «Felsew Beled», mindkettd mint a monyorókereki Elderbach-ok birtoka. (U. o. Miscellanea, Németujvár. f. 105. n. 270.)
Belrik(?) Belric. Beluc. (? 1392: Dl. 7758. 7827. 9134.) Borostyán várához tartozott.
Belső-Alhau. (Belső-Alhó.) L. Alhau (Alhó) a.
Belső-Sáh. (Belső-Schachen.) L. Sáh a.
Beneháza. Benehaza. (1453: Dl. 14727.) Rákos és Pankasz vidékén – az Őrségen – merül föl.
Bér. L. Bir alakban.
Bereczk. (Beröczk.) Villa Beruzk. (1331: Anjouk. okmt. II. 548.) Kis- Czell, Dömölk, Ostfi-Asszonyfa sat. táján kereshetjük.
Berhénd(i). (Berhént.) Berhend, Berhendi. (1421: Hazai okmt. II. 228., 1422: U. o. III. 318., 1474: Kisfaludy cs. llt.) Pred. Holtho al. nom. Berhench. (1435: Hazai okmt. II. 259.) Pred. Holtho. (1435: U. o. 368.) Kis-Czell és Tokorcs táján kereshetjük, a megye ék. zugában.
Berki. Berky. (1449: Hazai okmt. IV. 269, 1449. 1460: Muz. llt.) Köznemeseké volt. – Ma Alsó- és Felső-Berkifalut ismerünk, Körmend közelében.
Bes(s)efalva. (Besfalva.) Besefalua. (1437: Muz. llt.) Bessefalwa. (1471: Békássy cs. llt., 1496: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. n. 10.) 1496-ban Monyorókerék vár tart. közt sorolják föl. Részben azonban köznemeseké volt. Ma Besfa puszta, Taródfa és Kemesmál közt.
Bes(s)enyő. Bessenew. (1479: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. No. 2.) Köznemeseké volt. – Ma puszta, Rohoncztól keletre, Seregélyháza mellett.
Beznócz. Beznouch in districtu Waralyakurniky – Felső-Lindva vár tart. közt. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 13.) Felső-Lendvától délre esik.
Bidonyafalva. L. Vidonyafalva néven.
Bikk-alja. L. Bükk-alja alakban.
Bikk(e)s. L. Bükk(e)s néven.
Bir. (Bér.) Byr. (XIII. század végén: Hazai okmt. VII. 335., 1340: Anjouk okmt. IV. 7., 1365: Szombath. kápt. házi llt. szám nélkül., 1378: U. o, lad. 1. f. 3. n. 28., 1416: U. o. jelzet nélkül., 1431: U. o. lad. 1. f. 5. n. 14., 1443: Dl. 13743.) Bir. (1422: Sopronm. oklt. II. 70.) Teuteus Byr. (1368: Szombath. kápt. házi llt. jelzet nélkül., 1377: U. o.) Poss. Thewthews, Byr, Heegyes Byr et Althal Byr (1416: U. o.) Poss. Thewthewsbyr et pred. (seu poss.) Althalbyr. (1481: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 7. n. 16., 1485: U. o. n. 27., 1486: U. o. f. 8. n. 1., 1504: U. o. f. 9. n. 9. és 11.) Utraque Byr. (1486: U. o. n. 2.) Poss. Thytheusbyr et Althalbyr. (1520: U. o. n. 27.) Köznemeseké volt. – A mai Kis-Bér helységnek felel meg, Egervártól ék.
Boba. L. Baba alakban.
Bocsor. Boczor. (1447: Sopronm. oklt. II. 333.,1476: Körmendi llt. Himfyana, n. 570., 1499: Békássy cs. llt.) Bochor. (1464: Muz. llt., 1482: Dl. 18641.) Köznemeseké volt. – Ma puszta, Jánosháza mellett dny. felé.
Boda-Gencs. (Bodaháza. Bodaháza-Gencs.) L. Gencs a.
Bódogasszonyfalva. L. Kerek-Bódogasszony(-falva) a.
Bodonincz. Badonynch in distr. Waralyakurniky. Felső-Lindva vár tart. közt. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 13.) Bodonynch. (1365: U. o. n. 6.) Ma Bodoncz, Felső-Lendvától délre.
Bodorfölde (puszta). Terra Budurfeuldu. (1342: Zalam. oklt. I. 402.) Poss. Budurfeulde. (1350: Anjouk okmt. V. 416.) A Rumiaké volt s Rum táján terült el.
Bogát. (Bogat. Bogod.) Predium Bogad. (1281: Hazai okmt. I. 75. és VI. 270.) Nobiles de Bagaty. (1339: Anjouk okmt. III. 564.) Bogod. (1453: Nagy Imre gyűjt.) Poss. Pederbogath al. nom. Warfeídebogath. (Részben a Pederieké. 1458: Körmendi llt. Rajkiana n. 47.) Bogath. (1479: U. o. Alm. I. lad. 8. n. 2.) Köznemeseké volt. – Ma Bogát, Szombathelyhez közei dk.
Bogata. L. Bögöt a.
Bogrács. L. Bo(l)k(a)rács néven.
Bogyoszló. (Bogyiszló. Bodoszló.) Villa Bogozlov. (1274: Árpádk. uj okmt. XII. 127.) Buduzlo. (1298: Hazai okmt. VII. 271.) Buluziou. Bogozlou. (1290–1300. körül: Haz. oklt. 174.) Bogyzlo. (1420: Hazai okmt. II. 225., 1460: Muz. llt., 1501: Dl. 21063.) Bogyozlo. (1447: Muz. llt.) Bogizlo. (1469: U. o.) Köznemesi birtok volt. – Ma Rába-Bogyoszló, Sárvár mellett északra.
Bokod. Bukud. (1311: Hazai okmt. 1. 106.) Archidiaconus de Bukud. (1325: U. o. III. 80.) Bokod. (1391: U. o. IV. 231., 1470: Zalam. oklt. II. 417.) Bakod. (1422: Muz. llt.) Köznemesi birtok volt. – A veszprémmegyei határhoz közel, Izsákfalva mellett (Kis-Czelltől d.) elterülő mai bokodi puszta értendő. (L. Izsákfalva a. is.)
Boks(a)falva. L. Baks(a)falva alakban.
Bolda(-földe). Villa castri ferrei Bolda vocata. (IV. László korában Muz. llt.) Poss. Boldafeulde. (1330: U. o. 1384. évszám alatt elhelyezve.) Köcsk, Kápolna és Bokod (ma puszta) környékén feküdt. (Sárvártól dk. felé.)
Bo(l)k(a)rács. Volkarach. (1355: Anjouk. okmt. I. 381.) Bukrath. (Helyesebben: Bukrach. 1364: Fejér. IX. 7. 231. l.) Wolcrach. (1364: Dl. 4894.) Wolkrach, Bolkrach. (1403: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 25. és 26.j Bograch. (1437: Muz. llt.) Bolkrach. (1465: Békássy cs. llt.) Balkrach. (1482: Dl. 18742.) – Nádasd nembelieké (1437-ben a Marácziaké is) volt. – Ma Bokrács, Mura-Szombattól északra.
Bolkfalva. L. Balogfalva és Unyan helység a.
Bolkfalva-Unyan. L. Unyan a.
Boncsó-Gencs. (Boncsó-Gergerfölde.) L. Gencs a.
Borbocsán (puszta). Pred. Borbochan. (1444: Kisfaludy cs. llt.) Koronggal együtt sorolják föl.
Borchnau (puszta). Pred. Borchnav, Borchnaw. (1392: Dl. 7827.) Borostyán várához tartozott.
Bor(i)hida. Boryhyda. (1421: Dl. 11067.) Borihyda. (1431: Békássy cs. llt., 1436: Dl. 12947.) Borhida. (1468: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 90.) Borhyda. (1476: Muz. llt.) Köznemeseké volt. – Ma Borhida, Mura-Szombattól é.-ny.
Borostyán. Villa (Porostyan) subtus castrum (Porostyan). (1388: Dl. 7386.) Porostyan. (1392: Dl. 7758. 7827.) Vámhely volt s a hasonló nevű várhoz tartozott, melynek aljában terült el. – Ma is megvan, Borostyánkő néven, fölötte magas kősziklán épült várral, a megye ény. zugában.
Boro(s)zd. Vdvornici de villa Borost. (1237: Árpádk. új okmt. II. 73.) Vdwornici domini regis de villa Buruzd. (1272: U. o. VIII. 400.) Terra vduornicorum nostrorum (regis) Buruztb vocata. (1283: Hazai okmt. VI. 298.) Ság, Tokorcs és Dömölk vidékén feküdt.
Bot-Simon-ülése. Posa. Bothsymonewlese. (1476: Muz. llt.) A bögöti Tanko vagy Tonka családé volt s Bögöt határában feküdt.
Botosháza. Bothoshaza. (1479: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. No. 2.) Köznemeseké volt. – Valahol a Szombathelytől é. felé eső vidéken fekhetett.
Bottyán. L. Battyán alakban.
Boza(j). (Bozej). Villa Bozey. (1271: Fejér. V. 1. 104.) Villa Bozoy. (1283: Hazai okmt. Vl. 290.) Buzey, Bozey: (1329–1362: Anjouk. okmt. V. 691.) Buzay, Buzai. (1345: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 2, n. 9.) Bozay. (1447: Muz, llt., 1465: Dl. 16199.) Boza. (1492: Muz. llt.) A Boza(j)i családé volt. – Ma Bozzai, Szombathelytől kd.
Bozincz. Poss. Bozynch. (1366. Körmendi llt. Alm. II: lad. 9. n. 27.) A felső-lindvai uradalom vidékén feküdt.
Bozsok. Villa Bosuk. (1279: Fejér, VIII. 3. 321.) Poss. Bosuk. (1374: Zalam. oklt. II. 117.) Bosok. (1405: Dl. 9015; 1483: Dl. 18852; 1487: Dl. 19296; 1492–8: Körmendi llt. Alm. II. lad. 3. n. 2. 3. és 6.) Részben Rohonczhoz (a XIV. század végén és a XV. század elején) tartozott; részben köznemesi birtok volt. – Rohoncz mellett ék. találjuk.
Bőd. Bud. (1344: Haz. oklt. 246.) Bod. (1356: Hazai okmt. I. 211.) Poss. Altalbeud. (1387: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 79.) Beud. (1418: Fejér, X. 6. 111. 136.) Bwd. (1441: Sopronm. oklt. II. 303.) Bewd. (1444: Békássy cs, llt.) Beed. (1449: U. o.) Wwd. (1460. körül: Muz. llt.) Bed. (1479: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. n. 2.) Köznemesi birtok volt. – Szombathelytől ék. esik.
Bögöt. (Bögöd. Böget.) Bugud. (1325: Hazai okmt. III. 80.) Bogata. (1337: U: o. 132.) Buguth. (1435: Muz. llt.) Bwgeth, Bwgwt, (1437: U. o.) Bwgod, Bwgwth. (1447: Kisfaludy cs. llt.) Bwgwd. (1444. 1448. 1449: Békássy cs. llt.) Beged. (1465: Muz. llt.) Bewgewth. (1471. 1478: U. o.) Begeth. (1473: U. o.) Bewged. (1475: U. o.) Bewgewd. (1477: U. o.) Köznemesi birtok volt. – Ma Bögöt, Sárvártól nyugatra.
Bögöte. (Bögete.) Buguche. (1387: Dl. 7339.) Buguchee. (1405: Dl. 9015.) Bwguthe. (1420: Fejér, X. 6. 253.) Begethe. (1420: Hazai okmt. II. 224., 1487: Muz. llt.) Begwthe. (1431: Békássy cs. llt.) Bewgethe. (1483: Kismart. llt. 44. G. 58., 1480: Dl. 18360.) Bwgethe. (1450: Muz. llt.) Köznemesi birtok volt. – Sárvártól dk. találjuk, a zalamegyei határon.
Bökény. L. Bekény alakban.
Braland-csiken (puszta). L. Csiken név a. a helységek közt.
Brezencz. Baryzcylch, Brezzench in districtu Sancti Martini – Felső-Lindva vár tart. közt. (1366. 1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 6. és 13.) Ma Brezócz, Felső-Lendva és Mura-Szombat közt.
Bu(l)csu. Bwlchu. Bwlchw. (1433: Hazai okmt. V. 226., 1439: Körmendi llt. Unyomiana. n. 121., 1457: U. o. Acta ant. Alm. V. lad. 5. n. 41.) Bwchw. (1485: Dl. 19072.) Ma Bucsu, Szombathelytől ény.
Burecsa. (Burecse.) Burecha. Bureche. (1387: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 23.) Dobra várához tartozott. – Ma Borecsa, Dobrától dny.
Buzás-szigete. L. Ovad helység a.
Bödincz. Budynch. (1387: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 23.) Dobra várához tartozott. – Szent-Gotthárdtól délre esik.
Bükk-alja. (Bikk-alja.) – a) Bukalya. (1366: Körmendi llt. Alm. 5. n 6.) Poss. Bykalya – in districtu Waralyakurniky. (1366: U. o. Alm. II. lad. 5 n. 13., 1428: U. o. Alm. I. lad. 2. n. 2.) Felső-Lindva várához tartozott. – b) Bykalya in districtu Ewrseg. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2) Felső- Lendvától k.-d. esik. (Az előbbitől különbözik. V. ö. a lévai Cseh cs. a.)
Bükk(e)s(d). Poss. Bykus et altera Bykus. (1375: Muz, llt.) Bykus. (1418: Dl. 10719.) Poss. Bixy alább: Bykesd – és «de Bixy» család.(1425: Békássy cs. llt.) Bykes. (1482: Lajtafal. llt. Dóczyana. C. 3. f. 1. L. +) Felsewbykes. (1494: Körmendi llt. Alm. I. lad. 3. No. 1.) Bwkes. (1496: U. o. Alm. III. lad. 6. n. 10.) Bywx. (1498: Békássy cs. llt.) Részben köznemeseké, részben a Héderváriaké volt. – A mai (Német-) Büks, Körmendtől nyugatra.
Csa(j)ta. (Csajtány.) Poss. Cahca. (Értsd: Cahta. 1374: Zalam. oklt. II. 117.) Poss. Kys Chaca habitatoribus destituta. (U. o.) Chahta. (1405: Dl. 9015.) Chaytha. (1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d., 1490: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. No. 5.) Chaythan. (1478 : U. o. Alm. I. lad. 8. n. 1.) Chatha. (1479: U. o. n. 2.) Kyschaytha. (1479: U. o. No. 5.) Vámhely volt (1405.) s részben Rohoncz várához tartozott, 1428-ban 15 adózó j.-portával. – Ma Csajta, Rohoncz mellett d.
Csákány. Terra Chacan. (1248: Hazai okmt. III. 10.) Chakan. (1260: U. o. VIII. 137., 1281: U. o. 210., 1342: Zalam. oklt. I. 404.. 1350: Anjouk. okmt. V. 415., 1422: Körmendi llt. Majoratus. I. 36. 22., 1448. 1451: Muz. llt. 1450: Hazai okmt. IV. 362., 1453: U. o. 372., 1482: Lajtafal. llt. Dóczyana. C. 3. f. 1. L +, 1494: Körmendi llt. Alm. I. lad. 3. No. 1., 1496: U. o. Alm. III. lad. 6. n. 10., 1498: Acta post advoc. 77–65., 1500: Magy. Tört Tár. VI. 23.) Eghazaschakan. (1424: Körmendi llt. Majoratus. Alm. I. lad. 36. n. 27.) Poss. Chakaneghazsoka. (1469: U. o. n. 36.) Czakan. (1471: U. o. n. 37.) Eghazassoka. (1500: U. o. n. 42.) Nagchakan. (1513: U. o. n. 44.) Részben köznemeseké (köztök a Rumiaké, a Csákányi rokonságé), részben a Héderváriaké volt. – Körmendtől dk. esik.
Csákány-egyház-soka. (Egyházas-soka.) L. Csákány a.
Család. Terra Chalad. (1221: Hazai okmt. VI. 16.) Chalad cum tributo fori. (1390: Sopronm. oklt. I. 500.) Chalad. (1409: U. o. 599., 1424: Dl. 11530 ; 1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei, 174/175. d., 1461: Dl. 15617; 1479: Muz. llt., 1492 : Dl. 36992) Vásáros- és vámhely volt ; Sárvár várához tartozott. 1428-ban Kanizsai Istvánnak 27 1/2, Tárnok (Kanizsai) Jánosnak pedig 20 (összesen 47 1/2) adózó j.-portájok volt itt. – Ma Vámos-Család, Sárvártól ék.
Csám. Azaz: Csém. – L. e néven.
Csamafalva. Chamafalwa. (1447: Muz. llt., 1486: Dl. 19204.) Chomafalwa. (1464: Hazai okmt. III. 415., 1465: Dl. 16199.) Köznemesi birtok volt. – A mai csomaházi pusztának felel meg, Peczöl és Rába-Rovácsi között.
Csánig. (Csánik.) Poss. populosa Chanyk, Chanyg. (1409: Sopronm. oklt. I. 593. 697.) Chanygh. (1438: U. o. II. 276., 1467: Kisfaludy cs. llt.) Chanyk. (1466: U. o.) Czanyg. (1468: U. o.) Chanygh. (1471: U. o.) Régebben Sárvár kir. várhoz tartozott ; 1409 óta a Mihályi rokonságé, részben más köznemeseké volt. – Ma Csánig, Répcze-Szemere és Pápócz közt.
Csarnalócz. Charnalouch in districtu Beelmura – Lendva vár tart. közt. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 6. No. 13.) Ma Csernelócz, Mura-Szombat mellett ény.
Czász(t), (Czászd.) Chaz, Chazth. (1346: Anjouk. okmt. IV. 600.) Parva villa Chazth castri Saruar. (1386: Hazai okmt. IV. 223.) Chazth. (1489 : Muz. llt.) Chaazd. (1495: Békássy cs. llt.) 1459-ben köznemes nevében fordul elő; 1495-ben a Vátiaké. – Ma puszta (Császt), Szombathelytől dk., Szécseny vidékén.
Csa(ta)-Bér(-földe). Villa Chataberfeulde. (1325: Hazai okmt. I. 138.) Pred. Chataber. (1357: U. o. 218.) Poss. Chataber. (1362: U. o. 242.) Poss. Chataber al. nom. Kisfalud. (1391: Dl. 7681.) Poss. Chaber. (1400: Kismart. llt. 14. K. 369.) Chathabeer. (1400 : U. o. 14. K. 359., 1477: Békássy cs. llt., 1481: Sopronm. oklt. II. 544.) Pápócztól dk. felé feküdt.
Csatár. Villa seu poss. Chatar. (1244: Árpádk. új okmt. VII. 162., 1455 : Körmendi llt. Alm. I. lad. 9. n. 16.) Populi de Chahtar – Nárda határjárásában. (1333: U. o. Alm. II. lad. 2. No. 17.) Chathar. (1475: U. o. Alm. I. lad. 7. No. 76.) Pred. seu. terra Also Chathar. (1476: U. o. Alm. V. lad. 6. n. 9.) Kyschatar. (Nemesi előnévben. 1490: U. o n. 14.) Ma Alsó- és Felső-Csatár, Rohoncztól délre.
Cseh(i). Villa Chech. (1217: Árpádk. új okmt. VI. 385.) Terra Chehy. (1275: Hazai okmt. VI. 204.) Chehy. (1298: Hazai okmt. IV. 96., 1414: U. o. II. 200. és III. 293., 1432: Muz. levéltár, 1465: Szombathelyi kápt. házi llt. lad. 2. f. 7. n. 8., 1467: Hazai okmt. IV. 419., 1481: Kisfaludy cs. llt., XV. század: Dl. 32399.) Cheh. (1314: Anjouk. okmt. I. 373.) Chech. (1347: Sopronm. oklt. I. 201.) Chehy. Ceh. (1359: U. o. 300. 303.) Chehy. (Fejérnél hibásan: Cery. 1423: Cod. Dipl. X. 6. 592. l.) Osl-nembeliek birtoka volt. – Vasvártól keletre esik.
Cséke. (Csejke. Csejka.) Villa Cheyka. (1244: Árpádk. új okmt. VII. 162.) Cheyke. (1455: Körmendi llt. Alm. I. 1ad. 9. n. 16.) Cheke. (1475: Körmendi llt. Alm. I. lad. 7. No. 76., 1479: U. o. lad. 8. n. 2.) Ma Cséke, Monyorókeréktől északra.
Csekefalva. Chekefalua. (1407: Dl. 9374.) Chekefolua. Chekefalua in districtu seu valle Lak Sancti Nicolai. (1365. 1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 6. és 13.) Thekefalva. (Chekefalwa helyett. 1432: Zalam. oklt. II. 477.) Részben köznemeseké volt, részben Felső-Lindva várához tartozott. – Ma Csekefa, Mura-Szombattól ék.
Csém. Genus Chem. Villa Chem. (1244: Árpádk. új okmt. VII. 161. 162.) Cheem. (1379: Körmendi llt. Alm. I. lad. 9. n. 5.) Chem. (1333. 1475: U. o. Alm. II. lad. 3. No. 17. és 1475: Alm. I. lad. 7. No. 76.) Kyschem. (1479: U. o. lad. 8. No. 2.) Nagh Chem. (1490: U. o. lad. 1. No. 77.) Ma Csém, Rohoncztól délre. – E helységet kell (úgy látszik) értenünk az 1442-ben előfordúló "poss. Cham" alatt is, melyet, mint a magvaszakadt Cham-i Mihály birtokát Óvári Jánosnak és Somosi Jánosnak adott I. Ulászló király. (Dl. 13665.)
Csemete(j). Poss. Chemetey. (1283 : Hazai okmt. VIII. 230.) Chemethe. (1433: U. o. V. 226., 1447: U. o. III. 379.) Ma Csömöte, Kőszegtől d.-dk.
Csempeszháza. (Csempeszfalva.) Chempezfolua. (1329: Anjouk. okmt. IV. 593.) Chempezhaza. (1465: Muz. llt. és Dl. 16199.) Chempezfolua. Chempezfalwa. (1481: Kisfaludy cs. llt., 1482: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 7. n. 18.) Köznemeseké volt. – Ma Csempesz, Sárvártól dny. felé.
Csencs. (Csencse.) a) Chench. (1424: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 5.) Chencz. (1496: U. o. Alm. III. lad. 6. n. 10. – V. ö. 1473-hoz: Muz. llt.) Köznemeseéé volt. Ma puszta, Kölked mellett, Monyorókeréktől dk. felé. – b) Poss. Chench. (1359. 1413. 1510: Muz. llt.) Johannes et Michael Farkas de Chench. (1469: Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. n. 21.) Michael de Chench et Johannes Nemeth de Chench. (1467: Muz. llt.) A mai Német-, Horvát- és Taród-Csencs (vagy legalább az első) értendő, Német-Újvártól ény. felé. – Hihetőleg az a) és b) alatt emutett egyik vagy másik Csencs lappang a köznemesek nevében 1401-ben és 1454-ben fölmerülő «Czhenczche, Chenche» helynevekben is. (Muz. llt. és Dl. 14826.)
Csa(j)ta. (Csajtány.) Poss. Cahca. (Értsd: Cahta. 1374: Zalam. oklt. II. 117.) Poss. Kys Chaca habitatoribus destituta. (U. o.) Chahta. (1405: Dl. 9015.) Chaytha. (1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d., 1490: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. No. 5.) Chaythan. (1478 : U. o. Alm. I. lad. 8. n. 1.) Chatha. (1479: U. o. n. 2.) Kyschaytha. (1479: U. o. No. 5.) Vámhely volt (1405.) s részben Rohoncz várához tartozott, 1428-ban 15 adózó j.-portával. – Ma Csajta, Rohoncz mellett d.
Csákány. Terra Chacan. (1248: Hazai okmt. III. 10.) Chakan. (1260: U. o. VIII. 137., 1281: U. o. 210., 1342: Zalam. oklt. I. 404.. 1350: Anjouk. okmt. V. 415., 1422: Körmendi llt. Majoratus. I. 36. 22., 1448. 1451: Muz. llt. 1450: Hazai okmt. IV. 362., 1453: U. o. 372., 1482: Lajtafal. llt. Dóczyana. C. 3. f. 1. L +, 1494: Körmendi llt. Alm. I. lad. 3. No. 1., 1496: U. o. Alm. III. lad. 6. n. 10., 1498: Acta post advoc. 77–65., 1500: Magy. Tört Tár. VI. 23.) Eghazaschakan. (1424: Körmendi llt. Majoratus. Alm. I. lad. 36. n. 27.) Poss. Chakaneghazsoka. (1469: U. o. n. 36.) Czakan. (1471: U. o. n. 37.) Eghazassoka. (1500: U. o. n. 42.) Nagchakan. (1513: U. o. n. 44.) Részben köznemeseké (köztök a Rumiaké, a Csákányi rokonságé), részben a Héderváriaké volt. – Körmendtől dk. esik.
Csákány-egyház-soka. (Egyházas-soka.) L. Csákány a.
Család. Terra Chalad. (1221: Hazai okmt. VI. 16.) Chalad cum tributo fori. (1390: Sopronm. oklt. I. 500.) Chalad. (1409: U. o. 599., 1424: Dl. 11530 ; 1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei, 174/175. d., 1461: Dl. 15617; 1479: Muz. llt., 1492 : Dl. 36992) Vásáros- és vámhely volt ; Sárvár várához tartozott. 1428-ban Kanizsai Istvánnak 27 1/2, Tárnok (Kanizsai) Jánosnak pedig 20 (összesen 47 1/2) adózó j.-portájok volt itt. – Ma Vámos-Család, Sárvártól ék.
Csám. Azaz: Csém. – L. e néven.
Csamafalva. Chamafalwa. (1447: Muz. llt., 1486: Dl. 19204.) Chomafalwa. (1464: Hazai okmt. III. 415., 1465: Dl. 16199.) Köznemesi birtok volt. – A mai csomaházi pusztának felel meg, Peczöl és Rába-Rovácsi között.
Csánig. (Csánik.) Poss. populosa Chanyk, Chanyg. (1409: Sopronm. oklt. I. 593. 697.) Chanygh. (1438: U. o. II. 276., 1467: Kisfaludy cs. llt.) Chanyk. (1466: U. o.) Czanyg. (1468: U. o.) Chanygh. (1471: U. o.) Régebben Sárvár kir. várhoz tartozott ; 1409 óta a Mihályi rokonságé, részben más köznemeseké volt. – Ma Csánig, Répcze-Szemere és Pápócz közt.
Csarnalócz. Charnalouch in districtu Beelmura – Lendva vár tart. közt. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 6. No. 13.) Ma Csernelócz, Mura-Szombat mellett ény.
Czász(t), (Czászd.) Chaz, Chazth. (1346: Anjouk. okmt. IV. 600.) Parva villa Chazth castri Saruar. (1386: Hazai okmt. IV. 223.) Chazth. (1489 : Muz. llt.) Chaazd. (1495: Békássy cs. llt.) 1459-ben köznemes nevében fordul elő; 1495-ben a Vátiaké. – Ma puszta (Császt), Szombathelytől dk., Szécseny vidékén.
Csa(ta)-Bér(-földe). Villa Chataberfeulde. (1325: Hazai okmt. I. 138.) Pred. Chataber. (1357: U. o. 218.) Poss. Chataber. (1362: U. o. 242.) Poss. Chataber al. nom. Kisfalud. (1391: Dl. 7681.) Poss. Chaber. (1400: Kismart. llt. 14. K. 369.) Chathabeer. (1400 : U. o. 14. K. 359., 1477: Békássy cs. llt., 1481: Sopronm. oklt. II. 544.) Pápócztól dk. felé feküdt.
Csatár. Villa seu poss. Chatar. (1244: Árpádk. új okmt. VII. 162., 1455 : Körmendi llt. Alm. I. lad. 9. n. 16.) Populi de Chahtar – Nárda határjárásában. (1333: U. o. Alm. II. lad. 2. No. 17.) Chathar. (1475: U. o. Alm. I. lad. 7. No. 76.) Pred. seu. terra Also Chathar. (1476: U. o. Alm. V. lad. 6. n. 9.) Kyschatar. (Nemesi előnévben. 1490: U. o n. 14.) Ma Alsó- és Felső-Csatár, Rohoncztól délre.
Cseh(i). Villa Chech. (1217: Árpádk. új okmt. VI. 385.) Terra Chehy. (1275: Hazai okmt. VI. 204.) Chehy. (1298: Hazai okmt. IV. 96., 1414: U. o. II. 200. és III. 293., 1432: Muz. levéltár, 1465: Szombathelyi kápt. házi llt. lad. 2. f. 7. n. 8., 1467: Hazai okmt. IV. 419., 1481: Kisfaludy cs. llt., XV. század: Dl. 32399.) Cheh. (1314: Anjouk. okmt. I. 373.) Chech. (1347: Sopronm. oklt. I. 201.) Chehy. Ceh. (1359: U. o. 300. 303.) Chehy. (Fejérnél hibásan: Cery. 1423: Cod. Dipl. X. 6. 592. l.) Osl-nembeliek birtoka volt. – Vasvártól keletre esik.
Cséke. (Csejke. Csejka.) Villa Cheyka. (1244: Árpádk. új okmt. VII. 162.) Cheyke. (1455: Körmendi llt. Alm. I. 1ad. 9. n. 16.) Cheke. (1475: Körmendi llt. Alm. I. lad. 7. No. 76., 1479: U. o. lad. 8. n. 2.) Ma Cséke, Monyorókeréktől északra.
Csekefalva. Chekefalua. (1407: Dl. 9374.) Chekefolua. Chekefalua in districtu seu valle Lak Sancti Nicolai. (1365. 1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 6. és 13.) Thekefalva. (Chekefalwa helyett. 1432: Zalam. oklt. II. 477.) Részben köznemeseké volt, részben Felső-Lindva várához tartozott. – Ma Csekefa, Mura-Szombattól ék.
Csém. Genus Chem. Villa Chem. (1244: Árpádk. új okmt. VII. 161. 162.) Cheem. (1379: Körmendi llt. Alm. I. lad. 9. n. 5.) Chem. (1333. 1475: U. o. Alm. II. lad. 3. No. 17. és 1475: Alm. I. lad. 7. No. 76.) Kyschem. (1479: U. o. lad. 8. No. 2.) Nagh Chem. (1490: U. o. lad. 1. No. 77.) Ma Csém, Rohoncztól délre. – E helységet kell (úgy látszik) értenünk az 1442-ben előfordúló "poss. Cham" alatt is, melyet, mint a magvaszakadt Cham-i Mihály birtokát Óvári Jánosnak és Somosi Jánosnak adott I. Ulászló király. (Dl. 13665.)
Csemete(j). Poss. Chemetey. (1283 : Hazai okmt. VIII. 230.) Chemethe. (1433: U. o. V. 226., 1447: U. o. III. 379.) Ma Csömöte, Kőszegtől d.-dk.
Csempeszháza. (Csempeszfalva.) Chempezfolua. (1329: Anjouk. okmt. IV. 593.) Chempezhaza. (1465: Muz. llt. és Dl. 16199.) Chempezfolua. Chempezfalwa. (1481: Kisfaludy cs. llt., 1482: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 7. n. 18.) Köznemeseké volt. – Ma Csempesz, Sárvártól dny. felé.
Csencs. (Csencse.) a) Chench. (1424: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 5.) Chencz. (1496: U. o. Alm. III. lad. 6. n. 10. – V. ö. 1473-hoz: Muz. llt.) Köznemeseéé volt. Ma puszta, Kölked mellett, Monyorókeréktől dk. felé. – b) Poss. Chench. (1359. 1413. 1510: Muz. llt.) Johannes et Michael Farkas de Chench. (1469: Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. n. 21.) Michael de Chench et Johannes Nemeth de Chench. (1467: Muz. llt.) A mai Német-, Horvát- és Taród-Csencs (vagy legalább az első) értendő, Német-Újvártól ény. felé. – Hihetőleg az a) és b) alatt emutett egyik vagy másik Csencs lappang a köznemesek nevében 1401-ben és 1454-ben fölmerülő «Czhenczche, Chenche» helynevekben is. (Muz. llt. és Dl. 14826.)
Csenge. Chenge. (1409: Sopronm. oklt. I. 604., 1418: Fejér, X. 6. 160., 1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 174/175. d., 1432. 1465: Muz. llt., 1466: Sopronm. oklt. lI. 445., 1478: Hazai okmt. IV. 429.) Poss. Chenge alio nomine Seegh. (1438: Vidos Kálmán okl.) 1428-ban Ilko asszonynak (az Ostfi rokonságból?) 14 adózó j.-portája volt itt. Ma Csönge, Ostfi-Asszonyfa mellett. (V. ö. Csép puszta a.)
Csénye. Cheyne. (1283: Hazai okmt. VIII. 230.) Chene. (1390: Sopronm. oklt. I. 500., 1424: Dl. 11525. 11530; 1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d., 1492: Dl. 36992.) Nyugatra esik Sárvártól, a melyhez tartozott. 1428-ban Kanizsai Istvánnak 7, a Tárnok (Kanizsai) Jánosnak is 7 (összesen 14) adózó j.-portájuk volt e helységben.
Csép. (Csep, puszta.) Terra castri ferrei Olchep. (1272: Hazai okmt. VI. 184., 1283: U. o. 298.) Terre Chep et Ol. (IV. László kora: U. o. 362.) Predia Chep et Ol. (1438: Vidos Kálmán old. Kemenes-Mihályfán.) Mihályfa, Tokorcs sat. környékén kell keresnünk. Egy 1437 táján folyt birtokpörben egy Asszonyfalvi (Oslfi) azt állította, hogy e két puszta tulajdonkép Mihályfalvának és Csengének felel meg. («… Allegasset eo modo, quomodo dicte possessiones Ool et Chep vocate, mutatis suis nominibus nunc Myhalfalua et Chenge vocarentur, nam quidam familiaris predictorum oum Jacobi et Osl, Michael nomine, predictam possessionem Myhalfalua tunc habitatoribus destitutam populis decorari et hoc nomine Myhalfalua appellari fecisset.» – Ostffy cs. llt. XII. 103.)
Csepencz. L. Csipincz alakban.
Csernecz. Poss. Chernech iuxta Linduam. (1265: Árpádk. új okmt. VIII. 130.) Felső-Lendvától dny. esik.
Csernőke. Poss. Chernuke. (1339: Muz. llt.) A Szecsődieké volt.
Csibafalva. (Csibaháza.) Chybahaza (1407: Dl. 9365.) Chybafalwa. (1464: Muz. llt., 1483: Dl. 18827. és Körmendi llt. Alm. 2. lad. 9. n. 1.) Veszprém- vagy vasmegyei falu volt. (Köznemeseké) Jánosháza vidékén feküdt? (Azonos lenne a veszprémmegyei Csippánházával?)
Csiken (puszta). Predium Chyken. (1392: Dl. 7756.) Pred. Bralanehchyken. (? 1392: Dl. 7758.) Pred. Bralanchtykun. (1392: Dl. 7827.) Borostyán várához tartozott.
Csipincz. (Csipencz.) Chppencz. Chepencz. (1414: Körmendi llt. Majoratus. Lad. 4. No, 2., 1462: Békássy cs. llt.) Chypyncz. (1430: Dl. 12324.) Chypincz. (1457: Dl. 15173.) A Nádasdi (Darabos), Szécsi sat. családoké volt. – Ma Csöpincz, Sz.-Gotthárdtól délre.
Csipkerek. Chipkerek. (1314: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 4. n. 12.) Cypkerek. (1347: U. o. f. 2. n. 11.) Chypkerek. (1507: U. o. lad. 2. f. 9. n. 19.) Részben köznemesi birtok, részben a vasvári káptalané volt. – Vasvártól k.-é. találjuk.
Csó. Cho. (1248: Árpádk. új okmt. VII. 270., 1420: Fejér, X. 6. 331.) Chou. (1283: Hazai okmt. VILI. 231., 1298: U. o. IV. 95., 1361: Dl. 5031.) Chow. (1418: Dl. 10761; 1476: Békássy cs. llt.) Felsew Cho. (1420: Fejér, X. 6. 331.) Choo. (1465: Dl. 16199.) Ma Nemes- és Puszta-Csó, Kőszegtől dk.
Csomafalva. L. Csamafalva néven.
Csőfalva(?) L. Timafalva a.
Czák. Poss. Chak. (1374: Zalam. oklt. II. 118.) Chak. (1405: Dl. 9015.) Czak. (1478: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. n. 1.) Czaak. (1490: U. o. No. 5.) Rohoncz várához tartozott. – Kőszeg mellett délre találjuk.
Czevegháza (Czevekháza). L. Gencs a) helység a.
Cziczevölgye. L. Kucseczvölgye néven.
Dalincz. Helyesebben: Dolincz. – L. Hodos-fő-Szent-Miklós néven.
Damafölde. a) Terra Damafeulde. (1356: Anjouk. okmt. VI. 480.) Hosszu- Pereszteg, Kis-Somlyó sat. vidékén feküdt. (Sárvártól dk. felé.) – b) Damafeldew. (1464: Dl. 16010.) Predium Damafelde. (1497: Muz. llt.) Ma Domafölde, Sz.-Gotthárdtól dk., a Kerka folyó mentén.
Danisolcz. Poss. Danisolch. (1455: Békássy cs. llt.) Vasmegyei helységnek vehető. – A mai Prosznyákfa, Pordasincz sat. táján kereshetjük, Mura-Szombattól ék. felé.
Darabos-Rákosa. L. Rákos városnál. (1404.)
Darnó. Darnow. (1475: Körmendi llt. Alm. I. lad. 7. No. 76.) Ma puszta Kéthely melett délre.
Dávidháza. Dauidhaza in districtu Ewrseg. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2.) Sz.-Gotthárdtól dk. esik.
Demelk. (Demönk. Demenk.) Abbas ecclesie S. Marie de Demunk. (1252: Árpádk. új okmt. II. 228.) Terra … abbatis seu monasterii de Demunk. (1283: Haz. okmt. VI. 298.) Conventus monasterii (B. Virg.) de Demenk. (1318: U. o. IV. 129., 1332: U. o. 149., 1348: Pannonh. főapáts orsz. llt. n. 23.) Demenk. (1409: Szomhath. kápt. házi llt. Lad. 1. f. 1. n. 10.) Demelk. (1421: Körmendi llt. Misc. Németujvár. 102. 6., 1444. 1446: Békássy cs. llt.) Abbas ecclesie de Demelk, Nagdemelk. Nobiles de Kysdemelk. (1457: Pannonhalmi főapáts. házi llt. LIII. P.) Poss. Demelk. Alább: Demelk minor. (1459: Pannonh. főapáts, házi llt. LIII. R.) Abbas de Eghazasdemelk. (Nobiles …) de Nemesdemelk. (1459: U. o. LIII. R.) Ez adatok szerint Nagy-Demelk és Egyházas-Demelk alatt egyugyanazon helység értendő, mely a Bold. Szűz tiszteletére állítótag már III. Béla királytól alapított itteni benczés apátságé volt; Nemes-Demelk vagy Kis-Demelk alatt pedig a köznemesek birtokában levő másik falu. – Előbbinek ma Pór-Dömölk, utóbbinak Nemes-Dömölk felel meg (Sárvártól keletre.) – 1459-ben az apátság azt állította, hogy a nemes-demelki vagy kis-demelki nemesek (és kocsiak) tulajdonkép az ő nemes jobbágyai, s mint ilyenek censussal és szolgálmányokkal tartoznak az apátságnak. Ez álltása igazolására 1449-ből is mutatott föl oklevelet, mely szerint az említett nemesek már ekkor vonakodtak ebbeli kötelességüket teljesíteni, de ekkor még kiegyeztek az apátsággal a teljesítendő szolgálmányokra nézve.
Demeteri. Demwtery. (1381: Dl. 6771.) Demeteri. (1467: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 7. n. 3.) Demethery. (1465: Dl. 16199.) Köznemeseké volt. – Ma Dömötöri, Szombathelytől dk. felé, nem messze Rumtól.
Dere(c)ske. (Derecska.) Dereske. (1276: Hazai okmt. VIII. 184., 1383: Dl. 7039; 1477: Zalam. oklt. II. 604.) Duruske, Duruska. (1292: Hazai okmt. VIII. 318.) Dyriske. (1278: U. o. VIII. 192.) Duruske. (1283: U. o. VI. 232.) Duruske, Duruska. (1292: U. o. VIII. 318.) Derechke. (1464: Lajtafal. llt. Illésházyana. Lad. 23. f. 4. n. 4.) 1477-ben – hihetőleg tévesen – Zalamegyéhez számítják. A Nádasd nemzetségé volt. – Ma Döröcske, Körmend mellett keletre.
Dergenye. Poss. Dergenye. (1399: Zalam. oklt. II. 295.) A gersei Petőké volt. – Hodász, Nádasd, Gerse sat, vidékén kereshetjük.
Devecserfalva. Deuecherfolua. (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.) Felső-Lindva várához tartozott.
Devecserháza. Dewecherhaza. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.) Felső-Lindva várához tartozott.
Diákfalva. L. Ják(-falva) néven.
Diák (-monostora). L. Ják(-monostora) néven.
Dienesfalva. Poss. Dienesfalva. (? 1404: Fejér, X. 4. 318.) Dyenesfalwa. (1446: Dl. 13923; 1450: Muz. llt., 1463: Hazai okmt. IV. 408.) Dyenisfolua. (1450: Dl. 9200.) A gersei Petőké, Hidvégieké, Dienesfalviaké sat. volt. – Ma Dénesfa, Egervár mellett ny.-é.
Dienesi (puszta). Pred. Dyenesy. (1494: Körmendi llt. Alm. I. lad. 3. n. 1., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) A Héderváriaké volt. – Csákány, Strém sat. vidékén kereshetjük.
Dobrafalva. Dobrafalwa. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2.) Német-Ujvártól – a melyhez tartozott – nyd. esik.
Dobrapatak (puszta). (Terra) Dobrapatak. (1259: Hazai okmt. IV. 38., 1279: U. o. 58.) A Ják nemzetségé volt.
Dobron(d). Poss. Dobron. (1431: felső-büki Nagy cs. okl.) Poss. Dobrond. (1455: Békássy cs. llt.) Nádasd nembelieké volt.
Dolina (Dolonya.) Dolonia. (1355: Anjouk. okmt. Vl. 381.) Dolyna. (1386: Dl. 7224; 1403: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 25.) Dolina. (1356. 1364: Fejér, IX. 7. 180. és 231. l., 1465: Békássy cs. llt.) Mura-Szombattól északra találjuk.
Dolincz. L. Hodos-fő-Szent-Miklós néven.
Domonkusolcz. Poss. Domonkusolcz. (1431: felső-büki Nagy cs. okl.) A Szölczeieké volt; Szölcze vidékén (Körmendtől d.) fekhetett.
Domonyarév. (Domanincz.) Poss. seu villa Domoniarew. (1365: Körmendi llt. II. lad. 5. n. 6.) Domanynch in districtu iuxta fluvium Lyndva – Lendva vár tart. közt. (1366: U. o. No. 13.) Ma Domanicz, Felső-Lendvától dny.
Donko(l)cz. Donkolch. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.) Donkouch in districtu Waralyakurniky – Felső-Lindva vár tart. közt. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 13.) Ma Dankócz, Felső-Lendvától dk.
Dorog. Durug. (1217: Árpádk. új okmt. VI. 385., XIII. század: Hazai okmt. VII. 336.) Terra Drug. (l258: U. o. V. 29.) Dorugh. (1377: Szombath. kápt. házi llt., jelzet nélkül.) Dorogh. Dorog. (1416–66: U. o., 1484: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 7. n. 24.) Eghazasdorog. (1481: U, o. n. 16., 1486: U. o. f. 8. n. 2., 1504: U. o. f. 9. n. 9. és 11.) Oloszkával és Kis-Bérrel volt határos.
Doroszló. a) Dorozlo. (1471: Körmendi llt. Majoratus. I. 36. 37., 1498: Acta p. Adv. 77–65.) Legnagyobb részben a Rumiaké volt. (1538-ban is. Adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical.) Ma Rába-Doroszló, Csákány szomszédságában. (V. ö. Doroszlófalva a.) – b) Dorozlow. (1392: Dl. 7768.) Dorozlo. (1441: Hazai okmt. VII. 462.) Kőszeg várához tartozott, melytől délre ma is megtaláljuk.
Doroszlófalva. Poss. Dorozlofalwa. (1493: Muz. llt.) Úgy látszik, valahol a megye délibb vidékén, Körmend táján feküdt. A Nádasdiaké volt, de hihetőleg csak zálogban. Tán (Rába-) Doroszlóval ugyanegy?
Do(ro)zmát. (Dorozmat.) Castrenses de villa Duruzmot. (1269: Hazai okmt. I. 42.) Duruzomat. (1281: U. o. III. 33.) Durzumot. (1291: U. o. I. 87.) Dorzmat, Duruzmat. (1333: Körmendi llt. Alm. II. lad. 2. No. 17.) Torndurzmata. (1352–65: U. o. Alm. III. lad. 9. n. 1.) Dorozmath. (1368: U. o. Misc. Németujvár. n. 4.; 1453: Nagy Imre gyűjt., 1457: Körmendi llt. Rajkiana, n. 45.) Eghazasdorozmath. (1416: Vittnyédy József okl.) Dozmath. (1417: Dl. 10579.) Kysdorozmath. (1430: Nagy Imre gyűjt.) Dorzmath. (1464: Körmendi llt. Rajkiana, n. 48.) Dorsmath. (1466: U. o. n. 63.) Drozmath. (1472: U. o. Alm. V. lad. 6. n. 10.) Sz.-György tiszteletére szentelt egyházzal. (1458.) – Ma Dozmát, Szombathelytől nyugatra.
Dőm. Dewm. (1476: Körmendi llt. Alm. I. lad. 7. No. 76.) Szalonok vár tartozékai közt Kedhely után sorolják föl.
Dömölk. L. Demelk alakban.
Dömötöri. L. Demeteri alakban.
Dörö(c)ske. (Döröska.) L. Dere(c)ske alakban.
Dubricsa. Dubricha. (1387: Körmendi llt. Alm. lI. bsd. 6. No. 23) Dobra várához tartozott. – A mai Döbör vagy Duiber rejtőzik alatta, Szent-Gotthárdtól ék.
Duka. Duka. (X1II. század végén: Haz. oklt. 177.) Dwka. (1468: Körmendi llt. Majoratus. I. 29. 22.) Sárvártól dk. találjuk.
Dur(u)zmát. L. Do(ro)zmát alakban.
Dürbach. L. Inczéd a.
Edelény. Edelen. (1440: Körmendi llt. Himfyana, n. 451.) Edelyn. (1465: Dl. 16199.) Köznemesek bírták. – Úgy látszik vasmegyei falu volt, s valahol a megye keleti felében feküdt.
Egerszeg. (Egörszeg.) – a) Locus Egerzeg. (1221: Hazai okmt. VI. 16.) Egurzyg iuxta Repche. (1339: Sopronm. oklt. I. 143.) Egerzeg. (1342: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 14. 18. 1., 1437. 1439. 1458. 1464. 1471: Muz. llt., 1469: Hazai okmt. V. 292.) Egurzeg. (1378: Fejér, IX. 6. 235.) Kemenegerzeg. (1464: egerszegi Kemény cs. llt.) A Ják nemzetségből való családoké (Egerszegi, egerszegi Kemény) volt. Ma Kemény- és Iván-Egerszeg, Ostfy-Asszonyfától ény., a Répcze mellett. – b) Poss. Egurzegh. (1379: Hazai okmt. III. 207.) Poss. Kisegerzegh. Kysegerzegh. (1429: Dl. 12069; 1454: Dl. 14793; 1459: Dl. 15379.) A Telekesieké és a Szepetkieké volt. – Ma puszta, Kis-Egerszeg néven, Telekes mellett ny.-é. (Körmendtől dk.)
Egyházas-Csákány. L. Csákány. a.
Egyházas-Demelk. L. Demelk a.
Egyházas-Dorog. L. Dorog a.
Egyházas-Dorozmát. L. Do(ro)zmát helys. a.
Egyházas-Füzes. L. Füzes a.
Egyházas-Gencs. L. Gencs a.
Egyházas-G(y)eli. L. G(y)eli helység a.
Egyházas-Hetye. (Egyházas-Hegye.) L. Hetye a.
Egyházas-Hollós. L. Hollós a.
Egyházas-Keszi. L: Kesző a.
Egyházas-Kölked. L. Kálked a.
Egyházas-Oszkó. L. Oszkó a.
Egyház(as)-soka. Értsd: Csákány-egyház-soka, azaz Csákány helység része. (L. utóbbi a.)
Egyházas-Szecső(d). L. Szecső(d) a.
Egyházas-Unyan. L. Unyan a.
Ek(e)l(i). (Elk). Villa Elk. (1325: Hazai okmt. I. 138., 1438: U. o. II. 276.) Pred. Ekl. (1357: U. o. I. 218.) Poss. Ekl. (1362: U. o. 242., 1455: U. o. II. 318.) Pols. Ekly. (1368: U. o: 259.) Posl. Ekel. (1387: Kismart. llt. 14. N. 408:) Pápócz és a Rába mellett feküdt.
Elbö. L. Ölbő néven.
Elekfalva. Elekfalwa. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) Német-Újvár tartozékai sorában Keresztur és Füzes közt (a Rába mentén) sorolják föl.
En. Poss. En. (1283: Hazai okmt. VIII. 230.) En. (1311: U. o. I. 106.) Bokod (ma puszta) mellett feküdt. (Kis-Czelltól dny. felé.) E tájon, Kápolna közelében kelet felé a mai Enni major őrzi emlékét.
Endre. (Endréd.) Endred, (1295: Zalam. oklt. I. 111., 1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d.) Endrid. (1314: Anjouk. okmt. I. 372.) Poss. Endre. (1464: Sopronm. oklt. II. 430.) A Széplaki vagy széplaki Bothka családé volt. 1428-ban Széplaki Andrásnak 7 j.-portától kellett volna e helységből adóznia. – A mai endrődi majornak felel meg, Széplak határában.
Endr(e)lcz. (Endrecz.) Endryech. (114: Körmendi llt. Majoratus. Lad. 4. n. 2.) Endricb. (1419: Dl. 10833.) Endricz. Endrecz. Endrich. (1462. 1465: Békássy cs. llt.) A Nádasd nembelieké (is) volt. – Ma Andreicz, Mura- Szombattól ék.
Erantfalva (puszta). Pred. Erantfolwa. (1434: Vidos Kálmán okl.) Simonyival együtt említik. (Meglehet Hernáltfalva vagy Hernáld-Mesteri részei értendők.)
Ercsénye. Erchene. (1451: Dl. 14b05.) A szent-gotthárdi apátságé volt. (Ma is azé.) – Szent-Gotthárdtól ény. felé találjuk.
Ernesztfalva. Poss. Ernestfolwa. (1455: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 3. 14.) A Jánosháziaké volt s Jánosháza környékén feküdt.
Erösd. Erusd. (1334: Körmendi llt. Alm. I. lad. 9. n. 58. Elenchus után.) A Pinkafőtől dny. felé eső helységekkel együtt csupán ez egyszer említik.
Fa(l)ko(l)cz. Fakouch in districtu seu valle Lak Sancti Nicolai – Felső-Lindva vár tart. közt. (1366: Körmendi. llt. Alm. II. lad. 5. n. 13) Falkholch. (1482: Zalam. oklt. II. 477.) Ma Falkócz, Mura-Szombattól ék.
Famia. Villa Famia. (1217: Árpádk új okmt. VI. 384.) Villa Femie. (1237: Hazai okmt. IV. 21.) Megyehid és a Gyöngyös folyó vidékén feküdt. (Sárvártól dny. felé.)
Fancs(i)ka. L. Zalamegyében.
Farkasfalva. – a) Farkasfalua. (1390: Sopronm. oklt. I. 500., 1397: Kismart. llt. 17. A. 2.) Léka várához tartozott. – b) Farkasfalua. Farkasfalwa. (1387: Körmendi llt Alm. II. lad. 5. n. 23., 1422: Muz. llt., 1475: Dl. 17751; 1476: Körmendi llt. Himfyana, n. 579., 1480: Dl. 18373; 1516: Dl. 22851.) Részben – vámjával együtt – Dobra várához tartozott; részben a Hosszutótiaké volt. – Ma Farkasfa, Szent-Gotthárdtól dk. – c) Ezektdl talán meg kell különböztetnünk a Nagymartoniak birtokában feltűnő ily nevű falut. (Farkasfalua. 1350: Sopronm. oklt. I. 501.)
Farkaso(vi)cz (puszta). Pred. Farkasowlcz. (1500. körül: Muz. llt.) A petróczi Kövéreké volt.
Fásdréte. (Fasdréte.) L. Fozdréte alakban.
Fejér-Iván-falva. (Fejér-Iván-háza.) Poss. Feyr Iwanhaza. (1365: Körmendi llt. Alm. Il. lad. 5. n. 6.) Poss. Vyriuanfalua in districtu Varalyakurniky. (1366: U. o. n. 13.) Felső-Lindva várához tartozott.
Fel-Gencs. Azaz: Boda-Gencs. – L. Gencs a.
Felfalufölde. (Fölfalufölde.) Poss. Felfalufelde. (1411: Muz. llt.) Pred. Fulfalufelde. (1435: U. o.) Bögöt és Vát vidékén kereshetjük. (Sárvártól nyugatra.)
Felső-Beled. L. Beled a.
Felső-Bikkes: L. Bükkes(d) a.
Felső-Csó. L. Csó a.
Felső-Hetye. L. Hetye helység a.
Felső-Káld. L. Káld a.
Felső-Kereka. L. Kereka a.
Felső-Lugas. L. Lugas a.
Felső-Őr. L. Őr a.
Felső-Pereszteg. L. Pereszleg a.
Felső-Petenicz. L. Petenicz a.
Felső-Rákos. L. Rákos városnál.
Felső-Rönök. L. Rönök a.
Felső-S(z)trazson. L. S(z)trazson a.
Felső-Szalócza. (Felső-Szlevecse). L. Szalócza a.
Felső-Szeleste. L. Szeleste a.
Felső-Szelnők. L. Szelnök a.
Felső-Velike. L. Velike a.
Femie. L. Famia alakban.
Fenyér. Fenyr. (1465: Dl. 16199.) Sejter (és Jánosháza) táján feküdt. – Ma a fönyéri dűlő őrzi emlékét, Duka közelében dél felé.
Forródfölde (puszta). Pred. Forrodfelde, Fforrodfelde. (1421: Hazai okmt. II. 228., 1422: U. o. III. 318.) A Kozma gencsiek birtokai közt sorolják föl; tehát a mai Magyar-Gencs táján kereshetjük.
Fozdréte (puszta). Posa. Fasdrethe. (1410: Sopronm. oklt. I. 632.) Pred. Fozd Rethe. (1463: Kisfaludy cs. llt.) Répcze-Lak és Csánik határában terült el.
Franczeus (-földe, Francziuszfölde, Francziszkuszfölde.) L. Frenczeszkefölde illetve Sár helység a.
Frei(n)bert (Frainbret, puszta). Predium Fraynbreth. (1388: Dl. 7386.) Pred. Frepbert. (1392: Dl. 7768. 7827.) Borostyán várához tartozott.
Frenczeszkefölde. (Frenezeszkuszfölde. Frencziazkeszfölde.) Poss. Franceusfelde, Francyusfelde. (1369: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 62. a.) Poss. Francheus. (1381: U. o. n. 72.) Frenchescusfelde. (1420: U. o. n. 144. 146.) Frenceskefelde. (1434: U. o. n. 180.) A mai Pető-Mihályfa, Sz.-Péterfa sat. táján feküdt. – L. Sár helység a.
Fulyifalva. Villa seu poss. Fulyifalua. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 13.) Felső-Lindva várhoz tartozó új telepítvény volt ez időben. – A Felső-Lendva és Hidegkut közti tájon kereshetjük.
Füzes. (Fizes.) a) Fuzes. (1221: Hazai okmt. VI. 14.) Fyuzes. (1297: Körmendi llt. Alm. III. lad. 8. n. 1.) Eghazasfyzes et Gyepewfyzes, máskor Gyepfuzes, Gyepwsfyzes. (1496: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. n. 7. és 10. és Dl. 20400.) Egyházas- és Gyepü-Füzes Veresvár várhoz tartozott. – Ma is megtaláljuk mindkettőt, Szombathelytől ny.-d. 1499-ben (Csatárral együtt) «Alsofyzes» néven nevezik valamelyiket. (U. o, Ahn. II. lad. 2. n. 54.) – b) Ezektől meg kell különbőztetnünk az 1427-ben és 1428-ban (Német-)Ujvár tart. közt fölmerülő «Fyzes»-t. (Kismart. llt. 23. A. 3., Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) E helység a mai Rába-Füzesnek felel meg, Újvártól délre.
Füztő. (Fiztő.) Fyzthew. (1440: Körmendi llt. Himfyana, n. 461., 1460. 1466. 1471: Muz. llt., 1465: Dl. 16199; 1486: Dl. 19204; 1498: Dl. 20781.) Fywzthew. (1483: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 7. n. 20.) Köznemeseké volt. – Ma Füsztü, Sárvártól nem messze dny. felé.
Fűzvölgy (puszta). Terra Fyuzwelg. (1332: Anjouk. okmt. II. 697.) Szent- Léránt-vidékén feküdt. (Szombathelytől dk. felé.)
Gálosháza. (Gálosfölde.) Poss. Galusfeldw. (1455: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. b3. 3. 14.) Galosfewlde. (1464: U. o. 53. 3. 17.) Galusfewlde. (1480: U. o. 53. 4. 14.) Galoshaza. (1478: Dl. 18164.) Részben köznemeseké volt, részben a veszprémmegyei Somlyó várhoz tartozott. – Jánosháza vidékén feküdt.
Gárdos. Gardos. (1448: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 6. n. 10.) Gordus. (1469: U. o. n. 12.) Köznemes (Török) cs. előnevében fordul elő. – Talán Bárdos értendő? – Fekvésére nézve ennek felel meg.
Gáspárháza. Gasparhaza in districtu seu valle Lak Sancti Nicolai – Felső-Lindva vár tart. közt. (1366: Körmendi llt. Alm. lI. lad. 5. n. 13.) Falkócz és Tót-Lat táján feküdt, Felső-Lendvától dk. felé.
Gécse. L. helyesebben: Gétye alakban.
Gecsen(y). Possessio populorum castrensium castri Koroky … Kechen vocate. (1347: Anjouk. okmt. V. 155.) Gechen. (1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d., 1478: Dl. 18154; 1479–80: Galgóczi llt. Lad. 63. f. 4. n. 12. és 14.) Geczen. (1495: U. o. n. 18.) Somlyó (veszprémmegyei) várhoz tartozott; 1428-ban e vár urainak, a Garaiaknak összesen 29 adózó j.-portájokkal. – Ma puszta, Hosszú-Pereszteg mellett nyd. felé.
Geder. L. Gödör alakban.
Geli. L. G(y)eli alakban.
Gelse. (Gelsa.) L. Gerse alakban.
Gencs. (Gencsi.) Gench. Guench. (1268: Hazai okmt. I. 38.) Gench. (1273: U. o. II. 12., 1382: U. o. I. 242., 1387: Kismart. llt. 14. N. 408., 1391: Pannonh. főapáts. orsz. llt. 33. sz., 1423: Fejér, X. 6. 601., 1431: Dl. 12382; 1447: Kisfaludy cs. llt.) Cozmagench et Gench superior. (1449: Hazai okmt. I. 302.) Poss. Cozmagenchy al. nom. Nemesianusgenchy. (1421: U. o. II. 228., 122: U. o. III. 318.) Pred. Bonchogergurfelde, Bonchogergerfelde. (1421: Hazai okmt. II. 228., 1422: U. o. III. 318.) Poss. Cozmagench, Gywlagench, Bonchogench et Eghazasgench. (1430: Kisfaludy cs. llt.) Felsewgencz, Felgencz, Felgench. (1434: Dl. 12671; 1480: Kisfaludy cs. llt.) Gench et Eghazasgench. (1436: Dl. 12942.) Gencz. (1451. 1479: Kisfaludy cs. llt.) Bodagencz. (1451. 1467: U. o.) Gench al. nom. Bodahaza. (1460. 1471: U. o.) Gregorius Chewek de Chewekhaza. (1467: U. o.) Pred. Fewlgench. (1467: U. o.) Predium Cozmagencz al. nom. Cheweghaza. (1474: U. o.) Pred. Bodagench al. nom. Felgench. (1486: U. o.) Poss. Bodahazagench. (1489: U. o.) Ez adatok szerint: Kozma-Gencs(i), Nemes-János-Gencs(i) és Csevegháza ugyanegy helységet vagy pusztát jelölnek, (ide tartoznak: Gyula-Gencs, Boncsó-Gencs vagy Boncsó-Gergerfölde és Mátéfölde is.); Boda-Gencs, Boda-háza, Bodaháza- Gencs és Felső-Gencs egy másikat. Mindezek régi köznemesi birtokok. 1436-ban Gencset mint nemesi és Egyházas-Gencset mint Kanizsai-féle birtokot különböztetik meg. A Kanizsaiaknak azonban Fel-Gencsen is volt némi (vett) részök. – Ma Magyar-Gencs, a megye ék. zugában. (V. ö. Mátéfölde a.)
Gencs. Villa Gench. (1288: Hazai okmt. V1I. 207.j Gench cum pred. Sebeteleky. (1392: Dl. 7768.) Poss. Genczh. (1441: Hazai okmt. VII. 462.} Kőszeg várához tartozott. Ma Német-Gencs, Szombathelytől ény.
Gerant. L. Gyerhard a.
Gércze. Gherce. (1290–1300 körül: Haz. oklt. 177.) Gerce. Gerche. (1304: U. o. 179.) Gerche. (1424: Dl. 2151.) Gercze. (1446: Békássy cs. llt., 1476: Muz. llt.) Nagygercze. (1467: U. o.) Kysgercze. (1468: Körmendi llt. Fam. misc. 21.) 1475-ben plébánosát említik. – Sárvártól dk. találjuk. (L. Mindszent helys. a. Hegyes-Gérczére nézve.)
Gerdmerháza. (Germerdháza.) Germerdhaza. Gerdmerhaza in districtu seu valle Welemer – Felső-Lindva vár tart. közt. (1365. 1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6. és 13.) Ma Gödörháza, Mura-Szombattál ék., a zalai határon.
Ger(e)gorháza Poss. Gergorhaza. (1395: Fejér. X. 8. 401.) A Nádasdiaké volt; Nádasd (vagy tán Oszkó) vidékén feküdt.
Geregye. – a) Poss. Gerege. Gherege. (1329: Anjouk. okmt. II. 417., 1366: U. o. VI. 346., 1389: Dl. 7517; 1406: Dl. 9201 1444: Dl. 13784; 1453: Dl. 14685.) Geregye. (1454: Dl. 14836; 1469: Dl. 16850.) A vérrokon Egervári és Geregyei családoké volt. Vasvártól északra találjuk. – b) Pred. Geregye. (1437: Muz. llt.) Pred. Geregeh. (1469: Hazai okmt. V. 293.) Poss. utraque Geregye. (1478: U. o. IV. 429.) Á Ják nemzetség tagjaié (Szelestei, egerszegi Kemény cs.) volt.
Geren. (Gerni.) Geru. (? 1293: Árpádk. új okmt. V. 77.) Poss. Gerl. (1343: Zalam. oklt. I. 414.) Gern. Gerny. (1356: Hazai okmt. V. 130.) Posa. Geren. (1387: gr. Festetics cs. keszth. llt. Ignota Miscellanea. n. 75., 1395: U. o. Castriferrrei. n. 90. 5.) Poss. Gyren. (1388: U. o. Ignota Miscellanea. n. 77.) Poss. Gerny. (1402: U. o. Castriferrei. n. 105., 1410: U. o. n. 131 a.) Poss. Kerri. (! 1405: U. o. n. 112.) Zala- és Vasmegye határán, a mai Ozmán-Bükk, Sárfű-Mizdó sat. környékén feküdt.
Gerencsér. – a) Poss. Gerencher. (1405: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 6. n. 5.) Mint részben a vasvári kápt. birtoka merül föl, a Gyöngyös folyó mentén. – b) Gerencher in districtu seu valle Welemer – Felső-Líndva vár tart. közt. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. b. n. 13.) Ma Gerencserócz, Felső Lendvától kd. – c) Gerencher. (1387: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 23.) Dobra várához tartozott. Ma Grics, Dobrától ék., a stájer határon.
Gerenczes (-földe). (Gerinczesfölde.) Poss. Gerynthus. (1373: Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. n. 24.) Pred. Gerenthus. (1425: U. o, n. 26.) Poss. Gerenchesfewlde. (1468: U. o. n. 30.) A Laki, Óvári sat. családok birtoka volt. A megye ény. határvidékén kereshetjük.
Geri. (Gern.) L. Geren alakban.
Gerolt. L. Girolt alakban.
Gerse. (Gersa.) Pred. Guersa. (1272: Hazai okmt. V. 48.) Pred. Golsa. (1292: U. o. III. 43.) Poss. Gelse. (1293: U. o. IV. 86., 1324: Zalam. oklt. I. 175., 1348: U. o. 415.) Gerse. (1314: Anjouk. okmt. I. 337., 1340: Hazai okmt. V. 117., 1399: Zalam. oklt. II. 295., 1450: Dl. 24540; 1479: Dl. 18268.) Gelsa. (1353: Anjouk. okmt. VI. 127. és Sopronm. oklt. I. 405., 1372: Hazai okmt. I. 269.) Gersee. (1405: Dl. 9015.) Sz.-István király tiszteletére szentelt egyházzal. (1413: Turul. 1893. évf. 5. l.) Főleg a Nádasd nembelieké; a XV. században pedig az ugyane nembeli gersei Petőfieké volt. – Körmendtől kd. találjuk.
Gétye. (Gőtye.) Geche. (1348: Anjouk. okmt. V. 172., 1402: Hazai okmt. IV. 244., 1420: Sopronm. oklt. II. 51.) Nobiles de Gethe. (1369: Muz. llt..) Gwche. (1424: Körmendi llt. Himfyana, n. 749.) Gwthe. Gewthe. (1468: U. o. Fam. misc. n. 21.) Gethye. (1489: U. o. Acta antiqua. Alm. 1I. lad. 9. n. 101.) Poss. Gewthe – Vasmegyében. (1469: Muz. llt., 1516: Dl. 22777.) Részben a Gétyei (Gőtyei), részben a Sitkei cs. birtoka volt. – Sitke, Miske sat. vidékén feküdt.
Giren. L. Geren alakban.
Girolt. Gyrolth. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 4. n. 59., 1475: U. o. lad. 7. n. 76.) Utraque Gyrolth. (1444: Muz. llt.) Gyrolth et alia villa Gyrolth. (1446: U. o.) Gerolth. (1455: Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. n. 18.) A Giroltiak, majd a Paumkircherek birtokai közt Limpach és Neusidl falvakkal együtt sorolják föl. Tehát az e tájon fekvő mai Német-Szent-Grótot kell alatta értenünk (németül: Geresdorf) Német-Újvártól ny. (A Kószegtől np.-é. eső mai Német-Gyirót német neve szintén: Geresdorf.)
Glasár. Glasar. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) Ma Kolosvár (! Glosing), dny. Német-Ujvártól, a melyhez tartozott.
Goricza. Guricha, Goricha in districtu Sancti Martini – Felső-Lindva vár tart. közt. (1365. 1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6. és 13.) Ma Goricza, Mura-Szombattól ény.
Gosztolya (puszta). Pred. Goztholya. (1492: Muz. llt.) Taródfa, Pinka- Szent-Király sat. vidékén kereshetjük. (Körmendtől nyugatra.)
Gosztony. Terra Kueszoru. (1271: Árpádk. új okmt, VIII. 348–9.) Poss. Kweszarm et Gozton. (1375: Muz. llt.) Gozthon. (1436: Muz. llt., 1462: Békássy cs. llt.) Joh. Gozthon de Kweszarm. (1452: Körmendi llt. Himfyana. n. 495.) Johannes de Goethon filius Michaelis de Keueszorm. (1454: Muz. llt.) Kweszarw aliter Gozton. (1455: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 6, n. 20.) Ma Gasztony, Csákány mellett nyugatra.
Gothárd. (Gothárt.) L. Gyerhard néven.
Gothárdfölde (puszta). Terra Gothartfeuldu. (1342: Zalam. oklt. I. 402.) Poss. Gothartfeulde. (1350: Anjouk. okmt. V. 415.) A Rumiaké volt s Rum táján terült el.
Gödör. Terra Gudur. (1336: Anjouk. okmt. III. 294.) Geder, Gewdur. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3.) Gewdur. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) Gewder. (1467: Muz. llt.) Ma Boros-Gödör, délre Német-Újvártól, a melyhez tartozott.
Gönyök. Yilla Gynuk. (1217: Árpádk. új okmt. VI. 385.) Poss. Gunyuk. (1409: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 1, n. 10.) A vasvári káptalané volt. – Vasvár táján kereshetjük.
Gős(e)falva. Geusfolua. (1389: Dl. 7478.) Gewsfolwa. Gewsfalwa. (1462: Békássy cs. llt., 1475: Dl. 17753; 1478: Dl. 18110; 1481: Dl. 18526; 1482: Dl. 18710.) Gewsefalwa. (1475: Dl. 17732.) Ma Gősfa, Vasvártól dk.
Gőtye. L. Gétye alakban.
Gradis(ty)a. Gradisa, Gradischya in districtu Beelmura – Felső-Lindva vár tart. közt. (1365. 1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6. és 13.) Ma Gradistya, Mura-Szombattól dny.
Grofenik. Villa seu poss. Grofenyk. (166: Körmendi llt. AIm. lI. lad. 5. n. 13.) Felső-Lindva várához tartozó új telepítvény volt ez időben. – A Felső-Lendva és Hidegkut közti tájon kereshetjük.
Groffensach(en). (Groffenschachen.) Grofunsah. (1358: Körmendi llt. Alm. lI. lad. 1. n. 23.) Grofansah. Groffonsah. (1393. 1425: U. o. n. 25. 26.) Groffenschachen. (1455: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 6. 13. 12.) Groffumsach. (1475: U. o. Atm. I. lad. 7. n. 76.) Ma Árokszállás (! Grabenschachen) Pinkafő mellett nyugatra.
Grustyán (puszta). Poss. seu pred. Grusthyan habitatoribus destituta. (1452: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 88.)
Gulács. Villa Ghulhach. (1256: Hazai okmt. VIII. 71.) Terra Gulach. (1282: U. o. VI. 288.; 1293: U. o. VIII. 336.) Poss. Gulach fertilis et utilis. (1342: Zalam. oklt. I. 391.) Poss. Gulach. (1347: Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. n. 65., 1400: U. o. n. 60., 1421: Fejér, X: 6. 356. 428., 1466: U. o. Himfyana, n. 513.) Poss. Gwlach. (1464: Dl. 16078.) A Káldiaké (1464-ben a Himfieké) sat. volt; Káld mellett feküdt, hol ma egy rét őrzi emlékét, Gyertyános felé.
Guor. (Guar.) Gwar. (1333: Szombath. káp. házi llt. lad. 1. f. 2. n. 18., 1378: Zalam. oklt. lt. 118., 1441: Hazai okmt. VII. 462., 1475: Kisfaludy cs. llt.) Gwarr. (1407: Dl. 9335.) Gwor. (1478: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. n. 1.) Gwar. (1490: U. o. n. 5.) Részben Kőszeg (1441.) részben Rohoncz (1378.) várához tartozott. – Ma Guor, Szombathelytől ék. a soproni határon.
Gunicza. L. Goricza alakban.
Gutaháza. (Gutafalva. Gutafölde.) Guthafelde. (1406: Dl. 9258.) Paulus dictus Gutha de Gutafelde. Poss. Gutafelde. (1409: Dl. 9521.) Gwthahaza. (1447: Dl. 14092.) Poss. Gwthafelde. (1469: Dl. 16850.) Paulus Gwtha de Gwthafalwa. (1481: Hazai okmt. V. 356.) A Geregyeieké, Egerváriaké és a Guta családé volt. – Ma Gutaháza, Vasvártól északra, Rum mellett.
Gyák (-falva.) L. Ják (-falva) helység a.
Gyák (-monostora). L. Ják (-monostora) néven.
Gyanó. Gyanon. (Gyanou helyett. 1350: Fejér, IX. 1. 777.) Gyano. (1438: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 186., 1454: Dl. 14805; 1473: Dl. 17442.) A Molnáriaké, Egerváriaké és más köznemeseké volt. – Vasvártól é.-ény. találjuk.
Gyanon. Gyanon. (1387: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 23.) Dobra várához tartozott. – Ma Gyanavia, Sülincz és Borecsa mellett, a melyekkel együtt sorolják föl. (Felső-Lendvától ny.- é.)
Gyarmanos(-falva). a) Gyarmanusfalva. (1388: Dl. 7386.) Borostyán várához tartozott. – A mai Jurmansdorf (Gyimótfalva ! Gyirótfalva) helységnek felel meg, Borostyánkőtől d.-dny. – b) Gyarmanusfalwa. (1444: Békássy cs. llt.) Gyarmanus. (1449: U. o.) Poss. seu predium Gyarmanosfalwa. (1486: Dl. 19133. és 19204; 1501: Dl. 21030. 21031.) Sárvár közelében dny. felé, Füsztü, Csénye, Porpácz, Péterfa (puszta) sat. táján feküdt.
Gyarmat. Gyarmath. (1444: Muz. llt.) A szent-gotthárdi apátságé volt. – Csákánytól dny. esik.
G(y)eli. Predium Gely. (1217: Árpádk. új okmt. VI. 385.) Gely. (1248: Árpádk. új okmt. VII. 270., 1313: Anjouk. okmt. I. 328. 330., 1319: U. o. 539., 1355: U. o. VI. 369., 1374: Körmendi llt. Himfyana n. 247.) Nobiles de Gely. (1314: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 4. n. 12., Anjouk. okmt. I. 371.) Gyely. (1371: Zalam. oklt. II. 46., 1421: Fejér, X. 6. 356. 428., 1403: Muz. llt., 1481: Szombath. kápt, házi llt. lad. 2. f. 7. n. 16., 1483: Dl. 18815.) Eghazasgely. (1416: Muz. llt.) Predium Kezepgyely. (1496: U. o.) A Bold. Szűz. tiszt. szentelt egyházzal. Részben köznemeseké, részben a vasvári őrkanonoké (1374.) volt. – Vasvár, Csipkerek, Széplak sat. táján kereshetjük. E tájon, Csipkerektől nyugotra a «jeli hálás» nevű pusztarész őrzi emlékét. Különben föntebb, Kámtól északra, Gyertyános felé, szintén vannak Gyeli nevű majorságok, s így lehető, hogy e tájon is feküdt hajdan ily nevű falu.
Gyep(üs)-Füzes. (Gyepü-Füzes.) L. Füzes a.
Gyerhard. Gyerhard. (1390: Sopronm. oklt. I. 500.) Geranth. (1397: Kismart. llt. 17. A. 2.) Gothath. (1492: Dl. 36996.) Gothard. (1506: Dl. 37005.) Gothharth. (1519: Dl. 37007.) Léka várához tartozott. – A mai Német-Gyirót (Deutsch-Geresdorf) helységnek felelhet meg, Léka mellett ny.-é.
G(y)eszlófalva. L. György-fia-Miklósfalva a.
Gyirk. (Györk.) Posa. Gyrk. (1323: Dl. 2151.) A Gyöngyös folyó s Kámon és Herény helységek mellett feküdt. (Szombathelytől é.-ény, felé.)
Györgyfalva. Gyurgfolua. (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad, b. n. 6.) Jwrinoch in districtu Waralyakurniky. (1366: U. o, n. 13.) Felső-Lendva várához tartozott.
György-fia-Miklósfalva. Myklouafolua. (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.) Gyurgfiamyklowsfalua al. nom. Gezloufalua. (1366: U. o. n. 18.) Felső-Lindva vár Lindva folyó melléki kerületéhez tartozott.
Györgyvár. Terra Geur – Oloszka szomszédságában. (1258: Haz. okmt. V. 29.) Gewrguar. (1334: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1, f. 2. n. 6.) Terra Gyurgwar. (1338: U. o. n. 7.) Poss. Gyurgwar. (1438: gr. Festetics cs. keszthelyi llt. Castriferrei. 190.) Ma Győrvár, Vasvártól dk., Oloszka mellett.
Györös. Gywres. (1466: Körmendi llt. Himfyana. n. 513., 1466-ban egy Györösi Péter nevű nemes Felső-Káldon és Gulácson földesur. – Tán Györös falu is e tájon, Vasmegyében feküdt?
Gyula-Gencs. L. Gencs a.
Gyülvész. Poss. Gyelwez. (1484: Szombath: kápt. házi llt. B. n. 10.) Gywlwez. (1485: csébi Pogány cs. llt.) A csébi Pogányoké volt ekkor Páczoddal együtt. – Az előttem fekvő egyik térkép e tájon egy «Govecz» nevű pusztát, a vezérkari térkép pedig egy «Gálecz» nevű erdőt tüntet föl.
Habronok. Terra Habronuk. (1340: Anjouk. okmt. IV. 17.) «Kapronuk» a kir. kanczellária szerint; «Habronuk in districtu seu valle Lak Sancti Nicolai», Lendva vár tart. közt – a beigtatás alkalmával. (1365. 1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 6. és 13.) A mai Obrunkócz pusztának felel meg, Csekefa mellett, Mura-Szombattól ék.
Hagymás. Hagmas. (1369–1437: Dl. 3350; 1410: Békássy cs. llt., 1447: Muz. llt.) A Polyáni és Unyani családoké volt s Polyán, Unyan, Szőllős sat. táján fekhetett.
Halastó. Holostov. (1236: Hazai okmt. VIII. 32.) Holostou. (1269: U. o. VI. 156.) Terra castrensium eiuadem ville. (U. o.) Holostow. (1278: U. o. VIII. 193.) Halastow. (1388: Dl. 1357.) Halastho. (1394: Muz. llt., 1409. 1431. 1495–1500: Békássy cs. llt., 1425: Dl. 11701; 1500 körül: Muz. llt.) Halasto. (1435: Hazai okmt. V. 229.) Köznemesi (köztök: Vári) birtok volt. – Ma Külső- és Belső-Halastó, Körmendtől dk., a zalamegyei határon.
Halmaj. Halmag. (1446: Guary cs. llt.) Vasmegyei köznemesek nevében és előnevében fordul elő. Úgy látszik, vasmegyei helység volt s tán Vált, Bőd sat. vidékén feküdt.
Halogy(-harmada). L. Himfölde a.
Hámor (puszta) Pred. Hamor. (1392: Dl. 7827. 9134.) Borostyán várához tartozott. (Kétségkívül nem a mai, Léka melletti Hámor vagyis Hammersdorf helység értendő.)
Hankócz. Hannkouch. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 13.) A felső-lindvai vár bel-murai kerületéhez tartozott, s így a megye dny. zugában feküdt.
Harasz-től. Poss. Haraztheul. (1432: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 14. 18. 1.) A Ják nemzetségé volt. – Sárvártól é. felé, Jákfa, Sz.-Ivánfa sat. vidékén feküdt.
Haraszt(i). A XIII-XV. századokban Haraszti s a XV. században ezenkívül egy haraszti Tapán vagy Tapán-fi nevű családot ismerünk. Utóbbi egy ízben 1447-ben tapánfalvi előnéven is előfordul. – Úgy látom, mindkét család egy eredetű, de Haraszti alatt hol a mai Kölked melletti Harasztifalu (Körmendtől ény.), hol pedig a (Gyöngyös folyó melletti) mai Táplánfa értendő, melyet régente (pl. 1314-ben határozottan) szintén neveztek Haraszt vagy Haraszti néven, s mint látszik csak később, a Tapán-ágról neveztek el Tapánfalvának. Külön kutatást igényelne annak eldöntése, mikor melyik helységet kell értenünk, itt csupán az idézetekre szorítkozom. Harazty. (1279: Hazai okmt. VIII. 202., 1360: Dl. 4960.) Poss. Harazty iuxta Gyungyus. (1314: Anjouk. okmt. I. 347.) Harasti. (1388: Hazai okmt. III. 204.) Harazth. (1409: Dl. 9548; 1444: Kisfaludy cs. llt., 1450: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 6. n. 10.) Thapanfalwa. (1447: U. o. n. 7.) L. a haraszti Tapán(-fi) cs. a. is.
Haraszti (puszta). Másként: Középfalu(-földe). L. e néven.
Haró. L. Horó alakban.
Hassás. Hassaas. Hassas. (1369. 1496: Körmendi llt. Alm. III. lad. 8. No. 2. és lad. 6. No. 10., 1489: Dl. 19510.) Ma Német- és Horvát-Hásos, nyugot Felé Monyorókeréktől, a melyhez tartozott.
Hathal. Azaz: Heuthal. – L. Szénafölde (Szénavölgy) a.
H(e)él. L. He(j)l a.
Hegye. L. Hetye alakban.
Hegyes-Bir. L. Bir a.
Hegyes-Gércze. L. Gércze, illetve Mindszent helység a.
Hegy(-falu). (Hegyfalva.) a) Poss. Hegy. (1357: Anjouk. okmt. VI. 610.) Poss. Mikemesee al. nom. Heegh. (1399: Zalam. oklt. I1. 295.) Hyg. (A Mar kalffi cs. előnevében. 1437: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 1. f. 5. n. 27.) Heghfalua. (1475: Dl. 17732) Hegyfalva. (1475: Dl. 17753; 1478: Dl. 18110) Heghfalw. (1481: Dl. 18526; 1482: Dl. 18710.) A gersei Pető és más (Gős, Hegyi, Egervári?, Markalffi) családok birtoka. – Tán a mai Lakhegy részei értendők. (Lak szintén a gersei Petőké volt. – L. Sár helység a. is.) – b) Hegfalu. Hegfalu. (1337: Hazai okmt. III. 132.) Hyfolua. (1357: Anjouk. okmt. VI. 530) Hegfalu. Heghfalu. (1390: Dl. 11525. 11530; 1424: Dl. 11530; 1492: Dl. 36992.) Sárvártól – a melyhez tartozott – északra esik, a soproni határszélen.
He(j)l. Heyl. (1297: Körmendi llt. Alm. IIh lad. 8. n. 1.) Monyorókerékhez tartozott. – Ma Pokol vagy Höll, Monyorókerék szomszédságában ény. (1539-ben Felső-Pokol a pornói apátságé. Adóösszeírás. – Orsz. llt. Conscr. dical.) 1437-ben és 1447-ben az Unyaniak birtokában fölmerül «poss. Heel». (1437: Dl. 3350; 1447: Muz. llt.) Tán szintén e helység értendő?
Helgyész. L. Hölgyész alakban.
Hemfölde. (Hemfalva.) L. Himfölde alakban.
Herbart-Tilaj. L. Tilaj. a.
Henczelfalva. L. Petro(l)cz b) helység a.
Herén(y). (Heriny.) Herin. (1263: Hazai okmt. VI. 119.) Genus Heren. (1271: Árpádk. új okmt. VIII. 338.) Heren. (1293: Hazai okmt. VII. 236., 1313: Anjouk. okmt. I. 328., 1436: Dl. 12892. 12894; 1484: Hazai okmt. V. 361.) Heryn. (1313: Anjouk. okmt. I. 330., 1323–1424: Dl. 2151; 1355: U. o. VI. 369., v. ö. 1538. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical.) Köznemesi birtok (főleg a Káldiaké és Herényieké) volt. – Szombathelytől északra esik.
Herinkolcz. Herynkoicz. (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.) Felső-Lindva várához tartozott.
Hermán. Herman. (1237: Hazai okmt. IV. 21., 1269: U. o: I. 42., 1281: U. o. VI. 270., 1433: U. o. V. 226., 1437: Dl. 3350; 1447: Muz. llt., 1484: Hazai okmt. V. 361., XV. század vége: Dl. 20899.) Poss. Herman al. nom. Lukafalwa. (1470: Békássy cs. llt.) Poss. Herman al, nom. Condakorsoka. (1510: peczöli Zarka cs. llt.) A Herman nembelieké volt. Plébánosát 1484-ben említik, Szt.-István király tiszt. emelt templomát pedig a XV. század végén. – Szombathely közelében dk. találjuk.
Heretan-Tilaj. (Hermanfalva) L. Tilaj a.
Hermani-Haraszt-köz. L. Szőllős a.
Herná(l)d-Mesteri. (Herand-Mesteri. Hernát-Mesteri. Hernáltfalva) Pred. Hernadmestery. (1435: Hazai okmt. II. 259., III. 368.) Poss. Hernadmestery. (1447: U. o. I. 347.) Poss. Herandmestery. (1447: U. o. III. 381.) Hernathmesteri. (1449: Körmendi llt. Alm. II. lad. 8. n.. 79.) Hernalthfalwa. (1473: Marczaltői llt. L. 21. f. 4. n. 2304.) Poss. Hernalth Mestery. (1497: Hazai okmt. II. 378.) Poss. Kys Mestery al. nom. Hernad Mestery. (1497: Marczaltői llt. Lad. 21. f. 4. n. 2317) Köznemeseké volt. – Mesteri helység határának része értendő. (Sárvártól dk.) A régi Mesteri-től azonban megkülönböztetendő. (V. ö. Erantfalva a.)
Herreháza. Herrehaza. (1469: Szombath. kápt. házi llt lad. 2. f. 7. n. 1z.. 1476. 1495: Békássy cs. llt., 1479: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 11., 1481: Muz. llt.) Köznemeseké volt. – Ma Héraháza, Szombathelytől délre.
Hertelen. Poss Hertelen. (1410: gr. Festetics cs, keszth. llt. Castriferrei. n. 131. a., 1431: felső-büki Nagy cs. okl.) 1431-ben a Szölezeieké volt; Zala- és Vasmegye határán, Hodász, Ozmán-Bükk, Sárfü-Mizdó táján feküdt.
Hetye. (Hegye.) Hege. (1338: Hazai okmt. III. 137., 1340: U. o. I. 177.) Hegthye. (1352: Anjouk. okmt. V. 601.) Hethye. (1444: Hazai okmt. IV. 336., 1470: U. o. 307.) Ohethye. (1463: Muz. llt.) Felsew Heythye al. nom. Aderyanhaza penes fluvium Perezteg. (1467: felső-büki Nagy cs. okl. f. 51. n. 15.) Hegye. (1468: U. o. III. 422.) Eghazashege. (1470: U. o. V. 304.) Köznemeseké volt. – Ma Egyházas-Hetye, Sárvártól dk. (Az e helységgel kapcsolatban említett Adorjánházát a Hetyétól ék, eső veszprémmegyei hasonló nevű falutól kétségkívül meg kell különböztetnünk,)
Hetye-Somlya. (Hetye-Somlyó.) L. Somlyó a.
Heuthal. L. Szénafölde (Szénavölgy) néven.
Hidas-Hollós. L. Hollós a.
Hidegkut. Villa seu poss. Kaltenprun sive Hydegkuth. (1386: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 13.) Felső-Lindva várhoz tartozott s ez idő tájban települt. – Felső-Lendvától dny. találjuk, a stájer határszélen. (L. Hidegség a. is.)
Hidegség. (Hideg-séd. Hidegkut.) Hydegsed. (1291: Árpádk. új okmt. XII. 503.) Hideghkwt. (1346: Körmendi llt. Alm. I. lad. 4. n. 53.) Hydegseeg. (1427: Kismart. llt. 23 A. 3.) Hydegseg. (1428: Körmendi llt. Alm. 1. lad. 2. No. 2., 1451: Dl. 14605.) – Német-Ujvárhoz tartozott; kir. harminczad- és vámhely volt. – A mai Hidegkutnak felel meg, Német-Ujvártól ny.-é. (V. ö. 1498. évi 34. t.-cz. 5. §.)
Hidvég. Pred. Hydwegh. (1265: Hazai okmt. V. 37.) Terra Hyduig … custodum pontis Raba. (1280: U. o. II. 14.) Hydwegh. (1283: U. o. VI. 300.. IV. László kora: U. o. VI. 351., 1292: U. o. VIII. 31 i ., 1463: U. o. IV. 448., 1482: Dl. 18595; 1490: Dl. 19616.) Hyduig. Hydvig. (1286–1312: U. o. VI. 321., 1356: U. o. I. 215.) Hydueg. (1460: Muz. llt.) 1280-ban a Hermán nembeli András kapta, kinek utódai aztán fölvették a Hidvégi nevet. – Ma Rába-Hidvég, Szombathelytől dk. felé.
Himeskő. (Himeske.) Comes populorura de Hymusku. (1325: Hazai okmt. III. 80.) Nobiles de Hymuskw. (1331: Anjouk. okmt. II. 548.) Hymeskew. (1439: Hazai okmt. IV. 323., 1480: Dl. 18358.) Hymeske. (1470: Dl. 24746.) Köznemesi birtok. – Kis-Czell, Ostfy-Asszonyfa, Magasi sat. táján feküdt.
Himfölde. (Himfalva.) Poss. Hemfeulde et Holugharmada. Alább: Poss. Holwg. (1360: Körmendi llt. Misc. Németujvár. n. 6.) Hologh. (1419: Dl. 10833.) Poss. Hymfelde al. nom. Halugharmada. (1450: Lajtafal. llt. Illésh. Lad. 23. f. 24. No. 8.) Halogh. (1472: gr. Festetics cs. keszth. llt. Molnári, f. 82. n. 21.) A mai Himfa (Hinfa) puszta és Halogy helység értendő, Körmend és Csákány közt. E helységek külön-külön máskor is előfordulnak, pl. 1449-ben, egyik «Hymfelde», alább «Hymfalwa», – a másik pedig «Hology» alakban. (U. o. No. 7.} A Nádasdi rokonságé, az Iváncziaké és ivanóczi Gálfiaké is volt.
Hodász. a) Villa Hodacensis, Hodocensis. Comes Hodacensium. Genus Hodacensis. (1236: Hazai okmt. VIII. 32.) Poss. Hodaz. (1340: U. o. V. 117., 1399: Zalam. oklt. II. 295., 1410: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 131. a.) A gersei Petőké volt. – Körmendtől d.-dk. találjuk. – b) Poss. Hodaz. (1374: Zalam, oklt. II. 117., 1405: Dl. 9015; 1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d.) Hodas. (1465: Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. No. 39.) Hodacz. (1478: U. o. Alm. I. lad. 8. n. 1.) Hadaaz. (1491: U. o. Alm. II. lad. 1. No. 46.) Rohoncz várához tartozott; 1428-ban 70 adózó j.-portával. – Ma Ó- és Uj-Hodász, Rohoncz mellett nyugatra.
Hodos. Hodos in districtu Ewrseg. (1452: Körmendi llt. Alm. I. lad. 6. No. 8.) Hodos. (1453: Dl. 14727.) Szent-Gotthárdtól dk. esik, a Kerka folyó mentén.
Hodosfő-Szent-Miklós. Sacerdos de Sancto Nicolao de Hudusfeu. (1331: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 22.) Dalinch. (1368: U. o. n. 23.) Poss. Hudusfeu Zenthmiclos al. nom. Dolynch. (1370: U. o. n. 24.) Dolyncz. (1430: Dl. 12324.) Ma Nagy- és Kis-Dolincz, Hodos szomszédságában, Dobrától keletre.
Hof(f). Hoff. (1386: Dl. 7386.) Hof. (1392: Dl. 7758. 7827:) Borostyán várához tartozott.
Hollós. Hollos. (1221: Hazai okmt. VI. 14.) Due ville Hwllos. (1389: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 19.) Utraque Hollos. (1402: Forgách gr. cs. llt., 1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2., 1454: Dl. 14826; 1461: Körmendi llt. Alm. lll. lad. 8. No. 10.) Hollous. (1405: Dl. 9015.) Ma négy ily nevű helység van e megyében (Szombathelytől d.) két csoportban, u. m. Nemes- és Rempe-Hollós, s ezektől délre Egyházas- és Hidas-Hollós. Ezek közül 1462-ben bizonyára az utóbbi kettő értendő, melyeket mint Monyorókerék vár tartozékait 1498-ban határozottan «Eghazashollos et Hydashollos» néven sorolnak elő. (Körmendi. llt. Alm. III. lad. 6. No. 10.) Ugyanezek értendők 1402-ben. 1427-ben, 1428-ban (ekkor vámmal) és 1454-ben, a mikor is a lévai Cseh család birtokai között sorolják föl, mint Rába-menti helységeket; valamint 1490-ben is, midőn világosan «Hydashollos» és «Eghazashollos» nevet viselnek. (Dl. 19616.) Azonban mind e helységekben köznemesség is bírhatott részeket. (V. ö. a Hollósi cs. a.)
Hology (-harmada). L. Himfölde a.
Holtó. L. Berhénd{i) vagy Berhént néven.
Ho(r)ró. (Hora, Horaj.) Horrow. Horrowfelde. (1329–1346: Anjouk. okmt. IV. 592. 600. sat.) Horo. (1431: Békássy cs. llt., 1457: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2, f. 7. n. 3.) Hurow. (1434: Körmendi llt. Major. I. 36. 34.) Harow. (1447: Muz. llt.) Horah. (1448: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 6. n. 10.) Horay. (1466: Dl. 16416.) A Horói családé volt. Szombathelytől dk., a Kopács, Császt (ma puszta) és Szécsény közti vidéken feküdt.
Hosszú-Oszkó. L. Oszkó a.
Hosszú-Pereszleg. (Hosszúfalu.) L. Pereszleg helység a.
Hölgyész. Hyulgyz iuxta fluvium Marchal. (1290: Ostfy cs, llt. VII. 1.) Heulgeuz poss. reginalis … iuxta fluvium Markal. (1315: Hazai okmt. II. 83.) Helgiz, Helgyz. (1414: U. o. II. 200. és III. 294., 1468: Kisfaludy cs. llt.) Helges. (1425: Körmendi llt. Himfyana. n. 749.) Helgyez. {1466: Sopronm. oklt. II. 445.) Helgez. (1481: Kisfaludy cs. llt.) Osl nembelieké volt. – Ma Högyész, a megye ék. zugában. (V. ö. 1290: Fejér, V 3 492.)
Hszodosincz. L. Szudisincz alakban.
Hucsekfalva. Huchekfolua. (1385: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.) Felső-Lindva várához tartozott.
Hug. L. Ug(hl alakban
Hunyan. L. Unyan alakban.
Huró. L Ho(r)ró alakban.
Iklad. (Iklod.) Poss. lklod al. nom. Nexerakusa. (1414: Kisfaludy cs. llt.} Iklad. (1438. 1449: Békássy cs. llt., 1447: Muz. llt., 1457: Dl. 15173.) Köznemesek nevében, 1414-ben és 1457-ben pedig, mint Nádasdi birtok merül föl – Ma Iklód néven puszta, Csákánytól délre, Rákos mellett.
Ilbő. L Ölbő alakbaan.
Illés-Tilaj. L. Tilaj a.
Inczéd. Inched. (1244: Árpádk. új okmt. VII. 162.) Parva villa … ab antiquo Inceed vocata. (1273: U. o. XII. 73.) Poss. Inceed. (1374: Zalam. oklt. II. 117.) Inched. Inczeed. (1446: Körmendi llt. Alm. Il. lad. 1. No. 38. és 1476: U. o. Alm. I. lad. 7. No. 76.) Inczed. (1478: U. o. lad. 8. n. 1.) Inczeeth al. nom. Dewrbach. (1479: U. o. Alm. II. lad. 1. No. 43.) Részben (1406.) Szalonok; részben (állandóan) Rohoncz várához tartozott. – Ma lnczéd (Dürnbach), Vörösvár közelében kelet felé.
Inta. Rector ecclesie de Inta. (1325: Hazai okmt. III. 80.) Intha. (1367. 1466: Muz. llt.) Részben köznemeseké. részben (1367.) az apáczavásárhelyi (Veszprémmegye.) apáczáké volt. – Ma puszta, Kis-Czelltől nem messze nyugat felé.
Irmesd. Irmesd. (1392: Dl. 7756. 7827.) Borostyán várához tartózott.
Irnos(d)háza. Poss. Irnosdhaza. (1408: br. Zay cs. llt. C. n. 5., Fejérnél hibásan: Janoshaza. Cod. Dipl. X. 4. 673.) Zenthpetherfalwa. (1464: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 3. 17.) Irnosdhaza. (1470: Kismart. llt. 45. C. 46.) Irnoshaza. (1471: U. o. 45. C. 47.) Zenthpetherhaza. (1478: Dl. 18154.). Irnoshasa al. nom. Zenthpether. (1479–80: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. Lad. 53. f. 4, n. 12. és 14.) Zenthpetherfalwa. (1495: U. o. n. 18.) A veszprémmegyei Somlyó várához tartozott; Jánosháza táján feküdt. (Hogy Jánosháza nem azonos e helységgel, az 1470. évi oklevél kétségtelenül bizonyítja. Különben 1397-ben egy «Ladislaus filius Irnosd de Vossyan» szerepel. – gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 93 b. – Ez a Vassány szintén Jánosháza táján feküdt.)
Irófalu. Sreberstorfh. (1388: Dl. 7386.) Irofalu. Irofalv. (1392: Dl. 7758. 7827.) Borostyánvárához tartozott. – Ma Schreibersdorf (Buglócz, Ruglócz), Borostyánkőtől nyugatra.
Ispánk. Ispank in distr. Ewrseg. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2.) Szent-Gotthárdtól dk. esik.
Iváhonfölde. Poss. Iuahonfelde. Iwahonfelde. (1381: gr. Festetics cs. keszth, llt. Castriferrei. n. 72., 1420: U. o. 144. 145.) Poss. Ivánfeölde. (? 1404: Fejér, X. 4. 318.) Iwahonfelde. (1434: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 180.) Poss. Iahonfelde. (1450: Muz. llt.) Pred. Iahonfelde. (1461: Lipics cs. llt.) A Hidvégieké, (Polyániaké) és gersei Petőké volt. – Sz.-Péterfa, Lakhely, Gerse sat táján kereshetjük. (Körmendtől kd. felé.)
Iváncsafalva. (Iváncsavcz.) Iwanchawcz, Iwanchafalua in districtu Beelmura – Felső-Lindva vár tart. közt. (1365. 1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 6. és 13.) Ma Vancsavecz, Mura-Szombattól nyugatra.
Iváncz. Poas. Ivanch. Iwanch. (1353: Anjouk. okmt. VI. 61. 105., 1422: Körmendi llt. Misc. Németujvár 102. 69.) Iwancz. (1448. 1464: Muz. llt. 1450: Hazai okmt. IV. 362., 1471: Körmendi llt. Majoratus. I. 36. 31.) Az Ivánczi rokonságé volt. – Csákány szomszédja dél felé.
Ivánfalva. Iuanfalua: (1387: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 23.) Dobra várához tartozott.
Ivano(l)cz. (Ivanovcz.) Iwachnolch. (1340: Anjouk. IV. 17., 1364: Fejér, Cod. IX. 7. 231. l.) Ivanoch. (1355: Anjouk. okmt. VI. 381.) Iwanholch. (1403: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 25. és 26.) Iwahonolcz. (1414: U. o. Majoratus. Lad. 4. No. 2.) Iwanolcz. (1468: U. o. Alm. II, lad. 9. n: 90., 1504: U. o. n. 26. A.) Iwanowcz. (1472: gr. Festetics cs. keszthelyi llt Molnári, f. 82. n. 21.) Iwanocz. (1483: Körmend. Alm. II. lad. 9: n. 1.) Főleg a Nádasd nembelieké volt. – Ma Ivanócz, Mura-Szombattól ék.
Ivanusócz Iwanusouch in districtu seu valle Welemer – Felső-Lindva vár tart. közt. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 13.) Ma Jánosócz, Mura-Szombattól ék., nem messze Velemérhez.
Izsákfalva. Isakfalua. (1435: Hazai okmt. 11. 259., 1476: Körmendi llt. Himfyana n. 570. 579., 1480: Dl. 18373.) Isaakfalua. (1446: Békássy cs. llt.) Izakfalwa. (1475: Dl. 17751.) Isaakfalwa al. nom. Kys Bokod. (1516: Dl: 22851.) A Hosszutóti (és Himfi) cs. és kis-nemesek birtoka volt. – Ostfy- Asszonyfától dk. találjuk, a veszprémi határon.
Izsép. Villa seu poss. Yseph in walle seu districtu Sool. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 13.) – Felső-Lindva várához tartozott, s a mai Saál táján feküdt, Felső-Lendvától keletre.
Jábonfölde. L. Iváhonfölde alakban.
Jakabfalva. Poss. Jacabfolua. (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.) Felső-Lindva várához tartozott.
Jakabháza. Jacabhaza. (1437: Muz. llt.) Poss. Jakabháza. (1467: U. o.) Kisnemesi birtok volt. (1538-ban is. Adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical.) Szent-Gotthárdtól k.-é. találjuk.
Ják (-falva). Terra Jak. (1278: Árpádk. új okmt. IX. 198.) Jaak iuxta
Rabam. (1279: Hazai okmt. IV. 58) Poss. Beelyaak. (1289: Haz. oklt. 114.) Jaak apud ecclesiam S. Michaelis Archangeli. (1290: Árpádk. új okmt. IX. 537.) Posa. Jaak. (1327: Anjouk. okmt. (I. 277.) Ecclesia beati Michaelis Archangeli de Jaak prope Rabam. (1332: Hazai okmt. IV. 149.) Districtus ecclesie S. Michaelis de Bel Jak. (1339: Sopronm. oklt. 1. 143.) Jak. (1350: Sopronm. oklt. I. 211.) Tyak. (1359. Hazai okmt. IV. 189., 1360: Sopronm. oklt. I. 325., 1447: Muz. llt.) Dyakfalua. (1436: Sopronm. oklt. II. 231.) Thyak. (1467: Muz. llt.) Gyak. (1469: Hazai okmt. V. 293.) Gyakfalwa. (1478: U. o. IV. 429.) Szent-Mihály tiszt. szentelt templommal. – Földesurai a Ják nemzetségből eredő családok. (Jáki, Szentiváni, egerszegi Kemény, Niczki sat.) Ma Jákfa, Sárvártól é. felé.
Rabam. (1279: Hazai okmt. IV. 58) Poss. Beelyaak. (1289: Haz. oklt. 114.) Jaak apud ecclesiam S. Michaelis Archangeli. (1290: Árpádk. új okmt. IX. 537.) Posa. Jaak. (1327: Anjouk. okmt. (I. 277.) Ecclesia beati Michaelis Archangeli de Jaak prope Rabam. (1332: Hazai okmt. IV. 149.) Districtus ecclesie S. Michaelis de Bel Jak. (1339: Sopronm. oklt. 1. 143.) Jak. (1350: Sopronm. oklt. I. 211.) Tyak. (1359. Hazai okmt. IV. 189., 1360: Sopronm. oklt. I. 325., 1447: Muz. llt.) Dyakfalua. (1436: Sopronm. oklt. II. 231.) Thyak. (1467: Muz. llt.) Gyak. (1469: Hazai okmt. V. 293.) Gyakfalwa. (1478: U. o. IV. 429.) Szent-Mihály tiszt. szentelt templommal. – Földesurai a Ják nemzetségből eredő családok. (Jáki, Szentiváni, egerszegi Kemény, Niczki sat.) Ma Jákfa, Sárvártól é. felé.
Ják(-monostora). Jask. (1221: Hazai okmt. VI. 13.) Abbas de Jak. (1240: Árpádk. új okmt. VII. 108.) Abbas et conventus monasterii (S. Georgii) de Jaak. (1249: Hazai okmt. IV. 33 , 1321: U. o. 130., 1332: U, o. 149.) Nobiles de Jak monasteriali. (1267: Árpádk. új okmt. VII. 473.) Monasterium s. Georgii Jaak vocatum. (1325: Zalam. oklt. I. 181.) Tyakmonostora. (1372: Sopronm. oklt. I. 399.) Abbas monasterii (B. Georgii) de Tyak, Thyak. (1418: Dl. 10719; 1482. törül: Körmendi llt. Alm. III. lad. 8, n. 15.) Poss. Gyak Monostra. (1478: Hazai okmt. IV. 429., 1488: Dl. 19420.) Poss. Monostoros Thyak. (1488: egerszegi Kemény cs. llt.) Monasterium S. Georgii in poss. Dyak aliter Thyak. Ecclesia B. Jacobi in Thyak. (1489: Dl. 19510.) Szent-György tiszteletére a Ják nemből való Nagy Márton által alapított benczés monostorral és Sz.-Jakab tiszt. szentelt egyházzal. – E monostoré s a Ják nemből eredő némely családoké. (Niczki, egerszegi Kemény) volt. Maga a monostor azonban 1467-ben a monyorókeréki Elderbach család patronátusa alá került. (Dl. 14988.) – Ma Jaák (Szent-György), Szombathelytől dny.
Jankafölde (puszta). Terra Jankafeulde. (1336: Anjouk. okmt. III. 290.) Rönök, Medves és Rába-Szent-Mihály táján feküdt. (Csákánytól nyugat felé.)
Janofalva. Janofalwa. (1461: Dl. 14605.) A szent-gotthárdi apátságé volt.
(Ma is azé.) – Ma Gyanafalva (a XVI. században is), Szent-Gotthárdtól nyugatra.
(Ma is azé.) – Ma Gyanafalva (a XVI. században is), Szent-Gotthárdtól nyugatra.
Jánosfalva. Janusfalua. (1334: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 2. n. 6.) Janosfalwa. (1420: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei, n. 144. 145.) Janusfalwa. (1429: U. o. 176.) Januafolua. (1434: U. o. 180.) A Hidvégieké, gersei Petőké sat. volt. – Pető-Mihályfa, Sz. Péterfa, Győrvár, Pácson sat. vidékén feküdt, közel az itt állt Árokköz helységhez, melylyel 1450-ben egynek is veszik. (Lásd ott.)
Jánosháza. Janusbaza. (1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d., 1455: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 3. 14., 1464: U. o. 53. 3. 17., 1470: Kismart. llt. 45. C. 46.) Janoshaza. (1496: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 4. 18.) Részben a Jánosháziaké volt (1455.) részben a veszprémmegyei Somlyó várához (1428-ban 18 adózó j.-portával) tartozott. – Ma Jánosháza, Sárvártól dk., a veszprémmegyei határon.
Jánospantalva. Poss. Januspanfalua. (1410: Zalam. oklt. II. 368., 1415: Fejér, X. 8. 554.) Poss. Janospanfalwa. (1483: Zalam. oklt. 626., Dl. 18850.) Vas- vagy Zalamegyében feküdt; a Salamonvári, ötvösi vagy sz.-erzsébeti Terjék és az ákosházi Sárkány családoké volt. – A mai Jánosfával azonos, Zala-Lövőtől ny., a megye határszélén.
Jezeger (puszta). Pred. Jezeger. (1392: Dl. 7758. 7827.) Borostyán várához tartozott.
Jobbágyi. – a) Poss. Jobagy. (1484: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 7. n. 24.) Jobaghy. (1505: U. o. f. 9. n. 17.) Vasvár, Oloszka, Kis-Bér sat. vidékén kell keresnünk. – b) Jobagy. (1440: Körmendi llt. Himfyana, n. 451., 1496: Dl. 20400. és Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. No. 7. és 10.) Vörösvár mellett – a melyhez részei tartoztak – dk. találjuk.
Jurgelfalva. Villa seu poss. Jurgelfalua: (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 13.) Felső-Lindva várához tartozó új telepítvény volt ez időben. – A Felső-Lendva és Hidegkut közti tájon kereshetjük.
Jurinócz. L. Györgyfalva helység a.
K(a)ál (puszta). Terra custodum silve castri (Musuniensis) Kaal … existens inter villam hospitum de Zombothel et … villam Perin. (1264: Árpádk. új okmt. VII. 89.)
Kabahegye. Pora. Kabahege. (1410: gr. Festetics cs. keszth. llt. Caatriferrei. n. 131 a.) A gersei Petőké volt; Hodász, Vasper (utóbbi már Zalamegyében) sat, táján feküdt.
Kádár. Poss. Kadar. (1303–1308: Hazai okmt. IV. 105–114., 1425: Dl. 11730; 1428: Sopronm. oklt. II. 119., 1431: Muz. llt., 1449: Hazai okmt. II. 301. 302., 1482: Dl. 18742.) Pred. Kadar. (1465: Muz. llt.) Poss. seu pred. Kadar. (1468: Zarka cs. llt.) Az Ostfi, nádasdi Darabos, molnári Püspök sat, családok birtoka volt s (Ostffy-)Asszonyfalva mellett feküdt.
Kagymat(i). Villa Karimath. (? 1290: Fejér, V. 3. 492.) Poss. Kagymaty. (1434: Dl. 12571.) Pred. Kagymathy intra metas posseasionis Gench. (1467: Kisfaludy cs. llt.) Duo predia Kagymathy. (1480: Kisfaludy cs. llt.) Gencs (értsd: Magyar-Gencs) helység környékén feküdt.
Kajd. Poss. Kayd. (1360: Körmendi llt. Alm. I. lad. 4. n. 54., 1409: Hazai okmt. IV. 259., 1417: Fejér, X. 8. 593., 1437. 1467: Muz. llt.) Kyskayd. (1462: Muz. llt., 1462: Hazai okmt. II. 421.) Nagkayd. (1463: Hazai okmt. IV. 408.) A Hidvégi, Szecsődi, Kajdi, Herman-tilaji, Bodoló sat. családoké volt. – Ma Kis- és Nagy-Kajd, Szombathelytől kd.
Kalacsa. Kalocsa. (? 1443: Fejér, X. 4. 216.) Kalacha. (1411: Muz. llt., 1437: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 1. f. 5. n. 27.) A zalamegyei Kéménd várához tartozott. – Ma puszta Pető-Olaszka mellett, Vasvártól dk.
Káld. Castrenses de Cald. Populi castri de villa Cald. (1255: Hazai okmt. VIII. 65., 1256: U. o. 70.) Iobagiones castri ferrei de Cald. (1273: Hazai okmt. VIII. 164.) Nobiles de villa Cald. (1273: U. o. 153.) Kald. (1274: U. o, 162., 1368: U. o. I. 261., 1420: Békássy cs. llt., 1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d., 1448: Veszpr. kápt. házi llt. 107. doboz., 1464: Dl. 16078., 1474: Hazai okmt. I. 371.) Terra castri ferrei Kaald. (1276: U. o. VII. 163.) Ecclesia sanctorum Cosme et Domiani de Kald. (1294: U. o. VIII. 339.) Kaald. (1313: Anjouk. okmt. I. 328.) Felsewkald. (1466: Körmendi llt. Himfyana, n. 513., 1484: Hazai okmt. V. 362.) Szent-Kozma és Demjén tiszt. szentelt templomát 1294-ben, plébánosát 1479-ben említik. – Földesurai, a Káldiak, 1420-ban mint lakóitól elhagyott helyet be akarják népesíteni. Különben már a XIV. században s 1422-ben és 1448-ban is heti-vásáros hely. 1428-ban Káni Jánosnak 10 adózó j.-portája volt itt. (V. ö. a debrentei Himfiek a. is.) – Sárvártól dk. esik.
Kaltenprunn. L. Hidegkut néven.
Kam(a)nat(i). Kamnat. (1275. körül: Orsz. Llt. Proc. tabul. 2215. sz.) Poss. Kamanaty. (1319: Anjouk. okmt. I. 539.) Úgy látszik, a megye felső felének keleti részében (Káld, Ság sat. táján?) kell keresnünk.
Kámon(d). (Kámun. Kámand.) Terra liamund. (1252: Árpádk. új okmt. II 228.) Kmun. (1266: Hazai okmt. VI. 144.) Kamun. (1281: U. o. III. 33., 1350: Anjouk. okmt. V. 406.) Poss. Kamana. (1293: Hazai okmt. Vll. 236.) Kamon. (1323–1424: Dl. 2151; 1424: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 5., 1444: Békássy cs. llt.) Részben (1252.) a demelki apátságé, részben köznemeseké volt. – Ma Kámon, Szombathely mellett ék.
Kán. (Kám.) Villa Kaan. (1292: Hazai okmt. V. 74.) Foss. Kaan. (1313: Anjouk. okmt. I. 328., 1368: Hazai okmt. I. 261., 1476: Muz. llt.) Kan. (1411: Békássy cs. llt., 1465: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 7. n. 8., 1466: Muz. llt.) Kham. (1504: Muz. llt.) Ma Kám, Vasvártól ék.
Kansolcz. Poss. Kansolcz. (1455: Békássy cs. llt.) – Ma Kancsócz. Mura-Szombattól ék. felé.
Kanota. (Kanata.) Poss. Kanatha. (1387: Hazai okmt. II. 151.) Kanotha. (1425: Dl. 11730; 1449: Hazai okmt. II. 301.) Poss. Konotha. (1428: Sopronm. oklt. II. 119., 1465: Muz. llt., 1488: Dl. 18742; 1486: Muz llt.) Elóbb Sárvárhoz tartozott, később az Ostfi, nádasdi Darabos, molnári Püspök sat. családok birtoka volt. – Ma majorság Asszonyfalvától dny. felé.
Kápolna. a) Kapolna. (1468: Körmendi llt. Fam. misc. n. 21.) Poss. Capolna. (1481: U. o. II. lad. 9. n. 91.) Ma Kápolna, Sárvártól kd. – b) L. Zalak helység a.
Kápolnafölde. Poss. Kapolnafeulde. (1353: Anjouk. okmt. VI. 97.) Kapolnafelde. (1444: Békássy cs. llt.) A Váltiaké volt. – A Vát és Bögöt közti vidéken feküdt. (V. ö. 1386: Dl. 7201.)
Kápolnásfalu. Foss. Kapolnasfalw al. nom. Alkaryka. (1428: Kismart. llt. 23. A. 4.) Kapolnafalw al. nom. Alkaryka. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) Poss. Kirka et Kirkamelleke. (1453: Dl. 14727; 1454: Dl. 14785.) Az Őrségen feküdtek; Kápolnásfalu másként Al-Karika és Kirkamelléke a mai Kerkás-Kápolnának felel meg, Zala-Lövőtől dny.
Kápolnás-Kircza. L. Kercza helység a.
Kapornok. a) Kapornok in distr. Ewrseg. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2.) Ma Kapornak, Felső-Lendvától keletre. – b) Kapurnuk. (1388: Dl. 7386.) Kapornok. (1392: Dl. 7758. 7827.) Borostyán várhoz tartozott. – Ma Goberling, Borostyánkőtől d.-dk.
Kapronok. L. Habronok alakban.
Kaptás-Pereszteg. L. Pereszleg helység a.
Karácsonfalva. Villa Karachon. (1221: Hazai okmt. VI. 14.) Karachunfalua. (1369: Körmendi llt. Alm. III. lad. 8. No. 2.) Karachonfalua. (1418: Dl. 10719; 1482. körül: Körmendi llt. Alm. III. lad. 8. n. 15., 1482: Dl. 18719.) Monyorókerékhez tartozott (1369. 1418.), majd a monyorókereki pálosoké lett. (1482.) Sz.-Kozma és Damján tiszt, szentelt parochialis egyházzal. Ma Karácsfa, Monyorókeréktől délre.
Karadna. Krogdnugh. (1388: Dl. 7386.) Karadna. (1392: Dl. 7758. 7827.) Borostyán várhoz tartozott. – Ma Grodnó (Gradnau), Borostyánkő közelében délre.
K(a)rakó. (Karkó.) a) Karkou. (1257: Árpádk. új okmt. II. 297.) Tributum in Korokou. (1328: Dl. 6656.) Castrum Karakow. (1335: Sopronm. oklt. I. 1462. V. ö. U. o. II. 153.) Castrum Koroky. (1347: Anjouk. okmt. V. 155.) Nobiles iobagiones et populi castri Craco vocati. (1359(?): Dl. 4886.) Poss. regia Karakou cis (iuxta) fluvium Marzal. (1387: Dl. 7337. 7338. 7339.) Poss. Karako penes fluvium Marchal. (1397: Hazai okmt. II. 160., 1359–82: Dl. 15404; 1465–1482: Dl. 1119.) Poss. Craco. (1408: Fejér, X. 4. 673:) Poss. Karako. (1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d., 1482: Dl. 18596. 18697; 1483: Dl. 18788. 18877; 1486: Dl. 19140.) Crako. (1479–80: Galgóczi llt. Lad. 53. f. 4. n. 12.) Karoko. (1483: Dl. 18797.) Caracco. (XV. század: Dl. 20902.) Vámhelylyel. – Részben a Vassányiaké (1387.) s a péczeli Zarkáké sat. volt; a XV. században Somlyó várához (1428-ban 29 adózó j.-portával) tartozott s 1483-ban a Vásonykő melletti pálosok birtokába ment át. – Ma Karakó, a zala-veszprém-vasmegyei határon, Jánosháza mellett. – b) L. Olaszka a.
K(a)rasztos. (Karasznos.) Karaznos. (1458: Körmendi llt. Alm. II. Iad. 1. n. 27.) Craztos. (1469: U. o. n. 21.) Karazthws. (1475: U. o. Alm. I. lad. 7. No. 76.) Ma Kis- és Nagy-Harasztos, Vörösvártól d.
Karátfölde. L. Korlátfölde a.
Karika. L. Kápolnásfalu a.
Katafalva. Poss. Katafalva. (1395: Fejér, X. 8. 401.) Kathafalwa. (1423: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 160 c.) Főleg a Nádasdiaké volt. – Ma Katafa, Körmend mellett dk.
Kazár. Poss. Kazaar. (1283: Hazai okmt. VIII. 230.) Villa Kazar. (1284: U. o. VII. 190. és 200.) Pred. Kazar. (1392: Dl. 7768.) Poss. Kazar. (1449: Muz. llt.) Kőszeg várához tartozott. (1392.) – Ma Kozár néven puszta, Szombathelytől északra, Köveskut és Söpte mellett. (V. ö. Asszonyfalva helység a.)
Kecseny. L. Gecseny alakban.
Kecskéd. Kechked. (1433: Hazai okmt. III. 367., 1481: Kisfaludy cs. llt., XV. század végén: Dl. 32399; 1508: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 128.) Keczked. (1466: Muz. llt.) Részben köznemesi, részben Csornai majd Turóczi birtok volt. – Ostfi-Asszonyfától ék. esik.
Keczel (-falva). Kechel. (1334: Körmendi llt. Alm. I. lad. 9. n. 58., 1365. 1416: U. o. n. 59. 60.) Kytczlern. (1455: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 6. 13. 12.) Keczel. (1471: Körmendi llt. Alm. I. lad. 9. No. 70.) Keczel al. nom. Kyczlaren. (1478: U. o. No. 71.) Eczelfalwa. (A «K» betű kivakarva! – 1496: Dl. 20456.) Ma Kiczléd, Kiczlad, Kitzladen nevek alatt ismeretes. Pinkafőtől dny. fekszik.
Kedhely. Kedhel. (1475: Körmendi llt. Alm. I. lad. 7. No. 76.) Ma Kéthely néven, Szalonak közelében dk. találjuk.
Kegyeri. L. Kenyeri alakban.
Kek(e)mér. (Ketmér.) L. Kuk(e)mér néven.
Kékes. Poss. Alsokykes. (1489: Dl. 19510.) Strém, Monyorókerék sat. táján kereshetjük.
Keléd. Kylyd. (1468: Hazai okmt. III. 422.) Keled. (1470: U. o. V. 304.) Kyskeled. (1470: U. o. 307.) Kyskewled. (1480: Ostffy cs. llt. f. II. n. 19.) Kylyth. (1482: Dl. 18597.) Ma Keléd, Jánosházától dny.
Kelked. L. Kölked alakban.
Keményfalva. Kemeenfalwa. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3.) Kemenfalwa. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2.) Német-Újvár tartozékai közt (Puszta-) Szent-Mihály után sorolják föl.
Kemény-Eperszeg. L. Eperszeg a) helység a.
Kemesmál. Kemesmal. (1409: hazai okmt. IV. 269., 1471: Békássy cs. llt.) Körmend mellett dny. találjuk.
Kend-szék. L. Vas-verő-szék néven.
Kenéz. (Keniz.) Predium Kynih – a Sárd vize mellett. (1217: Árpádk. új okmt. VI. 384.) Pred. Kyniz. Altera villa Kyniz udvornici predicti ecclesie, (S. Michaelis de Castro Ferreo. 1237: Hazai okmt. IV. 20.) Terra Kynyz. (1240: U. o. 25., 1240: Árpádk. új okmt. VII. 107.) Poss. Keniz iuxta fluvium Gyungus. (1284: U. o. IX. 413.) Poss. Kenez. (1323: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 2. n. 2., 1431: U. o. f. 5. n. 14.) Poss. Kenyz. Poss. Thyuodorkenize. (1345: U. o. n. 9.) Poss. Keniz et Tiuadorbanfelde. (1384: U. o. f. 3. n. 15.) Kenyz. (1483: U. o. lad. 2. f. 7. n. 21.) Részben a vasvári káptalané, részben köznemesi birtok volt. – Ma Kenéz; Szombathelytől k.-kd., a Gyöngyös folyó mentén.
Kenyeri. Poss. Kegyery. (1466: Muz. llt.; XV. század végén: Dl. 32399.) Kenyery. (1481: Kisfaludy cs. llt.) Az Osl nembeli Csornaiaké, utánok a Turócziaké volt. – Ma Kenyeri, Ostfi-Asszonyfától ék.
Keplevölgye. Keplewlge. Alább: Luprechulge. (1387: Körmendi llt. Alm. Il. lad. 5. No. 23. és 28.) Dobra vár tartozékai közt a mai Martinga és Szlavecsa közt sorolják föl.
Kercside. Kerchide. (1360: Sopronm. oklt. I. 501.) A Nagymartoniaké volt; a megye dny. sarkában fekhetett.
Kercza. Poss. Kerchcza in districtu Ewrseg. (1428: Kismart. llt. 23. A. 4. és Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2.) Kyrcha. (1450: Dl. 14428.) Kapolnaskyrcza in districtu Ewrseg. {1452: Körmendi llt. Alm. I. lad. 6. n. 6.) Kircza. (1453: Dl. 14727.) Ma Kercza, Felső-Lendvától keletre, a Kerka folyó mellett.
Kerek-Bódogasszony(-falva). Villa Bodugazonfalua. (1364: Anjouk. okmt. VI. 200.) Kerekbodugazzonfolua. (1429: Dl. 12069.) Kerekbogodazzon. Kerekbagazzon. (! 1431: Dl. 12354. 12355.) Kerekbodogazzon. Kerekbodugazzon. (1464: Dl. 14793; 1459: Dl. 15379; 1498: Dl. 20734.) 1354-ben a szentgotthárdi apátságé, később a Telekesieké, Szepetkieké sat. volt. – Ma Boldogasszonyfa néven Egervár tőszomszédja.
Kereka. Kereka inferior et superior. (1387: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 20.) Dobra várához tartozott. Tán a mai Ritkarócznak felel meg. Szent-Gotthárdtól délre.
Keresztes. Ecclesia S. Margarethe que Kereztes nominatur. (1221: Haz. okmt. VI. 14.) Populi de Kereztes. (1351: Körmendi llt. Alm. I. lad. 9. n. 4.) Az 1539. évi adólajstrom szerint a pornói apátságé volt. – Ma Magyar- és Német-Keresztes, Monyorókeréktől északra.
Keresztur. a) Kerezthwr. (1445. 1409: Békássy cs. llt., 1431: Muz. llt.) A mai Tót-Keresztur, Felső-Lendvától k. – b) Kerezthwr. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3.) Keresthwr. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2.) Újvárhoz tartozott s vámhely volt. – A mai Rába-Kereszturnak felel meg, Újvártól dny. – c) Sancta Crux. (1332: Zalam. oklt. I. 263.) Nobiles de Keresztur. (Átirat után. 1390: Dl. 7616.) Kerezthur. {1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d.) Poss. Kerezthwr. (1465: Dl. 16199; 1468: Körmendi llt. Majoratus. I. 29. 22., és U. o. Rajkiana n. 55., 1478: Dl. 18154; 1479: Galgóczi llt. Lad. 63. f. 4. n. 12.) Kerezthur (1482: Dl. 18597. 18641.) Vámhely volt, s részben a veszprémmegyei Somlyó várához (1428-ban 20 adózó j.-portával) tartozott, részben köznemesi birtok volt. – Jánosháza mellett (d.) találjuk, a veszprémmegyei határszélen. – d) Poss. Keresthwr. (1466: Sopronm. oklt. II. 445.) Az asszonyfalvi Oslfiaké volt. (Asszonyfalva vidékén feküdt?) – e) L. Zalavármegyében.
Kernincz. Kernelicz. (? 1395: Fejér, X. 8. 401.) Poss. Kernynch. (1408: Körmendi llt. Alm. lI. lad. 9. n. 26.) 1403-ban mint a Nádasdi és Darabos cs. birtokát s Szécsiek kapták. – Ma Kernecz, Mura-Szombattól é.-ék.
Kerri. Helyesebben: Gerni, azaz: Geren. – L. ez alakban.
Kertes. (Kertös.) Villa que Kertes vocatur. (1221: Hazai okmt. VI. 14.) Kerthes. (1369: Dl. 3350; 1410: Békássy cs. llt., 1433: Hazai okmt. V. 226., 1437: Dl. 3350; 1458: Dl. 15268.) Kertyus. (1398: Dl. 8333.) Kertheus. (1401: Dl. 9548.) Kerthews. (1447: Muz. llt.) Polyáni, Unyani és Kertesi- birtok volt. – Ma Kertes néven Monyorókerék szomszédja dél felé.
Kesző. (Keszi.) Poss. Waeyobagyakezeu – a Csornai vagyis Kanizsai családé. (1361: Sopronm. oklt. I. 335.) Symonkezew. (Ugyanazé. 1361: Dl. 5037.) Waryabagyakezew – a Várjobbágyakeszeieké. {1361: U. o.) Waraskezeu, Eghazaskezy – a győri püspöké. (1398: Hazai okmt. I. 292–3.) Waralyakezew – ugyanazé. (1511: Muz. llt.) A föntebbi falvak a megye kitétele nélkül (1511-ben azonban Vasmegyében) fordulnak elő, s kétségkívül a (győri püspökség birtokát képező) mai Vár-Kesző és Egyházas-Kesző helységeknek felelnek meg. Vasmegye ék csücskében.
Kethely. Poss. Kethel. (1423: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 160 c.) A szent-gotthárdi apátságé volt. – Ma Kéthely (Marki), Szent-Gotthárd közelében keletre.
Kicsaczdolia. (Kicsácz-dolja. Kiczevölgye.) L. Kucseczvölgye alakban.
Kiczlaren. (Kiczlern.) L. Keczel néven.
Kilid. (Kilit.) L. Keléd alakban.
Kiniz. L. Kenéz (Keniz) néven.
Királyfalva. Kyraalfalwa. (1427: Kismart, llt. 23. A. 3.) Kyralfalwa. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2.) Német-Újvártól – a melyhez tartozott – dny. esik.
Kircza. L. Kercza néven.
Kirka. L. Kápolnásfalu a.
Kirkamelléke. L. Kápolnásfalu a.
Kis-Bokod. L. Izsákfalva a.
Kis-Csajta. L. Csajta a.
Kis-Csatár. L. Csatár a.
Kis-Csém. L. Csém a.
Kis-Demelk. L. Demelk a.
Kis-Dorozmát. L. Dorozmát a.
Kis-Egerszeg. L. Egerszeg a.
Kis-Gércze. L. Gércze a.
Kis-Kajd. L.. Kajd a.
Kis-Keléd. (Kis-Köléd.) L. Keléd a.
Kis-Koro(n)g. L. Korong a.
Kis-Köcsk. L. Köcsk a.
Kis-Mákva. L. Mákva a.
Kis-Megyehid. L. Megyehid a.
Kis-Mesteri. L. Herná(1)d-Mesteri helység a.
Kis-Mézadó. L. Mézadó helys. a.
Kis-Molnári. L. Molnári a.
Kis-Muszn(y)a. L: Muszn(y)a helység a.
Kis-Nárda. L. Nárda a.
Kis-Oszkó. L. Oszkó a.
Kis-Ölbő. L. Ölbő a.
Kis-Paty. (Kis-Poty.) L. Paty a.
Kis-Simony(i). L. Simony(i) helys. a.
Kis-Sitke. L. Sitke a.
Kis-Somlyó. L. Somlyó helys. a.
Kis-Szőllős. L. Szőllős a.
Kis-Unyan. L. Unyan a.
Kis-Véped. (Kis-Vép.) L. Véped a.
Kis-Vescsicza. L. Vescsicza a.
Kis-Zsédeny. L. Zsédeny a.
Kisfalu. L. Péterfalva a.
Kisfalud. – a) Kysfalud. (1424: Körmendi llt. Majoratus. Alm. 1. lad. 36. n. 27., 1457: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2, f. 7. n. 3., 1484: U. o. f. 52. n. 23.) Kétségtelenül a mai Sorki-Kisfaludnak felel meg, Szombathelytől dk. felé. – b) L. Csata-Bér a.
Kisko(l)cz. Poss. Kyskoch in Belmura. (1314: Anjouk. okmt. I. 369.) Terra Kyskolch. (1340: Anjouk. okmt. IV. 17.) Poss. ICyskolch. (1386: Dl. 7126; 1393: Dl. 25857.) Mura-Szombattól é.-ék., Kernecz, Andreicz, Ivanócz sat. szomszédságában feküdt.
Kistanolcz. (Kistanovcz.) L. Kustanolcz a.
Kocs. Villa Koch. (1449: Paunonh. főapáts. házi llt. LIII. R.) Kocz. (Nemes nevében. 1421: Veszpr. kápt. orsz. llt. Donationales et Armales. 26. sz.) Koch. (1468: Körmendi llt. Misc. Németujvár. n. 21.) A demelki (dömölki) apátság nemes jobbágyai lakták. (V. ö. Demelk helység.) A XV. században azonban úgy látszik, mint a nemes-demelkiek, a kocsiak is kivonták magukat az apátság hatósága alól s köznemesekké váltak. – Kis-Czelltől dk. találjuk, a veszprémi határon.
Kolon. Villa Colon. (1221: Hazai okmt. VI. 13.) Colon. Kolon. (1369. 1396: Körmendi llt. Alm. III. lad. 8. No. 2. és lad. 6. No. 10.) Balneum in Kolon. (1489: Dl. 19510.) Monyorókerékhez tartozott. – Ma Kolom, Monyorókerék mellett.
Kolta. Kolta. (1288: Hazai okmt. VI. 339., 1466: Muz. llt.) Koltha. (1353: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 3. n. 1., 1401: U. o. f. 4. n. 3., 1436: U. o. f. 5. n. 26.) Ma Nagy- és Kis-Kolta, Vasvártól é.-ény.
Komját(i). Komyath, Kompathy. (1475: Körmendi llt. Alm. I. lad. 7. No. 76:, 1481–82: U. o. Alm. II. lad. 7. n. 101–106., 1484: Hazai okmt. V. 362.) A szalonaki Pamkirchereké volt; 1484-ben ezekkel szemben a Káldiak tartottak hozzá jogot. Ma Komját, Vörösvártól nyugatra.
Kompolt. (Kompó?) Kompolth. (1479: Körmendi llt. Alm. 3. lad. 9. n. 11., 1486: U. o. n. 12., 1496: U. o. lad. 6. n. 7.) Kompholdh. (1496: Dl. 20440.) Kompo. (1496: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. n. 10.) Részben (1479.) a Szécsieké volt, 1486. óta teljesen Veresvár várhoz tartozott. – Szalonak és Őri-Szent-Márton táján kereshetjük.
Kondakor. (Kondakor-soka. Kondakorfalva.) Terra Kundakur. (1281: Hazai okmt. I. 76. és VL 271. – L. Hermán és Vajdafalva helység a. V. ö. 1500. évhez: Muz. llt.)
Konota. Helyesebben: Kanota. – L. e néven.
Konrádfalva. L. Kor(l)átfölde helység a.
Kont-Rákcsa. L. Rákos m.-város a.
Kopács. (Kupács.) Nobiles de Kopach. (1323: Anjouk. okmt. II. 92.) Poss. Kwpach. (1329: Szombath. kápt. házi llt. f. 2. n. 3.) Kopach. (1481: Hazai okmt. V. 366.) Kopacz. (1481: Kisfaludy cs. llt.) Köznemesi birtok volt. – Ma Kopács, Szombathelytől dk.
Koprinik. Koprinik. (1366: Iíörmendi llt. Alm. II, lad.5. n. 6.) Felső.-Lindva várához tartozott. – A mai Kruplivnik(?) – Felső-Lendva közelében délre.
Kopsincz. L. Kupsincz alakban.
Korkó. L. Olaszka a.
Korlátfalva. Villa seu poss. Korlatfalua iuxta rivulum Chernech. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 13.) Felső-Lindva várához tartozott. – Hidegkut és Csernecz vidékén kereshetjük, talán ép maga Csernecz értendő.
Kor(l)átfölde. (Korlátfalva.) Terra Corardi. (1313: Anjouk. okmt. I. 296.) Poss. Korlathfolva. Korlathfalua. (1354: Zalam. oklt. I. 557., 1368: Dl. 5713; 1408: Zalam. oklt. II. 347.) Corraldfalua. (1371: U. o. II. 47.) Karathfelde. (Másolat után. 1409: Jeszenák cs. llt.) Konradfalwa. (1424: Dl. 11598.) Korlathfelde. (1431: Békássy cs. llt., 1435: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 1. f. 5. n. 18.) Korathfalwa. (1444: Dl. 13813.) Korathfelde. (1448: Békássy cs. llt.) Korlathfewlde. (1455: Körmendi llt. Unyomiana. n. 76.) Korrarthfelde. (1483: U. o. Alm. lI. lad. 9. n. 1.) Részben köznemeseké, részben a gersei Petőké volt. – Úgy vélem, mind a négy elnevezés (Konrádfalva, Korlátfalva, Korlátfölde és Karátfölde) a mai Karádföldének felel meg, Körmendtől kd., a Nádasd nemzetség birtokai között.
Koro(n)g. a) Korung in districtu seu valle Welemer – Felső-Lindva vár tart. közt. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 13.) E tájón ma nincs ily nevű helység. Hihetőleg ez értendő az alatt a Korong alatt is, mely 1476-ban a Kálos cs. előnevében előfordul. (Békássy cs. llt.) – b) Poss. Kurug circa Mura. (1298: Hazai okmt. 1V. 96.) Poss. Nogkorug. (1331: Gyömrői llt. XXIII. 1. 8.) Poss. Nogkorongh. (1353: Anjouk. okmt. VI. 74., 1355: U. o. 261.) Kyskorogh. (1406: Békássy cs. llt.) Korogh. (1409: U. o.) Korongh. (1431. 1456: Muz. llt., 1444: Kisfaludy cs. llt.) Korong. (1468: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 90.) Ma Korong, a megye déli sarkában. (V. ö. 1350: Zalam. oklt. I. 501.)
Korrárdfölde. -(Korrártfölde.) L Korlátfölde alakban.
Kovácsfalva. (Kovaosócz.) Kouachouch. Kouachfalua in districtu Waralyakurniky – Felső-Lindva vár tart. közt. (1365. 1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 6. és 13.) Ma Kovasócz, Felső-Lendva mellett dk.
Kovács(i). Populi de Kowach. (1323: Anjouk. okmt. III. 92.) Poss. Koachy. (1374: Zalam. oklt. II. 119., 1428: Körmendi llt. Majoratus. I. 36. 30.) Kowachy. (1403: Fejér, X. 4. 216., 1448: Dl. 14184; 1475: Muz. llt.) 1475-ben plébánosa szerepel. Vásáros hely is volt. – 1403-ban a zalamegyei Kéménd vár tartozéka s 1448-ban is a gersei Petőké. – Kétségtelenül a mai Rába- Kovácsi értendő, Sárvártól dny.
Kozma-Gencs(i). L. Gencs a.
Kozmafalva. Kozmafalwa. (1475: Dl. 17753) Köznemesi birtok volt. – Ma Kozmafa, Vasvártól nem messze dk. felé.
Köbölkut. Kubulkuth. (1268: Dl. 654; 1288: Árpádk. új okmt. IX. 490., 1289: Hazai okmt. V. 73.) Vasmegyei nemes nevéből ismerjük. – Jánosháza, Széplak sat. vidékén keresendő?
Köcsk. Terra de Kuscku. (1237. körül: Haz. oklt. 6.) Kuchk iobagionum S. Regis. (1272: Hazai okmt. IV. 51.) Kuchuc. (XIII. század végén: Haz. oklt. 177.) Ruchk. (1300: Hazai okmt. V. 87., 1314: Anjouk. okmt. I. 360., 1332: Hazai okmt. I. 162., 1373–75: Dl. 6195; 1419: Békássy cs. llt.) Poss. Kyskwchk et Naghkwchk. (1427: Muz. llt.) Kwchk. Poss. Kyskwchk. (1464: Körmendi llt. Misc. Németujvár. f. 105. n. 207.) Kwczk. (1460: Kisfaludy cs. llt.) Kechk. Kwchk. Kewchk. (1460–1469: Körmendi llt. Himfyana, n. 748. és e csomagban sok okl., különösen a XIV. századból.) Kuchk. (1463: Sopronm. okit. II. 424.) Kewchk. (1479: Kisfaludy cs. llt.) Ma Kis- és Nagy-Köcsk, Sárvártól dk
Kökmér. (Kögmér. Kötmér.) L. Kukmér alakban.
Köléd. L. Keléd alakban.
Kölked. Terra Kewlked. (1221: Hazai okmt. VI. 14.) Poss. Kuiked. (1279: U. o. VIII. 203., 1314: Anjouk. okmt. I. 347.) Eghazaskulked (1423: Dl. 11403.) Kwlked. (1425: Békássy cs. llt.) Kelked. (1439: Hazai okmt. IV. 318.) Eghazas Kewlked. (1479: Dl. 18268., 1501: Békássy cs. llt.) Kelked. (1486: Muz. llt.) 1314-ben a Sz.-Miklós tiszt. szentelt itteni kápolnát, 1501-ben pedig a Sz.-Miklós tiszt. szentelt itteni egyházat említik. Ma Nagy- és Kis- Kölked. Körmendtől ény.
Könyvháza. Kwnyehaza in districtu Ewrseg. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2.) Dávidháza és Kercza közt sorolják föl.
Köröselő. (Köröseleje.) Terra Keuruselv. (1221: Hazai okmt. VI. 15.) Terra Keuruselee. (1265: U. o. IV. 42.) Poss. Keureseley. (1289: Haz. oklt. 114.) Keuruselu. (1290: Árpádk. új okmt. IX. 537.; 1327: Anjouk. okmt. II. 278.) Keruseul. (1342: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 4. 18. 1.) Kewreselew. (1447: Muz. llt.) A Ják nembeliek birtoka volt s a Körös folyó mentén: Niczk, Jákfa sat. táján feküdt.
Kövesd. Poss. Kwesd. (1447: Muz. llt.) Kewesd. (1478: Hazai okmt. IV. 429.) A Ják nemzetségből eredő családok (Szentivánfalvi, Niczki) bírták. – Ma Rába-Kövesd, Ostfy-Asszonyfától nyugatra.
Köveskut. Kueskut. (1263: Árpádk. új okmt. VIII. 59.) Terra nobilium Kueskuth. (1284: Hazai okmt. VII. 190.) Keweskwth. (1334. 1365. 1416: Körmendi llt. Alm. I. lad. 9. n. 58–60., 1471: U. o. n. 70.) Kweskwth. (1455: Dl. 14944.) Poss. Kueskuth al. nom. Solfolua. (1489: Dl. 19564.) Keweskwth al. nom. Salfalwa. (A Sal családé. 1507: Dl. 21774.) Szombathelytől ék. esik, Salfa szomszédságában. (L. a Csornai cs. a.)
Köves-szaru. (Köves-szarv.) L. Gosztony helység a.
Közép-G(y)eli (puszta). L. Gyeli a.
Közép-Lugas. L. Lugas a.
Közép-Paty. L. Paty a.
Középső-Petenicz. L. Petenicz a.
Középfalu. Poss. Kuzepfalu. (1406: Dl. 9258.) A Geregyeieké volt. – Úgy látszik, Egervár részei értendők.
Középfalu (-földe, puszta). Particula terre Kuzepfalufelde. (1409: Sopronm. oklt. I. 599. 602.) Terra Harazti al. nom. Kuzepfalufelde. (1409: U. o. 598.) Predium Kewzepfalw. (1455: Kisfaludy cs. llt.) Pred. Kwzepfalw. (1467: U. o.) (Répcze-) Lak és Csánig mellett feküdt, a melyeknek sorsában osztozott is.
Krakó. L. K(a)rakó alakban.
Kramarfalva. Villa seu poss. Kramarfalua. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 13.) Felső-Lindva várhoz tartozó új telepítvény volt ez időben. A Felső-Lendva és Hidegkut közti tájon kereshetjük.
Krizsánfalva. (Krizsánháza.) Kyrizanhaza. (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.) Poss. Crisanfalua in districtu Waralyakurniky – Felső-Lindva vár tart. közt. (1366: U. o. n. 13.)
Krizsan(ó)cz. Poss Crisanouch in districtu Sancti Martini. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 13.) Krisanch. (1432: Zalam. oklt. II. 477.) Felső-Lindva várához tartozott. – Mártyáncz (a régi Sz.-Márton) vidékén feküdt. (A megye dny. zugában.)
Krogdnug. Helyesebben: Karadna. – L. e néven.
Kucseczvölgy(e). Eyczevölgye. (? 1395: Fejér, X. 8. 401.) Poss. Kuchetzvelg. (1403: Körmendi llt. Alm. 1I. lad. 9. n. 26) Kychevelgh. (1414: Körmendi llt. Majoratus. Lad. 4. No. 2.) Kyceuelgh. (1419: Dl. 10833.) Kyczewelge. (1457: Dl. 15173.) Kiczewelge, Chiczewelgye. (1462. 1465: Békássy cs. llt.) Kychaczdolia. (1472: gr. Festetics cs. keszth. llt. Molnári, f. 82. n. 21.) Mint az ivanóczi Gálfi és a Nádasdi (Darabos) család birtoka, Felső-Lendva és Mura-Szombat vidékén merül föl. – A mai Rükecs-nek felel meg, MuraSzombattól é.-ék.
Kuk(e)mér. (Kukmir.) Kukmer. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 4. n. 59.) Kwthmer. (1469: U. o. Alm. II. lad. 1. n. 21.) Kukemer, Kwkmeer, Kwkmer. (1475: U. o. lad. 7. No. 76.) Német-Újvártól ny.-é. fekszik. 1426-ban, 1427-ben és 1428-ban (Forgách gr. cs. llt., Kismart. llt. 23. A. 3. és Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2.) Német-Újvár várához tartozott. De bizonyára csak részben, mert 1475-ben egyes részeit Szalonok várához számítják. Más részei különben 1455-ben (Kekmer néven) az óvári uradalomhoz (Körmendi llt. Alm. I. 1ad. 9. n. 16.) s 1444-ben a girolti kastélyhoz (Muz. llt.) tartoztak. – Ugyanily nevű helységet a XIV. században a Szecsődiek, a XV-ikben pedig az Unyaniak (Nagy-unyaniak) birtokában is emlegetnek, következőkép: Kukmer. (1283: Hazai okmt. VI. 299., 1346–1360: Körmendi llt. Alm. I. lad. 1. n. 53. és 54.) Kukmyr. (1360: Békássy cs. llt.) Poss. Kwgmer. (1433: Hazai okmt. V. 226.) Kethmer. (1437: Dl. 3350.) Kwkmer. (1447: Muz. llt.) Kekmer. (1450: Körmendi llt. Himfyana. n. 432., 1458: Dl. 15268.) Kewkmer. (1486: Körmendi llt. Alm. I. lad. 4. n. 60.) Bajos lenne elhinni, hogy szintén a mai Kukmért kelljen értenünk.
Kupásfalva. Másként: Sóskut. – L. e néven.
Kupretfalva. Villa seu poss. Kupretfalua. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5, n. 13.) Felső-Lindva várhoz tartozó új telepítvény volt ez időben. – Hidegkut vidékén feküdt.
Kupsincz. Kopsinch. Kupsynch in districtu Beelmura – Felső-Lindva vár tart. közt. (1365. 1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 6 és 13.) Ma Kupsincz vagy Küpsincz, Mura-Szombattól ny.-é.
Kurcsite. Poss. Kurchyte, Kurchythe. (1400. körül: Muz. llt.) Ugy látszik, vasmegyei helység volt, s a Nádasd nemzetség alsóbb vidéki birtokai (Szölcze?, Nádasd?) táján feküdt.
Kustanolcz, (Kustanovcz.) Kysthanowcz. (1476: Békássy cs. llt.) Kwsthanowcz. (1496: U. o.) Kwsthanolcz. (1500: U. o.) Köznemesi birtok volt. – Felső-Lendvától dk. esik.
Kutmér. L. Kuk(e)mér alakban.
Külső-Sár. L. Sár m -városnál.
Ládafalva. Ladafolua. (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.) Felső.-Lindva várához tartozott.
Lak. a) Laak in districtu seu valle Lak Sancti Nicolai – Felső-Lindva vár tart. közt. (1365. 1366: Kármendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 6. és 13.) Laak. (1432: Zalam. oklt. II. 477.) A mai Tót-Lak, Muraszombattól ék. – b) Saruslak. (1494: Körmendi llt. Alm. I. lad. 3. No. 1) 1482-ben és 1496-ban «Lak» alakban tünik föl, mint (tán zálogban) Monyorókerék vár tartozéka. (Lajtafal. llt. Dóczyana. C. 3. f. 1. L+. és Körmendi llt. Alm. III. lad 6. n. 10.) A Héderváriaké volt. Ma Német-Sároslak, Monyorókeréktől d.- c) Ezenkívül Szalonok vár 1475. évi tartozékai sorában, Óvár és Cséke közt is említnek egy «Lak» nevű falut. (Körmendi llt. Alm. I. lad. 7. No. 76.) E helységgel azonos lehet az a «Lak» vagy «Laak», melyet a XIV. és XV. században mint a Laki és Óvári család birtokát emlegetnek. (1373: Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. n. 24., 1393: U. o. n. 25., 1425: U. o. n. 26., 1468: U. o. n. 30.) – d) Poss. Laak. (1390: Sopronm. oklt. I. 500., 1468: Kisfaludy cs. llt., 1478: Hazai okmt. IV. 429.) Poss. (populosa) Lak. (1449: Sopronm. oklt. I. 593. 697., 1426: U. o. II. 102., 1438: U. o. II. 276., 1466: Kisfaludy cs. llt.) Régebben Sárvár kir. várhoz tartozott; 1449 óta a Mihályi rokonságé (és köznemeseké) volt. Ma Répcze-Lak, Csepregtől k. .- e) Villa inferior Lack ante Egurwar. (1334: Zalam. oklt. I. 275.) Villa Alsolaak. (1361: Dl. 5065.) Poss. Lak. (1404: Fejér, X. 4. 317., 1446: Dl. 13923; 1450: Muz. llt., 1461: Lippich cs. okl., 1463: Hazai okmt. IV. 408., 1475: Dl. 17753; 1478: Dl. 18110.) A gersei Petőké, gősfalvi Gősöké, Hidvégieké sat. volt. – Hihetőleg az Egervár melletti mai Lakhegy részei értendők. (L. hegyfalu és Sár helység a. is.)
Lak-Pácson(y). L. Pácson(y). a.
Lak-Szent-Miklós. L. Lak néven.
Lakos. Poss. Lakos. (1462: Békássy cs. llt., 1472: gr. Festetics cs. keszth. llt. Molnári, f. 82. n. 21.) Az ivanóczi Gálfiaké, Nádasdi (Darabos) rokonságé sat. volt s Mura-Szombattól é.-ék, felé, Kernecz, Andreicz sat. táján feküdt.
Laktelek (puszta). Pred. Laktheletr. (1481: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 91.) Kápolna és Miske táján kereshetjük. (Sárvártól kd.)
Lampert-Tilaj. L. Tilaj a.
Láncz. Lanch. (1356: Anjouk. okmt. VI. 469., 1430: Dl. 12240.) Poss. Lanch et altera Lanch. (1402: Hazai okmt. IV. 244.) Poss: Lancz. (1446: Békássy cs. llt., 1468: Hazai okmt. III. 421.) Köznemesi birtok volt. – Ma puszta, Miskétól és Káldtól dél felé (L. a Teletresi cs. a.)
Langerth. L. Longek a.
Lanka. L Németfalu a.
Lapsa. Predium Lapsa. (1217: Árp. új okmt. VI. 384.) Villa Lapsa. (1224: U. o. Vl. 425., 1238: U. o. VII. 62., 1343–53: U. o. 151., 1334: Szombath, kápt. házi llt. lad. 1. f. 2. n. 6.) Terra Lapsa … iuxta Zalak. (1256: Hazai okmt. VII. 61.) Poss. Lapsa. (1435: Lajtafal. llt, Illésháziana. Lad. 18. f. 1. No. 1.) Pred. Laapsa. (1456: Huny. kora. X. 504. l.) Eme különböző időből együttesen fölsorolt Lapsa helység vagy puszta alatt nem egy, hanem (legalább is) három. ily nevű hely értendő. Jelesül: a) 1217-ben, 1224-ben és az 1243–53. években Pácson mellett (Vasvártól dk. felé) találunk ily nevű falut, – b) 1238-ban és 1456-ban Körmend vidékén, Szecsőd és Rádócz felé (v. ö. Szecsőd helység és a Torrond cs. a.). – c)1256-ban pedig a Sorok folyó mentén, Zalak mellett, tehát a mai Kápolnásfalu és Tótfalu táján.
Lapsa-Szecső(d). L. Szecső(d) a.
Lato(r)falva. Lachofalva. (1390: Sopronm. oklt. I. 500.) Latorfalu. (1397: Kismart. llt. 17. A. 21 Lathorffolwa (1492: Dl. 36996.) Lathorfalw. (1519: Dl. 3707.) Léka várához tartozott.
Lédes (-falva). L. Lődösfalva néven.
Lennik. (Lennek). L. Libnik alakban.
Leupersdorf. (Leupusdorf.) L. Lipoltfalva néven.
Libnik. Lennek. (1390: Sopronm. oklt. I. 500.) Alsó Lennyk. (1397: Kismart. llt. 17. A. 2.) Inferior Lybnyk. (1411: Sopronm. oklt. I. 647.) Rennek. (1492: Dl. 36996; 1506: Dl. 37005; 1538: Adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical.) Rednegh.
(1519: Dl. 37007.) Léka várához tartozott. – A mai Liebing-nek felel meg, Lékától keletre.
(1519: Dl. 37007.) Léka várához tartozott. – A mai Liebing-nek felel meg, Lékától keletre.
Licsov. L. Lucsov néven.
Lihomer. Lyhomer in districtu Sancti Martini – Felső-Lindva vár tart. közt. (1366: Körmendi llt. Alm. I1. lad. 5. No. 13.) Ma Lehomerje, Mura-Szombattól ény.
Lik-Ablancz (puszta). L. Ablancz a.
Limpa(ch). Lympa. (1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d.) Lympach. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 4. n. 59., 1475: U. o. lad. 7. No 76.) Lympah. (1444. 1446: Muz. llt.) Poss. Warrani alias Limpach. (1455: Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. n. 18.) 1428-ban Girolti Jánosnak 11 adózó j.-portája volt itt. Német-Újvártól nyuatra. találjuk, Limpach (Hárspatak, Patakfalva) néven. (L. a Girolti cs. a.).
Lipo(l)tfalva. (Lipoczfalva.) Lypothfalua. (1334: Körmendi llt. Alm. I. lad. 9. n. 58., 1366. 1416: U, o. n. 59. 60.) Lypoczfalwa al. nom. Lewperstarff (1455: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 6. 13. 12.) Lypolthfalwa. (1471: Körmendi llt. Alm. I. lad. 9. No. 70.) Lypolthfalwa aliter Lewpwsdorf que et Wolfaw appellatur. (1478: U. o. No. 71.) Lypoldfalwa. (1496: Dl. 20456.) Ma Lipótfalva vagy Loipersdorf néven ismeretes. (Pinkafő közelében dny.) Ettől kissé távolabb d. felé találunk ma egy Wolfau nevű falut (magyarul: Farkasfalva!), mely inkább az 1471-ben és 1478-ban szintén fölmerülő «Walho»-nak felel meg.
Lip(p)árt. Plebanus de Lyparth. (1329: Anjouk. okmt. IV. 592.) Lyparch. Lyparth. (1374: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 3. n. 12., 1383: gr. Niczky cs. llt. 98. sz.) Lypparth. (1482: Szombath. lad. 2. f. 7. n. 18.) 1383-ban Ker.- Sz.-János tiszteletére szentelt templommal. – Szombathelytől dk. esik.
Liszkó. L. Márk(us)földe helységnél.
Loged. Logod. (1437: Muz. llt., 1441: Sopronm. oklt. II. 308., 1474: egerszegi Kemény cs. llt.) Nemesi névből ismerjük. – Ostfy-Asszonyfa, Egerszeg sat. táján kereshetjük.
Lomnik. L. Longek a.
Longek. (Londau. Londek.) Longau al. nom. Langerth. (1390: Sopronm. oklt. I. 500.) Lomnyk. (1397: Kismart. llt. 17. A. 2.) Longek. (1492: Dl. 36996; 1506: Dl. 37005). Londeek. (1519: Dl. 37007.) Londek. (1538. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical.) Léka várához tartozott. – A mai Langeck-nek felel meg, Léka szomszédságában nyugatra.
Lovászad. (Lovaszad.) Posa. Louazad. (1455: Dl. 14988.) Ma Lovaszad,. Monyorókerék és Csákány közt. (V. ö. a pornói apátságnál a birtokosok közt.)
Lődös (-falva). Ledesfolua. Ledeesfalua, Leedesfolua. (1352–55: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 1., 1368: U, o. n. 2: és 3., Dl. 5661.) Lewdes. Lewdews. (1434: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 8. és 9.) Ledews. (1496: Dl. 20400.) Veresvár várhoz tartozott. – Ma Lődös (Litzendorf), Vörösvártól nyd.
Lövő. Utraque Lewe. (1393: Dl. 78650.) A Borostyánkőtől dny. felé (a megye ény. zugában) fekvő mai Alsó- és Felső-Lövő értendő, melyeket 1393-ban Sárói (azaz: lévai Cseh) László Kanizsai Miklósnak 2000 forintért eladott
Lucsov. Luchou. Lychow in valle seu districtu Sool – Felső-Lindva vár tart. közt. (1365. 1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 6. és 13.) Ma Lucsova, Felső-Lendvától ék.
Ludad. Posa. Ludad. (1386: Dl. 7201.) Lwdad. (1412: Sopronm. oklt. II. 4. és Dl. 9939., 9940; 1432: Hazai okmt. VII. 454., 1441: U. o. 462.) 1412-ben a Garaiaké lett, kík aztán Kőszeg várához csatolták. Kőszegtől d.-dk. találjuk.
Lugas. (Lugos.) Poss. Lugos. (1353: Anjouk. okmt. VI. 61.) Poss. utraque Lugas; vallis Lugasuelge et poss. Lugastnasarhel. (1422: Körmendi llt. Misc. Németujvár. 102. 69.) Posa. Lwgas. (1448: Muz. llt.) Poss. Lugas utraque et poss. Wasarhel. (1464: U. o.) Poss. Wasarhel, Kezeplugas et Felsewlugas. (1465: U. o.) Az Iváncziaké volt. – Ma csak egy Lugos nevű pusztát ismerünk, Csákánytól d.-dny., Viszák mellett.
Lugas-Vásárhely. L. Lugas helység a.
Lukácsháza. Seassiones deserte condam Luce Lukachhaza vocitate iuxta fluvium Gwnges. (1412: Sopronm. oklt. II. 4. és Dl. 9939. 9940.) Poss. Lukachhaza. (1430: Dl. 12266.) Lwkachhaza. (1441: Hazai okmt. VII. 462.) 1412-ben a Garaiaké lett, kik aztán Kőszeg várához kapcsolták. – Ma Lukácsháza helység, Kőszegtől dk. felé.
Lukafalva. L. Hermán a.
Lukaso(l)cz. (Lukacsócz.) Lukasolch. Lukachouch in districtu Sancti Martini – Felső-Lindva vár tart. közt. (1365. 1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 6. és 13.) Mura-Szombat mellétt ék. találjuk, Lukasócz néven.
Luprechvölgye. L. Keplevölgye a.
Luprichfalva. Vagy: Rupertfalva. – L. Radovánfalva néven.
Lyubeháza. Lyubehaza. Lubebaza. (1387: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 23.) Dobra várához tartozott. – Ma Liba, Dobra mellett ént'.
Macsád. Villa de Machad. (1221: Hazai okmt. VI. 14.) Kölked és Egyházas-Hollós közt feküdt, Körmendtől é. felé.
Maczfalva. Makfalva. (? 1395: Fejér, X. 8. 401.) Maczfalwa. (1414: Körmendi llt. Majoratus. Lad. 4. No. 2., 1462: Békássy cs. llt.) Machfalua. (1419: Dl. 10833.) Moczfalua. (1457: Dl. 15173.) A Nádasdi rokonságé és ivanóczi Gálfiaké volt. – Ma Maczfa puszta, Nádasd mellett.
Magas-Apáti. L. Magasi falu a., az 1449. évhez.
Magasi. Villani de Mogos. (1331: Anjouk. okmt. II. 548.) Magassi. (1353: Hazai okmt. IV. 179.) Terra seu pred. Magasy nunc vacua et habitatoribus destituta. (1393: Pannonh. főapáts. házi llt. L. Iiii.) Magasy. (1448: U. o. L.-Llll.) Particula terre Magasy al nom. Apathfelde. (1433: U. o. L. Kkkk.) Poss. Magasy al. nom. Apathfolde. (1439: U. o. LVII. Fff.) Poss. Apathymagasy. (1447: U. o. XV. H) Poss. Magasapathy intra metas possessionis Magasy. (1449: U. o. Ll. W.) Részben (Apát-Magasi, Magas-Apáti sat. néven) a bakonybéli apátságé, részben köznemesi birtok volt. – Amannak ma Pór- Magasi, emennek Nemes-Magasi felel meg, Ostfi-Asszonyfától keletre.
Magyar-Szeleste. L. Szeleste a.
Majorfölde. Poss. Maiorfelde. (1400: Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. n. 60.) A Káldiaké volt.
Mákva. Terra Makua. (1286. körül: Hazai okmt. VI. 320., III. Endre korában: U. o. VI. 365., 1291: Árpádk. új okmt. V. 26.; 1293: Hazai okmt. IV. 86.) Poss. Makua. (1293: Dl. 1378; 1300: Hazai okmt. V. 87., 1324: Zalam. oklt. I. 175., 1346: Anjouk. okmt. IV. 634.) Poss. Kysmakua, Nogmakua. (1326: Hazai okmt. III. 86.) Nemethmakua. (1350: Zalam. oklt. I. 499.) Nogmakva. (1355: Anjouk. okmt. VI. 381.) Makwa. (1364: Dl. 4894; 1475: Dl. 17751; 1476: Körmendi llt. Himfyana n. 570. 579., 1480: Dl. 18373.) Nagymakwa. (1445: Sopronm. oklt. I. 573.) Nagh Makwa. (1516: Dl. 22851.) A Hosszutótiaké s főleg a gersei Petőké volt – Ma Kis- és Nagy-Mákfa, Vasvár szomszédságában nyd. felé.
Mankos (puszta). Pred. Mankos. (1493: Muz. llt.) Úgy látszik, a megye délebbi vidékén, Körmend táján feküdt. Tán e helynek felel meg az 1368-ban fölmerülő «poss. Monkushaza», mely ekkor a Monkus fia Tamás birtoka. (gr. Festetics cs. keszth. llt. Castsiferrei. n. 61.) – 1404-ben: Dereske-i Monkus fiai szerepelnek. (felső-büki Nagy cs. okl. f. K. n. 36.)
Manohócz. Poss. Manohowch. (1443: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 26.) Mint a hűtlen Nádasd nembeliek birtokát a Szécsiek kapták 1403-ban. – Mura-Szombattól é.-ék. felé, Dolina, Kernecz sat. táján feküdt. Azonosnak látszik az 1395-ben a Nádasdiak birtokai közt említett «Morasolcz»-czal. (Fejér, X. 8. 441.)
Mánta. Pred. Mancha. (1469: Hazai okmt. V. 293.) Poss. utraque Mantha. (1478: U. o. IV. 429.) Mantha. (Nemes nevében. 1495: Dl. 20264.) A Ják nemzetség tagjaié (Mántai, Szelestei, egerszegi Kemény cs.) volt.
Mará(l)cz. (Marócz.) Terra Marouch. (1291: Hazai okmt. VIII. 298.) Terra Maurauch. (1291: U. o. 813.) Poss. Maralch. (1297: U. o. 367.) Marouch. (1386: Dl. 7224.) Maraulcb. (1393: felső-büki Nagy cs. okl.) Marach. (1394. 1436: Muz. llt.) Maracz. (1437: U. o.) Nádasd nembelieké, 1437-ben (legalább részben) a Marácziaké volt. Templomát 1436-ban említik. – Ma Hegyhát-Morácz, Körmendtől dny.
Marczaltő. L. Veszprémmegyében.
Marczelfalva. Villa Marcelly. (1236: Anjouk. okmt. VI. 15.) Poss. Marcelfolua. (1357: Anjouk. okmt. VI. 578., 1450: Dl. 24540.) Marchelfalua. (1415: Hazai okmt. V. 208.) Körmendtől kd. felé, Mihályfalva (ma: Pető-Mihályfa) és Szent-Péterfalva (ma: Sz.-Péterfa) vidékén kereshetjük. (V. ö. Sár helység alatt,)
Marko(l)cz. (Markovcz.) Marchouch. (1403: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 26.) Markolch. Markowcz. (1414: Körmendi llt. Majoratus. Lad. 4. No. 2., 1462. és 1466: Békássy cs. llt.) Markolcz. (1457: Dl. 15173.) Markowlcz. (1504: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 26. A) A Nádasdi (Darabos) családé, az ivanóczi Gálfaké sat. volt. – Sz.-Gotthárdtól d. esik
Márk(us)földe. Poss. Markusfelde al. nom. Oszkov. (1384: Fejér, X. 8. 402.) Poss. Markusfelde al. nom. Lizkow iuxta commetaneitatem possessionis … Ozkow. (1394: Dl. 7926.) Poss. (Oszko et) Markfelde. (1395: Fejér. X. 8. 401.) A Nádasdiaké, Halastóiaké (1394.) sat. volt. – Mint látjuk, Oszkó helység részei értendők.
Markuso(l)cz. Markysolcb. Markuzonch in districtu Sancti Martini. (1365- 1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 6. és 13.) Felső-Lendva várához tartozott; 1448-ban azonban köznemes (Andreas condam castellanus de Markussolcz) nevében is előfordúl. (Békássy cs. llt.) – Ma Markusócz, Mura-Szombat mellett é.
Martinye. Martynye. (1387: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 23.) Dobra várához tartozott. – Ma Martinya, Dobrától kd.
Mártonfalva. a) Mortunfolua. (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.) Poss. Martunfalua. (1366: U. o. n. 13.) Felső-Lindva vár Velemér völgyi kerületéhez tartozott, tehát Velemér vidékén (Mura-Szombattól ék.) feküdt. – b) Marthonfalwa. (1457: Muz. llt., 1478: Dl. 18154; 1482: Dl. 18641.) Predium Marthonfalua. (1479–80: Galgóczi llt. Lad. 53. f. 4, n. 12. és 14.) Részben köznemeseké volt, részben a veszprémmegyei Somlyó várához tartozott. Ma Mártonfa néven puszta, Jánosháza mellett ék. – c) Mortun. (XIII. század: Hazai okmt. VII. 335.) Morton. (1377: Szombath. kápt. házi llt. jelzet nélkül.) Poss. Marthonfalwa. (1443: Dl. 13733; 1445: Dl. 13865; 1452: Kismart, llt. 47. L. 12., 1455: Dl. 14945; 1482: Dl. 18597; 1483: Dl. 18803. 18804. 18815.) Sz.-Miklós tiszteletére szentelt parochialis egyházzal. (1483.) – Vasvártól k.-kd. felé, Széplak. Kis-Bér, Tilaj sat. szomszédságában feküdt. (V. ö. az erősségeknél, Mártonfalva a.)
Mátéfölde (puszta). Pred. Mathefelde. (1421: Hazai okmt. II. 228., 1422: U. o. III. 318.) A mai Magyar-Gencs határában feküdt, a megye ék. zugában. (V. ö. Gencs helység a.)
Mátyásfalva. Mathyasfalua. (1387: Körmendi llt. Alm. II. lad. 6. No. 23.) Dobra várához tartozott. – Ma Mátyásócz, Felső-Lendvától északra.
Mecsnök. Mechnuk. (1387: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 23.) Dobra vár tartozéka volt. A szomszédos mai Mühlgraben??
Me(d)gyes. Nobiles de Medies. (1298: Hazai okmt. VII. 271.) Nobiles de Mydies. (1323: Anjouk. okmt. II. 92.) Poss. Medyes. (1329: Szombath. kápt. házi llt. f. 2. n. 3.) Meges. (1446: Békássy cs. llt.) Meggyes. (1448: Szombath. kápt. házi llt. f. 2. n. 5.) Megyes. (1492: Muz. llt.) Köznemeseké s részben a vasvári káptalané volt. – Vasvártól é.-ék. találjuk, a Rába mellett.
Medves. Nobiles de Medus. Poss. seu terra Olsomedus. (1336: Anjouk. okmt. III. 290.) Medwes. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2., 1464: Dl. 1607.) Német-Újvárhoz tartozott; részben azonban kisnemeseké és (1464.) a gersei Petőké volt. – Ma Kis-, Nagy- és Nemes-Kis-Medves helységeket ismerünk. (Német-Újvártól dk.)
Megyehid. Predium Megehid. (1217: Árpádk. új okmt. VI. 384.) Pred. Megyehyd. (1237: Hazai okmt. IV. 20.) Poss. Megehyd. (1409: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 1. n. 10.) Kysmegehed. (1466: Muz. llt.) Poss, Megyehyd. (1469: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 7. n. 10., 1487: U. o. f. 8. n. 3., 1496: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. No. 10.) Részben a vasvári káptalané, részben köznemeseké volt. 1496-ban részeit Monyorókcrék várhoz számították. – Sárvártól dny. esik.
Ménhard. (Ménhart.) Menhard. (1388: Dl. 7386.) Menhart (1392: Dl. 7758. 7827.) Borostyán várához tartozott.
Méren. Meren. (1443: Körmendi llt. Alm. II. lad. 2. n. 10. és 17., 1475: U. o. Alm. I. lad. 7. No. 76.) Myeren. (1452: U. o. Alm. II. lad. 2. n. 11.) Ma Mérem (Miedlingsdorf), Vörösvár és Hodász közt.
Merse. Merse. (1435: Hazai okmt. II. 259., 1448: Dl. 14165.) Vámjával együtt köznemesi birtok volt. – Ostfy-Asszonyfától kd. találjuk, a veszprémi határon.
Mesincz. Mesynch. Mysniche. (1347: Anjouk. okmt. V. 110.) Sz,-Mária tiszteletére épült egyházzal. (1347.) – A megye dny. sarkában, Petáncz szomszédságában feküdt.
Mester(i). (Mestör, Mestöri.) Mestur. (1300: Haz. oklt. 174., 1332: Haz. okmt. I. 161., 1338: U. o. III. 137.) Mestury. (1332: U. o. IV. 149.) Mesteri. (1454: Körmendi llt. Misc. Németujvár. f. 105. n. 207.) Mestery. (1459: Muz llt.) Mester. (1478: U. o.) Nogh Mestery. (Köznemesek előnevében. 1497: Marczaltői llt. L. 21. f. 4. n. 2317.) Köznemesi birtok volt. – Ma Alsó- és Felső-Mesteri, Sárvártól dk. (L. Hernád-Mesteri a. is.)
Meszlen. Villa Mezlen. (1256: Hazai okmt. I. 30.) Villa episcopatus Jauriensis Mezlen vocata. (1284: U. o VII. 190.) Villa Mizlen. (1291: U. o. 219.) Szombathelytől é.-ék. esik.
Mészpest. Mezpesth. (1387: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 23.) Dobra vár tartozékai közt a mai Dobra és Krottendorf (hajdan: Békató) mellett sorolják föl s így bizonyára a szomszédos mai Kalch falut kell értenünk.
Méz(a)dó. Poss. Noghmezadou et Sarmezadou. (1340: Hazai okmt. V. 117.) Naghmezadow et Kysmezadow. (1343: Zalam. oklt. I. 414.) Meezadow. (1373- 75: Dl. 6195. 6196.) Kysmezado. (1373: Sopronm. oklt. I. 405.) Sarfewmezado. (1405: U. o. 573.) Poss. Alezdow. (1405: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 112.) Sarfewmezdo. (1419: Zalam. oklt. II. 416.) Meezdo. (1422: Muz. llt.) Zarfeu Mezado. (1476: Dl. 17761; 1480: Dl. 18373.) Mizdo. (1476: Körmendi llt. Himfyana n. 570.) Sarfeu Mezedo. (1476: U. o. n. 579.) Sarfeu Mezdo al. nom. Mezdo. (1516: Dl. 22851.) Eleinte a Nádasd nemzetség birtoka; azután a mezőlaki Zámbóké, és (Sárfő-Mézadó vagy Sárfő és Mézadó) a Hosszutótiaké sat. – Ma Nagy-Mizdó és Sárfű-Mizdó, Körmendtől dk. felé.
Mihályfalva. (Mihályfölde.) a) Poss. Myhalfolua. (1308: Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. n. 61.) Poas. Mihalfelde. (1381: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 72.) Poas. Mihalyfalua. (1399: Zalam. oklt. II. 295., 1480: Dl. 24540.) A Hidvégieké és gersei Petöké volt. Ma Pető-Mihályfa. Körmendtől kd. (L. Sár helység a. is.) – b) Myhalfalua. (1409: Sopronm. oklt. I. 604.. 1418: Muz. llt. és Fejér, X. 6. 160., 1422. 1466: Sopronm. oklt. II. 68. 445., 1432: Muz. llt., 1439: Hazai okmt. IV. 323., 1479: Muz. llt.) Vásáros hely, s az Ostfiaké és köznemeseké volt. – Ma Nemenes- és Új-Mihályfa, Ostfi-Asszonyfa közelében dk. (V. ö. Csép pusztánál és l. Anjouk. okmt. II. 548.)
Mihályfölde. (Mihalolcz. Mihalócz. Mihalyavcz.) Terra Mihaluch. (1314: Anjouk. okmt. I. 369.) Poss. Myhalfelde. (1340: U. o. IV. 17.) Mychalouch. (1355: Anjouk. okmt. VI. 381.) Mihalolch. (1395: Zalam. oklt. II. 273.) Myhalyawcz. (1465: Békássy cs. llt.) Myhaloch. (1475: Dl: 17751; 1476: Körmendi llt. Himfyana, n. 679., 1480: Dl. 18373.) Myhalocz. (1516: Dl. 22851.) Nádasd nembelieké és a Hosszutótiaké volt; Mura-Szombat vidékén feküdt.
Mike-Mese(j). L. Hegy helység a.
Mikeháza. Poss. Mikehaza. (1447: Muz. llt.) Ják nembelieké volt. – A Sárvártól és Patytól é. felé elterülő vidéken feküdt.
Miklósfalva. L. a) György-fia-Miklósfalva, – továbbá: b) Arnold-fia- Miklósfalva és – c) Szent-Miklósfalva helységek a.
Mikófölde. L. Szőllős a.
Milek. (Milik. Milök.) Pred. Mylyk. Villa castrensium Mylyk nomine. (1217: Árpádk. új okmt. VI. 384.) Mylek. (1353: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 3. n. 1., 1419: U. o. f. 4. n. 27., 1456: U: o. lad. 2. f. 6. n. 25., 1465: U. o. f. 7. n, 6.) Mylyk. (1374: U. o. f. 3. n. 12., 1482: U. o. f. 7. n. 19.) Milik. (1435: U. o. f. 5. n. 19.) Milewk. (1483: U. o. f. 7. n. 23.) 1538-ban is fenn állt. (Adólajstrom. – Orsz. llt. Conscr. dical.) Részben köznemesi birtok volt, részben a vasvári káptalané. – Tana és Szécsen helység szomszédságában feküdt. (Szombathelytől dk.)
Mindszent. a) Ecclesia Omnium Sanctorom. (1221: Hazai okmt. VI 14.) Poss. Mendzent. (1297: Körmendi llt. Alm. II. lad. 8. n. 1.) 1297-ben Monyorókerékhez számították; 1539-ben pedig (Adólajstrom.) a pornói apátság birtokai közé. – Ma Pinka-Mindszent, Monyorókeréktől délre. – b) Poss. Mendzenth al. nom. Pogh. (1359: Sopronm. oklt. I. 304., 1414: Hazai okmt. II. 200. és III. 293.) Mendzenth. (1423: Fejér, X. 6. 592., 1468: Zarka cs. llt., 1481: Kisfaludy cs. llt.) Menthzenth. (1432: Muz. llt.) Mendzend. (1467: Hazai okmt. IV 419.) Mindzenth. (XV. század vége: Dl. 32399.) Osl nembelieké volt. – A mai Csehi Mindszent, Vasvártól k. (Közelében a pottyi puszta.) 1369-ben Minden Szentek tiszteletére emelt templomát is említik. – c) Poss. Mendzenth vocata sed Heges Gerche nominata. (1369: Muz. llt.) Mendzenth. (1424: Körmendi llt. Himfyana, n. 749.) A Sitkeieké volt. – Hihetőleg Gérczébe olvadt.
Mira(j)t. (Mirát.) Myroth. (1390: Dl. 7616.) Myrahth. (1407: Dl. 9294.) Poss. seu predium Myrath. (1481: Dl. 18491.) Poss. Mjrath. (1482: Dl. 18641.) Predium Myrath. (1483: Dl. 18788.) Jánosháza és Karakó mellett feküdt, a veszprém-vas-zalamegyei határon.
Miske. (Mikse.) a) Terra Mixe. (1272: Hazai okmt. IV. 51.) Miske. (1300: Haz. oklt. 174.) Poss. Myske. (1332: Hazai okmt. I. 162., 1368: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 91., 1458: Dl. 15268; 1471: Körmendi llt. Alm. I. lad. I. n. 7.) 1332-ben Köcski birtok; 1368. óta a Szécsieké. De csak részben, mert a Miskei rokonságnak is voltak itt részei. – Sárvár közelében kd. találjuk. – b) Myske. (1469: Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. n. 21., 1496: Dl. 20400. és Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. No. 7. és 10.) .Részben köznemesi, birtok volt, részben pedig Veresvárhoz tartozott. – Ma Pinka-Miske, Vörösvártól dk.
Miske (-falva). Poss. Myskefolua. (1422: Körmendi llt. Mísc. Németujvár. 102. 69.) Poss. Myske. (1464: Muz. llt.) Myskefalwa. (1465: U. o.) Az Iváncziaké volt; Németfalu, (Rába-)Sz.-Márton, Lugos sat. szomszédságában (Körmendtől dny.) feküdt.
Misnicze. L. Mesincz alakban.
Mizdó. L. Mez(a)dó alakban.
Moczfalva. L. Maczfalva néven.
Mohonicza. Mohonycha. (1387: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 23.) Dobra várához tartozott. Tán a mai Minihof (Magyarlak!) felel meg neki, Dobra mellett ék.
Molnár(i). Genus Molnar. Nobiles de Molnar. (1275: Hazai okmt. VIII. 412.) Molnar. (1329: U. o. I. 159., 1360: U. o. V. 134., 1406: Dl. 9268; 1422: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 153.) Molnary. (1411: U. o. 131. 6.) Kysmolnary. (1464: Muz. llt.) Ma Molnári, Vasvár mellett ény. (V. ö. a Molnári cs. a.)
Molnos-Szecső(d). L. Szecsőd a.
Monakfalva. Poss. Monakfalua. (1365–6: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6. és 131.) Felső-Lindva vár szent-mártoni kerületéhez tartozott.
Monkusháza. L. Mankos (puszta) a.
Monostoros-Tyák. (Monostoros-Gyák.) L. Ják(-monostora) helység a.
Monyarós(d). (Monyorósd.) Speculatores de Monorosd, Monyorosd. (1270: Hazai okmt. VIII. 127., 1329. 1355: U. o. 130.) Pred. Munorousd. (1272: U. o. V. 48., 1292: U. o. III. 43.) Terra Munurousd. (1293: U. o. III. 45.) Poss. Monorous. (1295.: U. o. VIII. 356.) Poss. Monorousd. (1297: U. o. 367.) Monyarosd. (1430: Dl. 12324; 1482: Dl. 18742; 1486: Muz. llt.) Monyorosd. (1471: Békássy cs. llt.) A Nádasdi (Darabos) rokonságé volt. – Ma Magyarósd, Csákánytól délre.
Monyorósvölgy. (Monyoróspatak.) Poss. Monyarospathak al. nom. Obordoffh. (1434: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 8. és 9.) Poss. Monyoroswelgh al. nom. Obordorff. (1496: Dl. 20100. és Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. n. 7. és 10.) Veresvár várához tartozott. – Ma Oberdorf, Vörösvár közelében dny.
Morasolcz. L. Manohócz a.
Morócz. (Moravcz.) Morauch et alia Dlorauch in districtu Sancti Martini – Felső-Lindva vár tart. közt. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 13.) A mai Tót-Morácz, Mura-Szombattól ék.
Morton. (Márton.) L. Martonfalva néven.
Muskovcz. Mwskowcz. (1486: Muz. llt.) Kis-nemesi birtok. – Ma Macskócz, Felső-Lendva közelében dk.
Muszn(y)a. Muzna. (140b. 1496: Békássy cs. llt.) Kysmuzna. (1429: Muz. llt.) Mwzna. (1464: U. o.) Köznemesi (a Musznai, kustanolczi Szabó sat.) családoké volt. – Ma Musznya, Mura-Szombattól é.
Nádallya. (Nádalja.) Nadalya. (1418: DL 10719; 1447: Békássy cs. llt.) Nadalya. Pred. Nadalya (1425: Békássy cs. llt.) Nadallya. (1499: U. o.) Ma Nádalla (Magyar- és Horvát-), Körmend közelében ny.
Nádasd. a) Nadasd. (1246: Hazai okmt. VIII. 49., 1419: Dl. 10833; 1457: Dl. 15173; 1462. 1465: Békássy cs. llt., 1486: Muz. llt.) Nadosd. (1265: Hazai okmt. VIII. 100.) Nadasth. (1291: U. o. 298.) A Nádasd nembeliek törzs-birtoka volt. Körmend mellett délre fekszik. – b) Nobiles de Nadasd. (1331: Anjouk. okmt. II. 548.) Poss. Nadasd. (1358–9: Hazai okmt. IV. 190–197., 1428: Sopronm. oklt. II. 119., 1430: Dl. 12240; 1465. 1486: Muz. llt., 1482: Dl. 18742.) Az Ostfi, nádasdi Darabos, molnári Püspök sat. családoké volt; Sárvár vidékén kelet felé, a bajti malom táján feküdt. (Azonban a nádasdi Darabos-ok és Nádasdiak nem eme, hanem a másik Nádasdról vették nevüket.)
Nádas (-falu). Rhoor. (1346: Körmendi llt. Alm. I. lad. 4. n. 53.) Nadasfalw. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2.) Nadas. (1498: U. o. Misc. Németujvár. f. 105. n. 270.) Német-Újvárhoz tartozott. – Ma Rohr vagy Nádas (Nádfalu), Német-Újvártól ény.
Nádszeg. Poss. Nadzeg. (1368: Hazai okmt. I. 261.) Káld (vagy Kám) vidékén feküdt?
Nagy-Csákány. L. Csákány a.
Nagy-Csém. L. Csém a.
Nagy-Demelk. L. Demelk a.
Nagy-Gércze. L. Gércze a.
Nagy-Kajd. L. Kajd a.
Nagy-Koro(n)g. L. Korong a.
Nagy-Köcsk. L. Köcsk a.
Nagy-Mákva. L. Mákva a.
Nagy-Mester(i). L. Mester(i) helység a.
Nagy-Méz(a)dó. L. Méz(a)dó a.
Nagy-Nárda. L. Nárda a.
Nagy-Oloszka. L. Oloszka a.
Nagy-Paty. L. Paty a.
Nagy-Rákos. L. Rákos a.
Nagy-Ság. L. Ság helység a.
Nagy-Sitke. L. Sitke a.
Nagy-Somlyó. L. Somlyó a.
Nagy-Szöllös. L. Szőllős a.
Nagy-Tilaj. L. Tilaj a
Nagy-Unyan. L. Unyan a.
Nagy-Vescsicza. L. Vescsicza a.
Nar(a)da. Villa Nerde. (1221: Hazai okmt. VI. 14.) Narrad. (1322: Körmendi llt. Alm. II, lad. 2. No. 16.) Nerada. (1333: U. o. No. 17.) Kysnarda. (1440: U. o Himfyana, n. 451.) Nagnarda. (1443: U. o. Alm. II. lad. 2. n. 10. és 11.) Narda. (1475: U. o. Alm. I. lad. 7. No. 76.) Kysnarda. (1480: U. o. lad. 8. No. 4.) Ma Kis- és Nagy-Narda, Szombathelytől nyugatra.
Nára(j). (Nárej. Náré.) a) Villa Naree. (1257: Árpádk. új okmt. VII. 474.) Naree. (1431: Békássy cs. llt.) Nara. (143I: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 9., 1455: Sopronm. oklt. II 386., 1473: Muz. llt., 1493: Dl. 19991.) Nare. (1447: Hazai okmt. IIL 380.) Naray. (1468: Muz. llt.) Köznemeseké volt. 1447-ben Sz.-Tamásról nevezett templom állt benne. – Ma Náraj, Jaák mellett é. – b) Poss. Narey. (1346: Sopronm. oklt. I. 190.) Naray. Nare. (1359: U. o. 300.) Naray. Naree. (1418: Fejér, X. 6. 160.) Az Osl-nembelieké volt. A Rába mentén, Ostfy-Asszonyfa táján Adél felé?) feküdt. (V. ö. Hazai okmt. II. 302. l. jegyz.)
Negonincz. Negoninch in districtu S. Martini. (1366: Körmendi llt. Alm. II, lad. 5. n. 13.) Felső-Lindva várának szent-mártoni kerületéhez tartozott.
Nemes-Demelk. L. Demelk a.
Nemes-János-Gencs(i). L. Gencs helység a.
Német-Mákva. L. Mákva helység a.
Német-Szecsö(d). L. Szecső(d) a.
Német-Szeleste. L. Szeleste a.
Németfalu. (Németfalva.) a) Poss. Nemuthfalu, Nemethfalu. (1365–6: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6. és 13.) A felső-lindvai vár bel-murai kerületében, tehát a megye dny. csücskében feküdt. – b) Nemetfalu. Nemethfalw. Nemethfalwa. (1395: Fejér, X. 8. 401., 1414: Körmendi llt. Majoratus. Lad. 4. No. 2., 1422: U. o. Misc. Németujvár. 102. 69., 1464–1465: Muz. llt., 1465: Békássy cs. llt.) Nemethfalu al. nom. Lanka. (1419: Dl. 10833.) Részben a Nádasdi rokonságé, részben az Iváncziaké és ivanóczi Gálfiaké volt. Ma puszta. Csákány mellett dny. – c) Terra Nemethfalu habitatoribus destituta.) 1429: Dl. 12069.) Telekesi-féle birtok volt s Telekes vidékén feküdt.
Nem(p)ti. Nemcy. Nempty in districtu Sancti Martini – Felső-Lindva vár tart. közt. (1365. 1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 6. és 13.) Ma Nemsócz, Mura-Szombat és Martyáncz közt.
Neradnolcz. Neradnolch. (1387: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 23.) Dobra várához tartozott. – Ma Neradnócz, Szent-Gotthárdtól dk.
Nerde. L. Nárda néven.
Neusidel, a) Newsyder. (1471: Körmendi llt. Alm. I. lad. 9. No. 70.) Newsydel. (1482: U. o. 77. 78.) Alhó, Valhó, Lipoltfalva helységekkel együtt emlegetik. Tán az e tájon, Pinkafőtől nyugatra eső mai Neustift (Lapincs-Újtelek) értendő. – b) Egy másik ily nevű helységről olvashatunk Szerdahely a.
Nexe-Rákosa. (Nekse-Rákosa.) L. Iklad helység a.
Niczk. (Nikcz.) Poss. Nykch. (1267: Árpádk. új okmt. VIII. 169., 1268: Hazai okmt. VIII. 110., 1339: Sopronm. oklt. I. 143.) Poss. Eghazasnyck et Loknyck. (1388: U. o. IV. 141.) Nyczk. (1424: Dl. 11530; 1453: Muz llt., 1478: Hazai okmt. IV. 429.) Nychk. (1437: Muz. llt.) A Ják nemzetségé (Niczkieké) volt. – Sárvártól é.-ék. találjuk, közel a sopronmegyei határhoz.
Norsincz. Norsynch. Norzynch in districtu Sancti Martini – Felső-Lendva vár tart közt. (1365. 1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 6. és 13.) Mura-Szombat és Martyáncz (a régi Sz.-Márton) közt találjuk.
Noszikfalva. Nozcykfolua. (1365: Körmendi llt. Alm. lI. lad. 5. n. 6.) Nozykfalua. (1366: U. o. n. 13.) Felső-Lindva vár Lindva folyó melléki kerületéhez tartozott. – Ma Noszkova, Felső-Lendva mellett nyugatra.
N(y)egér. L. Nyögér alakban.
Nyék. Poss. Nyek. (1439: Körmendi llt Unyomiana. n. 121.) A megye kitétele nélkül, mint (Bulcsuval együtt) az Unyaniak birtoka fordul elő. (Vagy tán torzított helynévvel van dolgunk?)
Nyögér. Newger. (1390: Sopronm. oklt. I. 500., 1424: Dl. 11530; 1448: Dl. 14184; 1475: Muz. llt., 1498: Békássy cs. llt.) Neuger, (1428: gr. Festetics cs. keszth, llt. Castriferrei. 174/175, d.) Neger. (1492: Dl. 36992.) Plébánosát 1475-ben említik. – Délre esik Sárvártól, a melyhez (részben) tartozott. 1488-ban Kanizsai Istvánnak 19, Tárnok (azaz Kanizsai) Jánosnak 21; az itteni plébánosnak pedig 1 adózó j.-portája volt e helységben.
Ó-Hetye. L. Hetye a.
Oberdorf. (Obordorf.) a) Obordorph. (1396: Békássy cs. llt.) Felső-Lindvától k.-kd., Peszkócz, Kosárháza sat. vidékén kereshetjük. – b) L. Monyorósvölgy néven.
Ó-Vált-földe. Poss. Owalfelde al. nom. Texen. (1447: Muz. llt.) Poss. Owalthfewlde al. nom. Texe. (1447: U. o.) Kétségtelenül a mai Vát helység (határának) részeire kell gondolnunk, Sárvártól ny.-é. felé. – Ugyane belynek látszik megfelelni «predium habitatoribus destitutum Sarospatakfelde al. nom. Texe» puszta is (1435: Muz. llt.), mely 1460-ban és 1466-ban «predium Texe» (u. o.) alakban fordul eló, mint a Bögőtiek birtoka. E szerint a Vát és Bögöt közti vidéken feküdt. (V. ö. Vált helység a.)
Objurgincz. Obiurginch in districtu Waralyakurniky. (1366: Körmendi llt Alm. II. lad. 5. n. 13.) Felső-Lindva várához tartozott
Oborgáta. L. Aborgáta alakban.
Obranoskócz. Poss. Obranchkoch. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 13.) Felső-Lindva várának szent-mártom kerületéhez tartozott.
Ól (puszta). L. Csép (Csep, puszta) a. föntebb.
Ol(y)ad. (Olod.) Olod. (1248: Árpádk. új okmt. VII. 270.) Olud. (1263: Haz. okmt. IV. 120.) Olad. (1410: Körmendi llt. Himfyana, n. 416., 1451: Hazai okmt. IV. 366.) Olyad. (1430: Körmendi llt Himfyana, n. 37.) Köznemesi birtok volt. – Ma Olad, Szombathely mellett ny.-é.
Oloszka. Terra Vluzka. (1258: Hazai okmt. V. 29.) Poss. Korkou circa possessiouem Olozka. (1298: U. o. IV. 96., 1482: Szombath. kápt. házi. llt. lad. 2. f. 7, n. 18.) Oluzka. (1310: U. o. lad. 1. f. 2. n. 13.) Vluzka. Villa Nagvluzka. (1340: U. o. n. 19.) Poss. Karakou. (1378: U. o. f. 3. n. 28.) Olazka. (1403: Fejér, X. 4. 216.) Olozka siue Karako. (1437: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 5. n. 27.) Olozka. (1443: U. o. lad. 2. f. 6. n. 3.)
Részben a vasvári káptalané, részben pedig (1403. óta) mint a zalamegyei Kéménd vár tartozéka, a gersei Petőké volt. – Ma Káptalan és Pető-Olaszka,. Vasvártól dk.
Ondód. Ondod. (1428: Sopronm. oklt. II. 119., 1476: Békássy cs. llt.) Köznemesi és Ostfi birtok volt. – Szombathely mellett nyugatra. fekszik.
Orbocsán-révi. (Orbocsa.) Poss. Orbocha intra metas posaessionis Nogkorug. (1331: Gyömrői llt. XXIII. 1. 8.) Poss. Vrbochanrucy. (1363: Anjouk. okmt. VI. 74.) Poss. Wrbashanrevi. (1355: U. o. 261.) A megye dny. zugában Korong mellett feküdt.
Oszkó. Terza Vzkov. (1217: Árpádk. új okmt. VI. 384.) Predia Ozkou, (1293: Dl: 1378.) Wzkou. (1293: Hazai okmt. VIII. 325.) Nobiles de Vzkou. Villa Altalvzkou. (1340: Szombath. kápt. házi 11t. lad. 1. f. 2. n. 19.) Vzkou. 1363: Anjouk. okmt. VI. 5b.) Huzywhwzkow. (1359: Dl. 4894.) Uzkow. Ozkou. (1370: Dl. 5872; v. ö. 1372: Hazai okmt. I. 269., 1373–75: Dl. 6195; 1394: Dl. 7926.) Ozko. (1395: Fejér, X. 8. 401., 1414: Dl. 10253; 1446: Dl. 13923; 1483: Dl. 18820.) Kysozko. (1417: Körmendi llt. Unyomiana. n. 31.) Eghazasozko. (1426: Dl. 11870; 1462: Dl. 15709.) Osko. (1464: Dl. 16010.) Leginkább a Nádasd nembelieké s az Egervári-Geregyei rokonságé volt. – Hosszú-Oszkón (1364.) Sz.-György tiszt. templom állt; e helység tehát Egyházas-Oszkóval azonosnak vehető. – Ma Alsó- és Felső-Oszkó, Vasvártól keletre. (L. Márkusfölde a. is.)
Ottócz. Othouch in districtu Waralyakurniky – Felső-Lindva vár tart. közt. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 13.) Felső-Lendvától k.-é. esik.
Ovad. (Obad.) Villa Ovad. (1256: Hazai okmt. VII. 61.) Iobagiones castriferrei de Obad. (1263: Árpádk. új oémt. XI. 530.) Owad- (1264: U. o. III. 89., 1444: Dl. 13813; 1450: Szombath. kápt. házi llt. Lad 2. f. 6. n. 15., 1465: Muz. llt.) Iobagiones castri (ferrei) de Oad. (1274: Hazai okmt. VII. 152.) Poss. Awad iuxta fluvium Gungus. (1342: Hazai okmt. II. 78.) Ouad. (1360: Dl. 4960; 1436: Lajtafal, llt. Illésházyana. Lad. 18. f. 1. n. 1.) Awad. (1431: Békássy cs. llt., 1461: Hazai okmt. IV. 404.) Poss. Owad alias Buzazzygethe. (1456: Kisfaludy cs. llt.) Köznemesi birtok volt. – A Gyöngyös folyó mentén feküdt, úgy látszik, Szombathelytől dk.
Óvár(i). Terra nomine Ovwar. (1244: Árpádk. új okmt. Vll. 162.) Owar. (1322: Körmendi llt. Alm. II. lad. 2. n. 16., 1379: U. o. Alm. I. lad. 9. n. 5., 1455: U. o. n. 16.) Owari. Owary. (149: U. o. No. 14.) Owar. (1476: U. o. Alm. I. lad. 7. No. 76.) Ma Óvár, Szombathelytől nyugatra. (L. a hasonló vár, Tolvaj-várhegye falu és az Óvári cs. a. is.)
Ölbö. Ilbu. (1274: Árpádk. új okmt. XII. 127., 1327: Hazai okmt. II. 71.) Terra Ilbo. (1337: U, o. 11I. 132.) Ewlbew. Elbew. (1390: Sopronm. oklt. I. 500., 1424: Dl. 11525. 11530; 1492: Dl. 36992.) Kys Elbew. (Nemes nevében. 1472: Dl. 17292.) Ma Nagy- és Kis-Ölbó, Sárvártól – a melyhez tartozott – ény.
Őr. Ewr. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1428: Körmendi llt. Alm. 1. lad. 2. n. 2., 1461: Dl. 14505; 1479: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 11.) Poss. Felsewewr, Alsowewr. (1441: Dl. 13617.) Ffulor superior. Word superior. (Német jellegű oklevélben. 1455: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 6. 13. 12.) Nobiles de Ewr. (1481–2: Körmendi llt. Alm. II. lad. 2, n. 101–105.) Felse Ewr, Also Ewr. Utraque Ewr. (1482: U. o. n. 106. és Alm. I. lad. 7. n. 24. és 25.) Also Ewr. Felsew Ewr. (1496: U. o. Alm. III. lad. 6. n. 7. és 10. és Dl. 20400.) Felse Ewr. (1499: Békássy cs. llt.) 1327-ben I. Károly király, az Ujvár és Borostyán várak közt tartózkodó királyi őröket (spiculatores nostri) nemcsak a régi (1V. Béla, V. István és IV. László) királyok idejében élvezett kiváltságaikban erősíti meg, hanem egyszersmind az országos nemesek közé is sorozza és részükre külön «őrnagyságot» (az átiratban: eörnaghsag) szervez. Ugyanekkor az őrnagyukká kinevezett Felső-őri (Péter fiának) Miklós ispánnak (comes) meghagyja, hogy szorgalmasan gyűjtse össze e nemes őröket régi lakóhelyükre, határaikat a szomszédosok határaitól különítse el, s általában őrizze és tartsa meg őket régi szabadságukban. I. Károly király e szabadságlevelét Alsó- és Felső-Őr nemes lakói 1436-ban iratták át a vasvári káptalannal. De már előbb: 1427-ben és 1428-ban (Őrt) Német-Ujvár vár, – 1441-ben (mindkét Őrt) Kőszeg vár, – 1496-ban pedig (szintén mindkét Őrt) Veresvár vár uradalmában találjuk föl e helységeket. Közben (pl. 1454-ben, 1463-ban, 1479-ben, 1482-ben s főleg a későbbi századokban) sűrűn életjelt ad magáról az itteni közbirtokos nemesség is. Sajnos, hogy nemes családjaik közül a középkorból névszerint csak néhányat (Őri, 1436-ból; felső-őri Ördög vagy Erdeg és Jakab vagy Jakob 1455-ből; őri, felső-őri Nagy 1479-ből és 1499-ből; Alsó-őri, alsó-őri Malom, Hágon, Felső-őri 1482-ből és 1499-ből, és felső-őri Gedöcs 1482-ből) ismerünk. – Vám- és kir. harminczadhely is volt valamelyik vagy mindkét Őr. – Ma is Alsó- és Felső-Őr (régi nemes és magyar lakosokkal) Kőszegtől dny. (V. ö. 1317–1436–1610: Orsz. Levéltár. Liber reg. 16. köt. Donationales V. köt. 201. l., 1454: Körmendi llt. Alm. II. lad. 3. n. 1. és 1463: U. o. n. 2.)
Ór-Szatta. L. Szatta néven.
Őri-Szent-Pétsr. L. Szent-Péter(-falva) helység a. b) betű.
Pácson(y). Predium Pachun. (1217: Árpádé. új okmt. VI. 385.) Terra Pachun ad castrum (Ferreum) pertinens. (1224: Árpádk. új okmt. VI. 424.) Poss. Warnepepachun. (1311: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 2. n. 16., 1338: U. o. n. 7.) Poss. Lokpachun. (1340: U. o. n. 19.) – Ma Pácsony, Vasvár mellett dk.
Páczod. Villa Pachuth. (1310: Zalam. oklt. I. 133.) Poss. Paczod. (1366. 1485: csébi Pogány cs. llt.) Pachud. (1461: U. o.) 1366-ban Zala-, 1461-ben, 1485-ben sat. Vasmegyéhez számítják. – Ma puszta, Zala-Lövőtől nyd., a vasmegyei határszélen.
Pagy. L. Paty alakban.
Pálfalva. Palfalwa. (1467: Muz, llt., 1482: Dl. 18597.) Köznemeseké volt. – Ma Pálfa, Jánosháza tőszomszédja, a veszprémmegyei határon.
Palina. L. Polina alakban.
Pankasz. Pankaz in districtu Ewrsegh. (1428: Kismart. llt. 23. A. 4. és Körmendi llt. Alm. 1. lad. 2. n. 2., 1461; Dl. 14471.) Zala-Lövő közelében ny. találjuk.
Panolcz. Panoh. (1395: Békássy cs. llt.) Poss. Panolch. (1465: U. o.) Ma Pananócz, Felső-Lendvától kd.
Parlag. (Parrag.) Parlag. (1400: Kismart. llt. 14. K. 359.) Parlagh. (1468: Körmendi llt. Misc. Németujvár … n. 21.) Parragh. Parrag. (1476: U. o. Himfyana, n. 570., 1483: Muz. llt. és Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 7. n. 22., 1485: Körmendi llt. Majoratus. I. 36. 41.) Köznemesi (mint látszik vasmegyei) birtok volt s tán a megye ék.-k. határvidékén feküdt.
Parnó. L. Pornó alakban.
Paty. a) Poss. Poth. (1283: Hazai okmx. VIII. 230.) Villa Poth. (1285. körül: U. o. VII. 200.) Terra Kyspoth. (1348: Anjouk. okmt. V. 254.) Poth. Nagy Poth. (1420: Fejér, X. 6. 331.) Kyspooth, Pooth. (1449: Muz, llt.) Pagh. (1489: Dl. 19554.) Ma Kis- és Nagy-Paty, Szombathelytől észak felé. – b) Poss. Paach. (1293: Hazai okmt. IV. 86. és VI. 400.) Nobiles de Pogh. Ecclesia. S. Marie de Pagh. (1337: U. o. III. 133.) Fach. (1388: U. o. 242.) Kewzeppagh. (1420: Hazai okmt. lI. 224., III. 314.) Pogh, Pagh. (1436: Sopronm. oklt. II. 240.) Pogh. (1449: Békássy cs. llt.) Pagh. (1471: Hazai okmt. lI. 357.) Paag. (1457: Dl. 15173.) Ma Alsó- és Felső-Paty, Sárvártól é.
Pecsnarócz(i). Pechneruchy. (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.) Pechnarouch in districtu Waralpakurniky – Felső-Lindva vár tart. közt. (1366: U. o. No. 13.) Felső-Lendvától k. esik.
Peczöl. (Peczel.) Poss. Pecul. (1329–52: Anjouk. okmt. V. 590.) Pecyl. (1353: U. o. Vl. 98.) Pechel. (1377: Dl. 6462; 1396: Dl. 8144; 1437. 1475: Muz. llt., 1496: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. n. 10.) Peczel. (1405: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 6. n. 5., 1452: Muz. llt.; 1455. 1467: peczöli Zarka cs. llt., 1459–82: Dl. 15404.) Pechul. (1426: Dl. 11813., 1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d.) Pecel. (1457: Muz. llt.) A Zarka, Kopasz, sat. családé és a kapornaki konventé volt, 1496-ban részeit Monyorókerékhez számították. 1428-ban Zarka Jánosnak 10 j.-portától kellett volna innen adóznia. – 1452-ben és 1455-ben (a kapornaki konvent részében) a Bold. Szűz tiszt. szentelt templomát, 1475-ben plebánosát említik. – Ma Peczöl, Sárvártól dny.
Peder. Peder. (1332: Anjouk. okmt. II. 597., 1424: Körmendi llt Alm. III. lad. 9. n. 5., 1453: Vittnyédi József okl., 1449: Muz. llt.) 1453-ban a Szent- Kereszt tiszteletére szentelt templomát említik. Kétségkívúl a megye közepe táján feküdt. – Hihetőleg a mai Péteri-nek felel meg, Szombathelytől kd. (V. ö. Bogát helység a.)
Peder-Bogát. L. Bogát a.
Pellegrim. (Pellegrin. Pereglin. Pergelin.) Pergelim. (1390: Sopronm. oklt. I. 500.) Pereglyn. (1397: Kismart. llt. 17. A. 2.) Pellegrem teutunice Pilgrimstorff. (1457: Kismart. llt. 17. C. 71.) Piligrunstorff. (1470: U o. 17. C. 70.) Pewrgenes. (! 1492: Dl. 36996.) Perghelyn. (1519: Dl. 37007.) Vámjával együtt Léka várához tartozott. – Ma Pergelén (Pilgersdorf), Lékától ény. a sopronmegyei határszélen.
Perbese. (Pörböse.) – a) Nobiles de Purbuse. (1284: Árpádk. új okmt IX. 409.) Poss. Perbese … prope fluvium Pinkwa. (1342: Hazai okmt. II. 77.) Pred. Perbese. (1425: Békássy cs. llt.) Csákánytól észak felé, Vasalla táján (a Pinka folyó és Nádalla helység táján?) kereshetjük. – b) Perbese. (1387: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 23.) Dobra várához tartozott. – Ma Permise, Szent-Gotthárdtól délre.
Perdasincz. Poss. Perdasinch. (1455: Békássy ca. llt.) Ma Pordasincz, Mura-Szombattól ék., a zalai határszélen.
Peren(n)ye. Poss. Pyrennye. (1333: Hazai okmt. III. 115.) Posa. Perennye. (1378: Zalam. oklt. II. 118., 1405: Dl. 9015; 1478: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. n. 1., 1490: U. o. No. 5.) Rohoncz várához tartozott. – Szombathely kőzelében ény. fekszik.
Pereszlegfő. (Peresztegfő.) L. Pereszleg a.
Pereszleg. (Pereszteg. Pereszlek. Pereaztek.) Perezteg. Fulperezteg. (1268: Dl. 654.) Perezteg. (1275: Hazai okmt. VII. 155., 1292: U. o. V. 74.) Perezteg, Pereztek. (1314: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 4. n. 12.) Via in Pereztegfew. (1314: U. o.) Poss. Pereztegfeu, Huzyuperezteg, Captasperezteg. (1332: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 1. 11.) Poss. Pereztogalya. (1356: Anjouk, okmt. Vl. 467.) Zenthvlrehperezlege et Pereslegfew. (1408: gr. Zay cs. llt. C. n. b. V. ö. Fejér, X. 4. 673.) Huzyufalu, Zentholdrosfolua. (1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d.) Wamosperezlek. (1455: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 3. 15.) Poas. Zentholdro Perezleg, Wamosperezleg, Hozywperezleg. (1464: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 3. 17.) Poss. Wamosperezlegh et Hozywperezleg et Zentholdorperezlege. (1470: Kismart. llt. 45. C. 46.) Hozywfalu, Zentholdor et Wamosperezleg. (1478: Dl. 18154.) Poss. Wamosperezleg, Zenthodorfalwa, Hozzywperezleg. (1480: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 4. 14.) Zentholdorfalwa, Hozpwfalw, Wamosperezlek. (1495: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 4. 18.) Mind e helységek a veszprémmegyei Somlyó vár tartozékai sorában merülnek föl időnként; 1428-ban Somlyó vár urainak, a Garaiaknak Hosszúfaluban 31, Sz.-Oldrosfalván pedig 23 adózó j.-portájokkal. Kétségtelen, hogy három helységgel van dolgunk. Ezek a XV. században 1. Szent-Utreh-Pereszlege, Szent-O(l)dor-Pereszlege, Szent-Ol(d)reh-Pereszlege, vagy Szent-O(l)dorfalva, melynek 1476-ban plebánosát is említik. (Zentholdorfalwa, Hazai okmt. IV. 429.) E helységnek ma Szent-Odorfa puszta felel meg, Hosszú-Peresztegtől nem messze ék, felé. 2. Vámos-Pereszleg; és 3. Husszú-Pereszleg vagy Hosszúfalu. Előbbinek t. i. Vámos-Pereszlegnek ma kétségtelenül Hosszú-Pereszleg, utóbbinak pedig az ezzel szomszédos Hosszúfalu felel meg (Szombathelytől dk., a zalai határon); tehát a régi Vámos- Pereszleg új nevet vett föl, a Hosszú jelző a középkorban csak Hosszúfalut (másként Hosszú-Pereszleget) illette. Mind eme helységek neve a XIII. és XIV. században még változatosabb s még kevésbbé megállapodott. Eleinte csupán: Pereszleg és Fel-Pereszleg (XIII. század), – később Peresztegfő, Hosszú- Pereszteg és Kaptás-Pereszteg (XIV. század, jelesül 1332.) nevek merülnek fel, 1356-ban pedig egyedül: Pereszteg-alja is. Pereszlegfő vagy Peresztegfő alatt azonban kétségkívül a későbbi Vámos-Pereszleg-et (a mai Hosszú-Pereszteget) kell értenünk, mert 1448-ban (Szent-Ulreh-Pereszlege mellett) világosan mint vámszedő helyet említik.
Pereszteg-allya. (Pereszteg-alja.) L. Pereszteg a.
Pergelin. (Pergelim.) L. Pellegrim néven.
Perin. (Perön.) Villa Perun, Parin … a castro Musuniensi exempta. (1264: Árpádk. új okmt. VIII. 89.) Ma Ó-Perint, Szombathely tőszomszédságában és Új-Perint, Szombathelytől d.-dny. felé.
Pornó. L. Pornó alakban.
Pese. Pese. (1263: Hazai okmt. VI. 120., 1332: Anjouk. okmt. II. 631.) Peese. (1333: Hazai okmt. III. 115., 1412: Sopr. oklt. II. 4. és Dl. 9939. 9944; 1432: Hazai okmt. VII. 454.) Possee. (1441: U. o. 462.) 1412-ben a Garaiaké lett, kik aztán Kőszeg várához csatolták. – Ma Nagy- és Kis-Pöse, Kőszegtől d.-dk. felé.
Peszeny. L. Pöszöny alakban.
Peszkfalva. Pezkfolua. (1365–6: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.) Felső-Lindva vár Lindva folyó melléki kerületéhez tartozott.
Peszkolcz. (Peszkovcz.) Pezkolch. (1395: Békássy cs. llt.) Poss. Pezkolcz. (1448: U. o.) Pezkowz. (1496: Hazai okmt. V. 380.) A petróczi Henczel(-fi) családé volt. – Felső-Lendvátóí keletre esik, Felső-Petrócz közelében.
Peteni(n)cz. (Petanicz. Petancz.) Filii Petened. (1246: Hazai otmt. VIII. 49., 1265: U. o. 100.) Poss. Peteninch. (1347: Anjouk. okmt. V. 110.) Poss. Peteunich. (1348: U. o. V. 212.) Petanicz. (1348: Fejér, IX. 7. 91. l.) Also-, Kezepse-, Felsepethenyncz; – Pethenycz. (1414: Körmendi llt. Majoratus. Lad. 4. n. 2., 1462. 1465: Békássy cs. llt.) Tres Pethancz. (1472: gr. Festetics cs. keszth. llt. Molnári, 7. 82. n. 21.) Felsewpethenycz. (1476: Dl. 17674.) Felsew-, Kezepsew-, Also-Pethanycz. (1504: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 26. A.) Ma Alsó-, Közép- és Felső-Petáncz, Mura-Szombat közelében nyugatra.
Péterfalva. Poss. Kysfolu. (1328: Anjouk. okmt. II. 347. 351.) Poss. Petherfolua, Petherfalwa. (1444. 1448. 1449: Békássy cs. llt.) Poss. seu predium Petherfalwa al. nom. Kisfalw. (1486: Muz. llt.; Dl. 19133: és 19204; 1501: Dl. 21030. 21031. 21063.) Vált, Bögöd sat. helységekkel együtt emlegetik. E tájon, Sárvár mellett dny., a mai Péterfa nevű pusztának felel meg.
Péterfölde. (Petörfölde). Poss. Peturfelde. (1400: Körmendi llt. Alm. 6. lad. 5. n. 60.) A Káldiaké volt.
Petretelke (puszta). Pred. Pethretheleke. (1487: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 8. n. 3.) A vasvári káptalan tartott hozzá jogot ez időben.
Petri. Poss. Pethry. (1481: Kisfaludy cs. llt.) Köveskut, Acsád sat. helységekkel együtt említik.
Petro(l)cz. (Petrovcz.) a) Petrolch. Petrouch in districtu Beelmura – Felső-Lindva vár tart. közt. (1365. 1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 6. és 13.) Ma Mura-Petrócz, Mura-Szombattól nyugatra. E helységnek látszik megfelelni a XIV. század közepén a vasvári káptalan birtokában fölmerülő Petrőstel(e)ke is. – poss. Petrusteluku. (1347: Anjouk. okmt: V. 111.); Petrusteleke. (1348: U. o. 214.) – b) Petrocz. (1431: Muz. llt., 1467: Dl. 16540.) Petrolcz. (1448: Békássy cs. llt.) Petrowcz. Petthrowcz. (1476–1482: U. o., 1477. 1486. 1489: Muz. llt., 1483: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 1., 1495: Hazai okmt. V. 379.) A Henczel(-fi) vagy Petróczi és Horvát cs. bírta. – Ma Felső-Petrócz, Felső-Lendvától keletre. Meglehet, e helységnek felel meg a Henczelfalvi (Henczelfi) cs. birtokában 1385-ben (Oberdorf, Peszkolcz és Janolcz helységekkel együtt) fölmerülő «Henchelfalva (Hencherfalua)» is. (Békássy cs. llt.)
Petröstelke. L. Petrolcz a) helység a.
Pi(n)cs(o)rócz. Pynchrouch. (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.) Pyhorouch in districtu Waralyakurniky – Felső-Lindva vár tart. közt. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 13.) Ma Pecsarócz, Felső-Lendvától dk.
Pi(l)igrlmstorf. L. Pellegrin alakban.
Pink(v)afő. (Pinkafiz. Pinkafeld.) Pynkuafeu. (1358: Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. No. 23.) Pincafeu. (1388: Dl. 7386.) Pinkafez, Pinkafiz. (1392: Dl. 7758. 7827.) Pynkafeld. (Német kézre valló latin oklevélben. 1455: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 6. 18. 12.) Utivámjával együtt Borostyán várához tartozott. Kir. harminczadhely is volt. (1498. évi 34. t.-cz. 5. §.) Borostyánkőtől nyd. fekszik.
Pirennye. L. Perennye alakban.
Pizd. (Pizdalaka.) Poss. Pyzdalaka. (1330: Szombath. kápt. házi llt lad. 1. f. 2. n. 14.) Poss. Pizh. (1418: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 138.) Poss. Pyzd. (1425: U. o. n. 166. 167., 1461: Lipics cs. llt.) A mai Pető- Mihályfa, Sz.-Péterfa sat. táján feküdt. – L. Sár helység a.
Podaboch. Podaboch. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2.) Német-Újvár tart. sorában Kukmér után sorolják föl. Úgy látszik, a mai Poppendorf (Patafalva) értendő, Újvártól dny.
Pogy. L. Paty (Pagy) alakban és Po(t)ty helység a. is.
Pókafalva. Pokafalwa. (1453: Dl. 14761; 1455: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 6. n. 20.) Vasmegyei nemes család (Pótra) előnevéből ismerjük.
Pókafölde (puszta). Terra Poukafeldu. (1292: Hazai okmt. VIII. 43.) Terra Povkafeuldu. (1293: U. o. VI. 401.) Nádasd nembelieké volt.
Polina. Polyna, Palyna in districtu Beelmura – Lendva vár tart. közt. (1366. 1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 6. és 13.) Ma Polona, Mura- Szombattól ény.
Polyán. (Polán. Polány.) Pred. Pulan. (1265: Hazai okmt. V. 37.) Palan. (1301: U. o. III. 149.) Polyan. (1410: Békássy cs. llt., 1433: Hazai okmt. V. 226., 1437: Dl. 3350.) 1301-ben Szent-László tiszt. szentelt kápolna állt határában. Az Unyani, Polyáni sat. családoké volt. – Ma Polány, Szombathelytől dk.
Popócz. Villa seu poss. Popouch in valle seu districtu Sool. (1366: Körmendi llt Alm. II. lad. 5. n. 13.) Felső-Lindva várához tartozott. Saál vidékén feküdt, Felső-Lendvától kelet felé.
Pord(v)aj (puszta). Posa Pordway nunc habitatoribus destituta. (1430: Körmendi llt. Unyomiana. n. 37., 1436: U. o. Alm. V. lad. 7. n. 145.) Poss. Porday. (1476: Békássy cs. llt.) Pred. Pordway. (1481: Muz. llt.) Az unyani Pósáké volt.
Pornó. Ecclesia B. Margarehte de Porno. Insula Porno. (1221: Hazai okmt. VI. 13.) Abbas et Conventus S. Margarete de Pernou cisterciensis ordinis. (1233: Árpádk. új okmt. VI. 517.) Monasterium Porno dictum. (1325: Zalam. oklt. I. 181.) Abbacia seu ecclesia de Pernov sub abbacia … de S. Gothardo. (1353: Anjouk. okmt. VI. 96.) Abbas monasterii B. Margarete Virg. in Pernaw. (1401: Muz. llt.) Porno. (1466: Dl. 14988.) Abbatia in villa Perno. (1457: U. o.) Abbas de Parno. (1496: Körmendi llt. Alm. II. lad. 6. n. 10.) Poss. Porno. (1498: U. o. Misc. Németujvár. f. 105. n. 270.) Monasterium B. Marie virginis aliterque in honore S. Margarethe virginis fundate in Porno. (1499: Dl. 20827.) A Ják nemből való Csépán bántól 1221 előtt Szent-Margit illetve a Bold. Szűz tiszteletére alapított cziszterczita apátsággal, mely a XV. század folyamán is fönnállt s a monyorókeréki Elderbachok patronatusa alá került. (1457.) Maga Pornó helység is e családé (és részben hihetőleg az apátságé, az 1539. évi adóösszeírás szerint egyedül az utóbbié) volt.(Orsz. Llt. Conscr. dical.) – Monyorókeréktől nem messze esik, észak felé.
Porostyán. L. Borostyán néven.
Porpácz. Purpach. (1329–52: Anjouk. okmt. V. 591.) Porpach. (1435: Muz. llt.) Porpacz. (1465: U. o., 1496: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. No. 10.) Köznemeseké volt; részeit 1496-ban Monyorókerékhez számították. – Sárvártól nyugatra esik.
Pósa-Unyan. L. Unyan a.
Pósafalva. a) Posafalwa. (1465: Békássy cs. llt., 1479: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. No. 2.) Köznemeseké (péld. a Vágiaké) volt. A mai Pósfa, Sárvártól ény. (V. ö. Tömörd helység a.) – b) L. Szent-Katerina-asszony néven. – c) Azaz: Pósa-Unyan. (L. Unyan a.)
Poszejcz. L. Pöszöny néven.
Pot(t)y. Poth. (1314: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 4. n. 12., 1447: Muz. llt., 1451: Hazai okmt. III. 398.) Poch. (1408: Zalam. oklt. II. 347.) Köznemesi birtok volt. – Ma Potty néven puszta, Csipkerek mellett, Vasvártól k.-é. (L. Mindszent, és v. ö. Paty helység a. is.)
Pöszöny. Poszeicz. (1221: Hazai okmt. VI. 14.) Villa Poschen. (1244: Árpádk. új okmt. VII. 162.) Pezen. (1379: Körmendi llt. Alm. I. lad. 9. n. 5.) Utraque Pwssen. (1455: U. o. n. 16.) Utraque Pezen. (1461: U. o. n. 17.) Pezen. (Cum monte Warhegh. 1475: U. o Alm. I, lad. 7. No. 76.) Ma Pöszöny, Szombathelytől kd.
Predane(l)cz. Predonolch, Predanouch in districtu Sancti Martini – Felső- Lindva vár tart. közt. (1365. 1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 6. és 13.) Ma Predanócz, Mura-Szombattól ény.
Prosznyákfalva. (Prosznyafalva.) Proznyofolua. (1448: Békássy cs. llt.) Proznyakfalua. (1455: U, o.) Köznemesi birtok volt. – Ma Prosznyákfa, Mura-Szombattól ék.
Pucsaháza. Villa seu poss. Puchahaza in valle seu districtu Sool. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 13.) Felső-Lindva várához tartozott, s a mai Saál vidékén, Felső-Lendvától kelet felé feküdt.
Puczafalva. (Pusócz.) Pucafolua. (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.) Pusouch in districtu Wáralyakurniky – Felső-Lindva vár tart. közt. (1366: U. o. No. 13.) Ma inkább Puzsócz, Felső-Lendvától délre.
Puszta-Ug. (Puszta-Uk.) L. Ug(h) helység a.
Püspöki. Villa Pispiky. (1413: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 1. n. 16.) Vasvártól nem messze ék. találjuk.
Rada(l)falva. (Radolfalva.) Radolfalwa. (1427: Kismart, llt. 23. A. 3.) Radalfalwa. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2.) Radafalwa. (1451: Dl. 14505.) Német-Ujvárhoz tartozott; vámhely és kir. harminczad-hely is volt. (V. ö. 1498: 34. t.-cz. 5. §.) Ma Radafalva, Német-Ujvártól nyugatra.
Radasincz. L. Radosztincz helység a.
Rádócz. Ecclesia S. Georgii de Radocz. (1221: Hazai okmt. VI. 14.) Terra nobilium de Raduzt. (1238: Árpádk. új okmt. V1I. 63.) Radoch. (1262: U. o. VIII. 36., 1436: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 1. f. 5. n. 18., 1447: Hazai okmt. III. 380., 1486: Muz. llt.) Raduch. (1422: Dl. 11275; 1423: Dl. 11403.) Radocz. (1449: Lajtafal. llt. Illésházyana. Lad. 23, f. 24. No. 7., 1457: Dl. 16173; 1471: Hazai okmt. II. 357., 1486: Muz. llt.) Leginkább a Nádasdiaké és köznemeseké volt. – Ma Egyházas- és Puszta-Rádócz, Szombathely és Körmend közt.
Radosztincz. Poss. Radoztyncz. (1444: Kisfaludy cs. llt.) Koronggal együtt sorolják föl. Azonos lehet ezzel az 1428. évben a Szécsi (Herczeg) cs. birtokában fölmerülő: Radasinch. (gr. Festetics cs. keszth. ltt. Castriferrei. 174/175. d.)
Radovánfalva. Luprichfolua. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.) Poss. Radowanfalua al. nom. Rupertfalua. (1366: U. o. n. 13.) Felső-Lindva vár Lindva folyó melléki kerületéhez tartozott. – Hihetőleg a mai Roprecsa értendő, Felső-Lendvától dny.
Rakattyás (puszta). Poss. seu pred. Rakathyas habitatoribus destituta. (1452: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 88.)
Rakonik (puszta). Pred. Raconik. (1392: Dl. 7768. 7827.) Borostyán várához tartozott. (V. ö. Rolnik a.)
Rákos. L. a városok közt.
Rákosd. Poss. Rakosd. (1449: Hazai okmt. II. 301.) Ostfy-Asszonyfa táján kereshetjük.
Rakottya (puszta). Pred. Rakothya. (1468: Körmendi llt. II. lad. 9. n. 90.) Mura-Szombat (Borhida?, Korong?) vidékén terült el. (L. Rekettye a.)
Ratkócz. Rathkouch in districtu seu valle Welemer – Felső-Lindva vár tart. közt. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 13.) Felső-Lendvától dk. esik.
Rátoltfalva. (Rátoldfalva.) Rathodfolua. (1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d.) Posa. Ratholthfalwa. (1460: Dl. 15503.) Poss. Ratholthfolua al. nom. Vnakatheleke. (1482: Dl. 18680.) Ratholthfalwa al. nom. Wnakatheleke. (1483: Dl. 18800.) Ratholdfalwa al. nom. Wnokatheleke. (1483: Dl. 18895.) A Herman nembeli hermani Rátolt cs. birtoka volt. 1428-ban Péter deáknak 4 adózó j.-portáját említik e helységben. – Ma Rátót, Szent-Gotthárdtól keletre.
Ravazd. Poss. Rauazd. (1418: Dl. 14719.) A jáki (tyáki) monostoré volt; a mai Karácsfa mellett feküdt. (Körmendtől ny.-nyé. felé.)
Re(d)nek. (Redneg.) L. Libnik és Rönök alakban.
Reket(t)ye. Reketye. (1360: Sopronm. oklt. I. 501.) A. Nagymartoniaké volt; a megye dny. sarkában fekhetett. (Nem lehetetlen, hogy azonos a későbbi Rakottya pusztával.)
Rempe. Poss. Rempe. (1486: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 50. 2. 31.) Vörösvár tartozékai sorában Sz.-Márton (Őri-Szent-Márton) és Ujfalu (Jobbágyi- Ujfalu) közt sorolják föl.
Renök. (Rednek.) L. Rönök alakban.
Reudenedorf. Rodinatorff. (1388: Dl. 7386.) Reudenadorf, (1392: Dl. 7768. 7827.) Borostyán várához tartozott. – A mai Riedlingadorf (Rödön) helységnek felel meg, Pinkafő mellett délre.
Reutempach. Rohtumpoh. (1388: Dl. 7386.) Reutempach. (1392: Dl. 7768.) Reutempah. (1392: Dl. 7827. 9134.) Borostyán várához tartozott. – Ma Rettenbach, Borostyánkő mellett nyugatra.
Rodinsdorf. L. Reudensdorf a.
Rodohócz. Rodohouch in districtu Waralyakurniky. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 6. No. 13.) Felső-Lindva várához tartozott. – Ma Rádócz, Felső-Lendva mellett délre.
Rohr. L. Nádas(-falu) néven.
Rohrprunn. Rorprun. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2.) Német-Újvárhoz tartozott – Ma Nádkut vagy Rohrbrunn név alatt ismeretes. Német-Újvártól ény. fekszik a stájer határon.
Rolnik (puszta). Pred. Rolnik. (1388: Dl. 7386.) Borostyán várához tartozott. (Tán az 1392-ben fölsorolt Rakonik pusztával ugyanegy?)
Rotumpach. L. Reutempach alakban.
Rödelschlag. Rodulslah. (1388: Dl. 7386.) Ruedelslag. (1392: Dl. 7758. 7827.) Borostyán várhoz tartozott. – Ma Rödlschlag (Redlachlag), Borostyánkő mellett ék.
Rönök. (Rönek.) Ryunuk. Olsowryunuk; Felseuryunuk. (1336: Anjouk. okmt. III. 290.) Runuk. (1380: Dl. 4960.) Rednek. (113: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 133., 1427. 1428: Kismart. llt. 23. A. 3., Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. n. 2., 1464: Dl. 16074.) Rewnek. (1415: Hazai okmt. V. 208., 1475: Dl. 17751; 1476: Körmendi llt. Himfyana n. 570. és 579., 1480: Dl. 18373; 1516: Dl. 22851.) Renuk. (1422. Muz. llt.) A XV. század folyamán a Szentmihályi (1413.), Hermáni (1415.), mezőlaki Zámbó (1422.) és Hosszutóti (1464–1516.) családok birtokában találjuk; 1427–8-ban pedig Német-Újvárhoz számítják. – Ma Alsó- és Felső-Rönök, Szent-Gotthárd közelében keletre.
Röt. Reuth. (1397: Kismart. llt. 17. A. 2., 1411: Sopronm. oklt. I. 647.) Rewth. (1464: Sopronm. oklt. II. 383., 1492: Dl. 36996.) A Kanizsaiaké volt, kik 1492-ben Léka várához bírták. – Ma Rőt (Rattersdorf), Kőszeg mellett ny.-é.
Rubenteleke (puszta). Terra Rubenteluke. (1328: Anjouk. okmt. II. 351.) Sárvár vidékén terült el, a Gyöngyösnek a Rábába szakadásánál.
Rucska. Poss. Ruchka. Terra Ruchka. (1328: Anjouk. okmt. II. 351.) Sárvár vidékén feküdt, a Gyöngyösnek a Rábába szakadásánál.
Rum. Terra Rum. (1246: Árpádk. új okmt. Vll. 216.) Terra castri (ferrei) Rwm. (1260: U. o. 308., V. ö. Haz. okmt. VIII. 77., 1274: Árpádk. új okmt. IX. 60.) Poss. Rwm, Rum. (1323: Anjouk. okmt. II. 92.,. 1342: Zalam. oklt. I. 441., 1350: Anjouk. okmt. V. 416., 192: Muz. llt.) Plebanus de Rwm. (1449: Muz. llt.) Vámjával együtt a Rumiaké volt. (1260. óta.) – Szombathelytől dk. esik.
Rupertfalva. L. Radovánfalva néven:
Rusnya (puszta). Pred. Rwsnya. (1468: Körmendi llt. Alm. II. lad 9. n. 90.) Mura-Szombat (Borhida?, Korong?) vidékén feküdt.
S(a)ál. a) Sool in valle seu districtu Sool – Felső-Lindva vár tart. közt. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 6. és 13.) Saal. (1430: Dl. 12324.) A Szécsieké volt. Ma Saál, Felső-Lendvától keletre. – b) Poss. Olsal. (1368: Dl. 5713.) Saal. (1394: Muz, llt., 1408: Zalam. oklt. II. 347., 1437: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei n. 185., 1449: Lajtafal. llt. Illésházyana. Lad. 23. f. 24. No. 7., 1458: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. n. 4., 1482: Dl. 18710; 1497: csébi Pogány cs. llt.) Sal. (1422: Dl. 11275; 1423: Dl. 11443.) Saul. (1483: Dl. 18800.) Leginkább köznemeseké volt. – Ma Hegyhát-Sál helység és Sál puszta Körmendtől dk.
Ság. Comitatus vdwornicorum de Sag. (1272: Árpádk. új okmt. VIII. 399.) Ville vdwornicorum … Nog Saag et Altalsag. (1275. körül: Orsz. Llt. Proc. tabul. 2215. sz.) Rector ecclesie de Saag. (1325: Hazai okmt. III. 80.) Poss. wduornicalis (regis) Saag. (Eladományoztatik. 1332: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 2. 4.) Poss. Nagy Saagh. (? 1408: Fejér, X. 4. 673.) Forum comprovinciale in Saag. (1422: Muz. llt.) Saagh, Nogsagh. (1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrrei. n.174/175. d.) Saag. (1450: Muz. llt., 1479-: Galgóczi llt. Lad. 53. f. 4. n. 12. Pesty után.) Naghsagh. (1470: Kismart. llt. 45. C. 46.) Nagh Saag. (1478: Dl. 18154.) Heti-vásáros hely, s részben a Sitkeieké volt, részben (vámjával együtt) a veszprémmegyei Somlyó várhoz tartozott. 1428-ban Ságon Garai Miklósnak 35, Nagy-Ságon Garai Jánosnak 43 j.-porta után kellett volna adóznia. – Ma Ság, Sárvártól kelet felé.
Sáh. (Sahen. Sohachen.) Torra Gah (kétségkívül tévesen: Sah helyett) vacua, iuxta Loponch in confinio. (1263: Árpádk. új okmt. VIII. 60.) Sah. (1274: U. o. XII. 103.) Saah. (1334: Körmendi llt. Alm. I. lad. 9. n. 58., 1471: U. o. No. 70.) Sah aliter Sahen. (1478: U. o. No. 71.) Sah alias Schachen interior. (1455: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 6. 13. 12.) Alhó, Valhó, Lipoltfalva sat. helységekkel együtt említik. Az e tájon fekvő mai Buchschachen (Bükkösd) falunak felel meg, Pinkafőtől délre.
Sál. L. S(a)ál helység a.
Salamon. Poss. Salamon. (1438: Vidos Kálmán okl.) Pred. Salamon. (1468: Zarka cs. llt.) Ostfi-Asszonyfa határában feküdt.
Salamoncz. Solomonch. (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.) Salamonch in districtu Waralyakunriky – Felső-Lindva vár tart. közt. (1366: U. o. No. 13.) Felső-Lendvától d.-dk. esik.
Salamonfalva. Salamonfalva. Salamonfalua. (1390: Sopronm. oklt. I. 500., 1397: Kismart. llt. 17. A. 1. és 17. A. 2.) Salamonfalwa. (1462: Muz. llt., 1492: Körmendi llt Alm. V. Iad. 5. n. 37.) Részben Léka várához tartozott. – Ma Salamonfalva (Salmansdorf, Szalmansdorf, Solmersdorf), Lékától nyugat felé.
Salamonfölde (puszta). Terra Salamonfeulde. (1356: Anjouk. okmt. VI. 480.) Kis-Somlyó, Hosszú-Pereszteg, Borgáta sat. vidékén feküdt, Sárvártól dk. felé. Salfalva. L. Köveskut helység a.
Sálmán. L. Zsálmán alakban.
Sámfalva. (Sánfalva.) Samfolua. (1406: Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. No. 38. és 1483: U. o: No. 42.) Sanfalwa. (1475: U. o. Alm. I. lad. 7. No. 76.) Szombathelytől nyugatra találjuk.
Sándorfalva. Poss. Sandurfolua. (1342: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 14. 18. 1.) Sandorfalwa. (1435: Muz. llt., 1447: U. o.) Ják nembeliek (Szentivánfalviak) birtoka volt. – Egerszeg és Sz.-Ivánfa mellett feküdt, Sárvártól észak felé.
Sár. Predium Sar. (1236: Anjouk. okmt. VI. 14.) Saar. (1265: Hazai okmt. VIII. 101., 1312. 1314: Anjouk. okmt. I. 282. 337. 360.) Poss. Sar. (1291: Hazai okmt. VIII. 313.) Pred. Olsaar. (1292: U. o. III. 43.) Poss. Saar. (1308: Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. n. 61.) Poss. Saar seu Pizd. (1346: Anjouk. okmt. IV. 567.) Poss. Olsar. (1353: U. o. VI. 127., 1354: Zalam. oklt. I. 557.) Poss. Myhalfolua al. num. Saar. (1353: Anjouk. okmt. VI. 14. 15. 16.) Poss. Sar al. nom. Marcelfolua. (1365: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 60.) Poss. Saar al. nom. Seufalua. (1379: Fejér, IX. 5. 336.) Poss. ambe Laak; alább: poss. Laak, altera Laak; alább: poss. Saar al. nom. Laak et poss. Laak. Alább: Poss. Saar al. nom. Zentpeturfolua. (1381: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 72.) Poss. Francheus. (U. o.) Poss. Saar al. nom. Hegfalu. (1383: Dl. 6993.) Bedefolua al. nom. Saar. (1387: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 77.) Poss. Sarmelliky. (1399: Zalam. oklt. II. 295.) Fluvius Sarvize inter possessiones Gerse et Sarmelleke… ac Telekus. (1405: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 115.) Poss. Arukkuz Janusfolua al. nom. Saar. (1405: U. o. n. 111 a.) Poss. Franciscusfelde al. nom. Saar seu Arukkuz. (1405: U. o. n. 113.) Poss. (Pizh et) Andrasfalua al. nom. Sarmellek. (1418: gr. Festetics cs. llt. Castriferrei. n. 138. sz.) Poss. (Pyzd et) Andreasfalwa al. nom. Sarwyzmelleke. (1425: U. o. 166. 167.) Poss. Pyzdalaka al. nom. Saar, iuxta fluvium Saar. (1437: Szombath. kápt. házi llt. f. 5. n. 27.) Frenciskesfelde al. nom. Saar. (1460: Dl. 24540.) – Az itt fölsorolt helyek főleg a Nádasd nembelieké (és a vasvári káptalané) voltak. Miként látjuk, 1346-ban (Sárt) Pizd-del, 1363-ban (Sárt) Mihályfalvával. 1365-ben (Sárt) Marczelfalvával, 1379-ben (Sárt) Sőfalvával, 1381-ben (Sárt) az egyik Lakkal, majd Szent-Péterfalvával, 1383-ban (Sárt) Hegyfaluval, 1387-ben (Sért) Bedefalvával, 1445-ben (Sárt) Árokköz-Jánosfalvával, 1418-ban (Sármelléket) Andrásfalvával, 1425-ben (Sárvizmelléket) Andrásfalvával, 1437-ben (Sárt) Pizdalakával, 1450-bon (Sárt) Frencziszkeszföldével veszik azonosnak. E helységeknek (Pizd vagy Pizdalaka, Mihályfalva, Hegytalu, Marczelfalva, Lak, Bedőfalva, Árokköz, Árokköz-Jánosfalu és Árokközi-Sz.-Péterfalva, Frencziszkeszfölde, Andrásfalva, továbbá Sár, Sármelléki vagy Sárvizmelléke) tehát egymáshoz közel kellett feküdniök a Sár vize mentén. (V. ö. e vízre nézve péld. 1357-hez: Anjouk. okmt. VI. 610.) Csakugyan, Egervártól ny.-ny.-é, felé egy csoportban ma is megtaláljuk Pető Mihályfa, Sz.-Péterfa, Andrásfa, Lakhegy és Sárfü-Mizdó helységeket, melyek ama régi helységeknek megfelelnek avagy azokra emlékeztetnek. Vajjon Sár azonosnak vehető-e Sármellékivel vagy Sárvizmellékivel? – a régi diplomatika nomenclaturájának sokat markoló eme példányaiból azt hiszem, nem lesz könnyű biztosan megfejteni. (V. ö. különben az azonosakúl említett helységek a. is.)
Sárfő. (Sárfej.) Sarfey. (1431: Szombath, kápt. házi llt. Lad. 1. f. 5. n. 14., 1436: Dl. 12947; 1440: Körmendi llt. Himfyana. n. 451.) Sarfew. (1450: Hazai okmt. II. 349., 1483: Dl. 18800.) Also Sarfew. (1462: gr. Erdődy cs. galgdczi llt. 50. 1. 4.) Köznemesi birtok volt. – Úgy látszik a mai Sárfü- Mizdó részei értendők. (L. Mézadó helység a. is.)
Sártő-Méz(a)dó. (Sárfő-Mizdó.) L. Méz(a)dó a.
Sarma(s)d (puszta). Poss. seu terra Sarmad, Sarmasd. (1329–52: Anjouk. okrat. V. 591.) Sarraasd. (1377: Dl. 6462.) Vép, Porpácz, Peczől sat. vidékén feküdt.
Sár-melléki. (Sármelléke. Sárviz-melléke.) L. Sár helység a.
Sarendorf (puszta). Pred. Sarundorf habitatoribus destituta. (1388: Dl. 7386.) Pred. Sorondorf. (1392: Dl. 7758. 7827.) Borostyán várához tartozott.
Sáros-Lak. L. Lak a.
Sáros-szék. Sároszeek. (Nemesi előnévben. 1469: Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. n. 21.) Poss. Soroszelk. (1496: Dl. 20400.) Sarosszeg. (1496: Körmendi. llt. Alm. III. lad. 6. n. 10.) Saroszeek. (1496: U. o. n. 7.) Részben Veresvárhoz tartozott. – Vörösvártól dk. találjuk.
Sárospatak-földe (puszta). L. Ó-Vált-földe a.
Saul. L. Saál a.
Sohachen. L. Sáh a.
Schreibersdorf. L. Irófalu néven.
Sebebáza. (Sebefölde.) L. Zsebeháza alakban.
Sebetelke (puszta). L. Zsebetelke néven a helységek közt.
Ség. L. Csenge néven.
Sejter. (Sejtör.) Shuhtor. (XIII. század végén: Haz. oklt. 177). Sehtur. (1387: Dl. 7337.) Selthel. (1446: Békássy cs. llt.) Sehter. (1453: Dl. 14693.) Seyter. Seyther. (1455: Muz. llt. és Körmendi llt. Himfyana, n. 692., 1465: Dl. 16199; 1468: Körmendi llt. Majoratus. I. 29. 22.) Alsowseyter. (1462: Muz. llt.) Seythwr. (1464: U. o.) Köznemesi birtok volt. – Jánosháza, Duka, Láncz, Káld sat. vidékén kereshetjük.
Semjén. a) Zpmean. (1293: Hazai okmt. VIII. 321.) Simien. (1337: Hazai okmt. III. 132.) Semyen. (1390: Sopronm. oklt. I. 500., 1424: Dl. 11530; 1492: Dl. 36992.) Ma Rába-Sömjén néven ismeretes. Sárvár mellett (a melyhez tartozott) ény. találjuk. – b) Nobiles de Semyen. (1331: Anjouk. okmt. II. 548.) Poss. Semyen. (1346: Sopronm. oklt. V. 190., 1428: U. o. II. 119., 1467: Hazai okmt. IV. 419., 1481: Kisfaludy cs. llt.) Semien. (1359: Sopronm. oklt. I. 300.) Symyen. (1437: Muz. llt.) Az Ostfiaké, a Csornaiaké és kisnemeseké volt. Ma Sömjén, Ostfi-Asszonyfa mellett dk.
Sen(n)ye. Villa Zegne. (1263. körül: Árpádk. új okmt. VII. 85.) Nobiles de Sygra. (? 1270: U. o. IX. 60.) Nobiles de Synnie. (1323: Anjouk. okmt. II. 92.) Sennye. (1429: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. n. 74 , 1483: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 7, n. 20., 1492: Muz. llt.) Sinne. (1431: Békássy cs. llt.) Synye. (1437: Muz. llt.) Köznemeseké volt. – Ma Nagy- és Kis-Senye, Rum mellett dny.
Senyeháza. Senyehaza in districtu Ewrseg. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2.) Senyehaza. (Köznemes előnevében. 1448: Muz. llt.) Senehaza. (1453: Dl. 14727.) Szent-Gotthárdtól dk. fekszik a Kerka mentén.
Septe. L. Söpte néven.
Seregélyháza. Seregelhaza. (1463: Muz. llt., 1479: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. No. 2.) Kőszeg és Szombathely közt fekszik.
Si(j)e. Spe. (1421: Veszpr. kápt. orsz. llt. Donationales et Armales No. 26.) 1438. 1447: Békássy cs. llt., 1479: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. n. 2.) Pred. Sye. (1421: Veszprémi kápt. orsz. llt., i. h. n. 29.) Köznemeseké volt. – Ma Kis- és Nagy- Seé, Olad mellett (a melylyel 1421-ben együtt említik), Szombathelytől ny.-é.
S(i)midrauch. Symdroch. (1388: Dl. 7386.) Simidrouch. (1392: Dl. 7758. 7827). Borostyán várához tartozott. – Ma Smiraid (Schmidrait, Határfő!), Borostyánkőtől nyugatra.
Simjén. L. Semjén alakban.
Simon-Kesző. L. Kesző a.
Simony(i). Villa Simon. (1237: Árpádk. új okmt. II. 73.) Nobiles de Symon. (1268: Hazai okmt. VII. 112.) Symun. (1325: U. o. III. 80.) Poss. Kys Symon. (1410: Muz. llt.) Poss. Symony. (1428: Sopronm. oklt. II. 119., 1422: Hazai okmt. VII. 113.) Simony. (1434: Muz. llt.) Simoni. (1475: U. o.) Ostfi-Asszonyfától dél felé találjuk.
Sindransdorf. (Sinderdorf.) Synderdroh. (1388: Dl. 7386.) Sindransdorf. (1392: Dl. 7758. 7827.) Borostyán várához tartozott. – Ma Sinnersdorf, Stiriában, Pinkafőtől ény.
Sin(n)ye. L. Se(n)nye alakban.
Sitke. (Sitka.) Sitka. (1251: Haz. oklt. 24.) Sytke, Sitke. (1271: Hazai oklt. 60., 1274: Haz. okmt. III. 21., 1289: Haz. oklt. 114., 1290: Árpádk. új okmt. IX. 537., 1293: Haz. okmt. IV. 85., 1294. U. o. 87., 1332: U. o. I. 160., 1359: U. o. IV. 191., 1423: U. o. 281., 1482: Dl. 18595.) Forum coraprovinciale in Sythke. (1422: Muz. llt.) Nagsythke, Kyssithke. (1426: Hazai okmt. III. 349., 1427: felső-büki Nagy cs. (Sándor) okl. f. 1. n. 8.) Zythke. (1471: Körmendi llt. Himfyana, n. 551) Vásáros hely s a Sitkeiek birtoka volt. A Sz.-Lőrincz tiszt. szentelt nagy-sitkei templomot 1427-ben említik. Ma is Kis- és Nagy-Sitke, Sárvár közelében dk.
Smidrauch. L. S(i)midrauch alakban.
Sól. L. S(a)ál alakban.
Solomoncz. L Salamoncz alakban.
Solton(y). (Soltom.) Iobagiones Castri Fenei de villa Shuton. (1273: Árpádk, új okmt. XII. 83.) Soltum. (1390: Sopronm. oklt. I. 500.) Solthon. (1424: Dl. 11530; 1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d., 1492: Dl. 36992.) Zolthon. (1446: Dl. 13928.) Ma Sótony, délre Sárvártól, a melyhez tartozott. 1428-ban Tárnok (azaz: Kanizsai) Jánosnak 19, Kanizsai Istvánnak pedig 16 (összesen: 36) j.-portától kellett volna innen adóznia.
Somlyó. Villa Hegchesumlia. (1329: Hazai okmt. III. 99.) Somlio. (1332: U. o. I. 162.) Hegesomplio. Alább: in eadem Somplio. (1341: Körmendi llt. Alm. V. lad. 5. n. 60.) Hegthyesomlya. Alább: Hegthye. (1352: U. o.) Hegesomlay. (1347: Anjouk. okmt. V.113.) Somlyou. Alább: Hethysoralya. (1356: U. o. VI. 467.) Nogsomlyou. (U. o. 478.) Poss. Kyssomlyo. (1468: Haz. okmt. III. 421.) Somlyo. (1470: U. o. 304. 306.) Szent-Miklós tiszt. szentelt templommal. (1356.) Köznemeseké volt. – Ma Kis-Somló, Köcsk és Hetye mellett, Sárvártól. dk.
So(ó)l. L. S(a)ál néven.
Sork. Terra Surk. (1272. körül: Hazai okmt. VIII. 146.) Iobagiones castri ferrei) de villa Surk. (Megnemesíttetnek. 1272: U. o. I. 66.) Surk. (1291: U. o. VII. 222., 1296: U. o. I. 91.) Sark. (1421: Körmendi llt. Majoratus. Alm. I. lad. 36. n. 21., 1431: U. o. Misc. Németujvár. f. 102. n. 6.) Soork. (1424: U. o. Majoratus. Alm. I. lad. 36. n. 27.) Sork. (1436: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 1. f. 5. n. 26., 1467: Dl. 16553.) Köznemesi birtok volt. – Sorki-Ujfalu, Polány, Kolta sat, vidékén (Szombathelytől dk.) feküdt. (Ma Szombathelytől d. Új-Perint mellett találunk egy Sorok nevű pusztát.)
Sorondorf (puszta). L. Sarondorf néven a helységek közt.
Sóskut. Soskwth. (1469: Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. n. 21.) Poss. Soskwth al. nom. Kwpasfalwa. (1496: Muz. llt.) Ma Sóskut néven Német- Ujvár szomszédja ény. felé.
Sőfalva. Sewfalwa. (Nemes nevében. 1409: Dl. 9548.) Egervár vidékén Pető-Mihályfa, Szent-Péterfa sat. táján feküdt. (V. ö. Sár helység a.)
Söpte. Scepche, Sepche. (1361: Dl. 5031.) Septhe. (1409: Hazai okmt. IV. 259., 1449. 1462: Muz. llt., 1476: Békássy cs. llt.) Sewpthe. (1462: Sopronm. oklt. II. 421., 1467: Muz. llt.) Ma Söpte, Szombathelytől ék.
Strazson. (Strazsim.) L. Sztrazson alakban.
Strém. (Strén.) Strem. (1443: Kismart. llt. 35. B. 41., 1447: Muz. llt., 1500: Magy. Tört. Tár. VI. 23.) Streen. (1482: Lajtafalusi llt. Dóczyana. C. 3. f. 1. L +., 1494: Körmendi llt. Alm. I. lad. 3. No. 1.) Sthren. (1496: U. o. Alm. III. lad. 6. n 10.) A Héderváriaké volt. – Ma Strém, Német-Ujvártól keletre.
Stuben. (Stubun.) Scubun. (1388: Dl. 7386.) Stubun. (1392: Dl. 7758. 7827.) Uti vámjával együtt Borostyán várához tartozott. – Ma Stuben, Borostyán vár mellett északra.
Sul(y)ukfalva. (Sulyokfalva.) Poss. Sulyukfolua. (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.) Poss. Sulukfalva. (1366: U. o. n. 13.) Felső-Lindva vár szent-mártoni kerületéhez tartozott.
Surány. a) Terra Suran. (1284: Hazai okmt. VII. 190.) Swran. Suran. (1366: Hazai okmt. I. 250., 1444. 1466: Békássy cs. llt., 1447: Kisfaludy cs. llt., Hazai okmt. III. 379.) Köznemesi birtok (részben a Herman nemzetségé) volt. Szombathelytől ék. esik. – b) Poss. Suran habitatoribus destituta. (1422: Körmendi llt. Misc. Németujvár. 102. 69.) Poss. Swran. (1448: Muz. llt.) Suran. (1465: U. o.) Az Iváncziak birtoka volt s Iváncz és Lugos táján feküdt. (Körmendtől d.-dny.)
Sülincz. Sulynch. Sulinch. (1387: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 23.) Dobra várához tartozott. – Felső-Lendvától k.-é. esik.
Szabar. (Szabor.) Zabar. (1443: Körmendi llt. Alm. II. lad. 2. n. 10., 1446: Muz. llt., 1475: Körmendi llt. Alm. I. lad. 7. No. 76.) Zabor. (1444: Muz. llt.) Sabar. (1452: Körmendi llt. Alm. II. lad. 2. n. 11.) Zabal. (1457: Hazai okmt. IV. 386.) Ma Szabar, Rohoncztól dny.
Szaldinhof. Villa seu poss. Saldinhowf prope caput fluvii Lindua – Felső-Lindva vár tart. közt. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 13.) A mai Felső-Lendva vidékén feküdt.
Szalócza. (Szlevecse.) Poss. Alsozleueche, Felseueche. (! 1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.) Poss. Wyzatoucha, Alsozaloucha, Felsozaloucha – in districtu Waralyakurniky. (1366: U. o. n. 13.) Felső-Lendva várához tartozott. Ugyanily nevű helységet sorolnak föl 1387-ben Dobra vár tartozékai között is «Zaloucha. Zalocha». (U. o. n. 23.) – Ma Alsó- és Felső-Szlavecsát ismerünk, Dobrától dk., Felső-Lendva közelében,
Szanat. Poss. Zanath. (1387: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 79.) Szombathely közelében ék. találjuk.
Szar(a)kad. Villa Saracad. (1217: Árpádk. új okmt. VI. 385.) Poss. Zarakad. (1298: Hazai okmt. IV. 95.) Zarkad. (1394: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 86., 1411: Muz. llt.) A XIII. században a vasvári káptalan birtokába jutott. De (1394.) a gersei Petőknek is voltak benne részei. – Oloszka vidékén kereshetjük. (Vasvártól dk.)
Szarvas-kend. Zorwoskend. (1236: Hazai okmt. VIII. 32.) Villa castri ferrei Zoruuskend vocata iuxta fluvium Raba. (1291: Árpádk. új. okmt. XII. 501.) Zaruaskend. (1402: Körmendi llt. Misc. Németujvár. fasc. 102. n. 6., 1405: Dl. 9008.) Zarwaskend. (1449: Körmendi llt. Alm. I. lad. 9. n. 14., 1458: U. o. Alm. III. lad. 6. n. 4.) .Sarvaskend. (1479: Hazai okmt. I. 370.) Az Óvári és Sibrik (Sibrit) családoké volt. – Vasvártól dny. esik.
Szatmér. (Szatmir.) Zathmer in districtu Ewrseg. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2.) Zathmyr. (1453: Dl. 14727.) A mai Szaknyér, Körmendtől dny. felé.
Szatta. Zatha in districtu Ewrseg. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2.) Zatha. (1453: Dl. 14727.) Poss. Ewrzatha. (1497: Dl. 20554.) Ma Szatta, Zala-Lövőtől dny.
Szebeborcz. (Szebepurcz.) Zebepurch. Scebeborch in districtu Sancti Martini – Felső-Lendva vár tart. közt. (1365. 1366: Körmendi llt. Ahn. II. lad. 5. No. 6. és 13.) Ma Szembiborcz (Szent-Biborcz), Martyáncz (a régi Sz.-Márton) mellett északra.
Szécsén(y). (Szécseny.) Zechun, Zychyn. (1346: Anjouk. okmt. IV. 600.) Villa Zechyn ad castrum Saruar. (1353: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 3. n. 1.) Zechen. (1386: Dl. 7201; 1495: Békássy cs. llt.) Parva villa Scechen castri Saruar. (1386: Hazai okmt. IV. 223.) Ma Szécsény, Szombathelytől dk. esik.
Szecső(d). Nobiles de Zecheud. (1283: Hazai okmt. VI. 299., 1288: U. o. 339., 1409: U. o. IV. 269.) Zechewd. (1360: Körmendi llt. Alm. I. lad. 4. n. 53., 1435: Békássy cs. llt., 1443: Kismart. llt. 44. G. 60. és 35. B. 41., 1447: Muz. llt., 1462: Sopronm. oklt. II. 421., 1497: Körmendi llt. Himfyana n. 747., 1489: Dl. 19510.) Poss. Eghazas Zecheud et alia Zecheud. (1406: Acta post Advoc. 23–58.) Poss. Nemethzechewd al. nom. Lapsa. (1429: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. n. 74.) Molnoszechew. (1433: Kismart. llt. 44. G. 58.) Possessiones Nemetzecheud et Lapsazecheud. (1464: Hazai okmt. III. 415.) Poss. Zechewd – a szecsődi Teresztyén (Therezthen) Gál birtoka. (1467: Muz. llt.) Eghazas zechewd. (1490: Dl. 19616.) Molnoszechewd. (1496: Körmendi llt. Alm. IIl. lad. 6. No. 10.) Ma Molna-, Német-, Terestyén- és Egyházas-Szecsőd nevü helységek állanak fönn, közel egymáshoz s Körmendhez, utóbbitól k.-é. felé. – A középkorból szintén Német-Szecső(d) másként Lapsa vagy Lapsa-Szecsőd, Molnos-Szecső(d), Egyházas-Szecsód és a Teresztyén (vagy Terestyén) cs. által bírt Szecsőd nevű helységek emléke maradt fenn. Ezek közül Molnos- Szecsőd előbb a Losonczi, majd a Hédervári (s ettől zálogban az Elderbach) családé volt; a többiek pedig köznemeseké.
Szék. Zyk. (1283: Hazai okmt. VI. 299.) Seek. (1339: Fejér, X. 8. 444.) Zeek. (1433: Hazai okmt. V. 226., 1467: Körmendi llt. Alm. V. lad: 5. n. 41). 1283-ban és 1339-ben a Szecsődi, 1433-ban és 1467-ben az Unyani család birtokában sorolnak föl ily nevű falut. Egy vagy két helység értendő-e, s bármely esetben is hol feküdt, – nem dönthetem el. Ma csak egy Sárosszék nevű falu van e megyében. (L. e néven.)
Székás (puszta). Inkább Sopronmegyéhez tartozott. (L. ott.)
Szelcze. L. Szölcze alakban.
Szeleste. (Szelesta.) Zeleste. Zelesthe. (1270: Hazai okmt. I. 42., v. ö. 1205: U. o. 3., 1318: U. o. III. 65., 1318–29: Hazai okmt. III. 104., 1436: Muz.: llt., 1479: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. n. 2.) Zelusta. (1296: Hazai okmt. I. 91.) Sceleste. (1321: U. o. 115). Nobiles de Magar (Magyar) Zeleste, Nemuth Zeleste, Nemeth Zeleste. 11328: Hazai okmt. III. 91., 1330: U. o. 109., 1339: U. o. II. 71–76., 1349: Anjouk. okmt. V. 330., 1357: U. o. Vl. 563.) Celeste. (1329: U. o. V. 591.) Nemethzeleste. (1424: Hazai okmt. IV. 282., 1468: Muz. llt.) Felseuzeleste. (1471: Muz. llt.) Fewlsewzelesthe. (1482: Kisfaludy cs. llt.) A Ják nembelieké (Szelesteieké) volt. – Ma Alsó- és Felső- Szeleste, Sárvártól ény.
Szelnök. Zelnuk inferior et superior. (1387: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 23.) Ma Alsó-Szölnök, Sztent-Gotthárdtól dny. és Felső-Szölnök, Felső-Lendvától ék.
Szema. Silva Scema ultra fluvium Saar. (1405: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 113.) Poss. Zema. (1420: U. o. n. 144. 145., 1434: U. o. n. 180.) A Hídvégieké és gersei Petőké volt; Pető-Mihályfa, Egervár sat. táján feküdt.
Szemenye. Pred. Zeemene. (1217: Hazai okmt. IV. 10.) Poss. Scemenye. (1348: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 2. n. 12.) Zemenye. (1367: U. o. f. 3. n. 10.) Vasvártól ék. találjuk.
Szénafölde. (Szénavölgy.) Hathal. (1444. 1446: Muz. llt., 1467: Hazai okmt. IV. 386). Zenawelgh alias Heytal. (1455: Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. n. 18.) Zenafelde. (1475: U. o. lad. 7. n. 76.) Ma Sirovnicza, Zernovicza és Heugraben nevek alatt ismeretes, Német-Újvártól ény. (L. a Girolti cs. a.)
Szencse (puszta). Poss seu terra Zynsa. (1288: Hazai okmt. VII. 206.) Poss. Zynisse. (1365: Anjouk. okmt. V1. 369.). Pred. Scenese. (1484: Haz. okmt. V. 361.) A Káldiaké volt. – Ma puszta Szünőse néven, Szombathelytől ény., Herény mellett.
Szent-Benedek. Scenchbeneduk. (1378: Békássy cs. llt.) Zenthbenedek. (1390: Dl. 7608.) Sanctus Benedictus. (1455: Békássy cs. llt.) Köznemesek nevéből ismretes. Úgy látszik, Vas- (és nem Zala-) megyében feküdt, hihetőleg a megye déli vidékén. (V. ö. a Szentbenedeki cs. a.)
Szent-Czeczilla. Via ad Sanctam Ceciliam. (1342: Zalam. oklt. I. 402.) Plebanus de Sancta Cecilia. (1449: Muz. llt.) Rum vidékén feküdt, Gutaháza felé.
Szent-Elek. Zenthelek. (1427: Kismart. llt. A. 3., 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2., 1451: Dl. 14505.) Kir. harminczad- és vámhely volt s Német-Újvárhoz tartozott, a melytől ény. ma is megtaláljuk.
Szent-Gotthárd. Fratres cysterciensis ordinis in Sancto Gothardo. (1198: Árpádk. új okmt. VI. 193.) Ecclesia S. Gothardi. (1218: U. o. 368., 1267: U. o. II. 296.) Sanctus Gothardus. (1217: U. o. VI. 384., 1451: Dl. 14505.) Cenobium S. Gothardi de ordinis cisterciensium. (1221: Haz. okmt. VI. 13.) Abbas de S. Gothardo. (1338: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 1. f. 2. n. 7., 1353: Anjouk. okmt. VI. 95., 1354: U. o. 200., 1480: Dl. 36483. és 26258.) Ecclesia B. Gothardi martyris de Szent Gothard. (? 1391: Fejér, X. 1. 682., V. ö. 1393–1406: Körmendi llt. Alm. II. lad. 8. n. 8. és n. 9. és 1400: Mon. Vatic. I. 4. 256. l.) Abbacia monasterii B. Marie virginis de S. Gothardo. (1441: Forgách cs. llt.) Szent-Gotthárd tiszteletére – mint látszik – III. Béla királytól alapított cziszterczita-rendű apátsággal, melynek patronatus-jogát 1393-ban a Szécsiek kapták Zsigmond királytól. 1477. táján Pesnitzer Ulrik Szent-Gotthárd ura; tehát e hely, apátsága és uradalma is az osztrákok kezére került. 1480-ban azonban mindezt Mátyás király visszaadta a cziszterczitáknak – A Rába mellett, a megye nyugati határvidékén, Szombathelytől dny. találjuk. (V. ö. 1347: Fejér, IX. 6. 13 , 1198–1500: Körmendi llt. Alm. II. lad. 8. n. 1–81., 1477. körül: Chernel. Kőszeg tört. 23. l., 1494: Engel, i. m. 24., 1480: Orsz. Llt. Ecclesiast. f. 23. n. 58.)
Szent-György. a) Zethgywrg. (1428: Sopronm. oklt. II. 119.) Zentgerg. (1431: Muz. llt.) Zenthgyewrgh. (1482: Dl. 18742.) Az Oslfiak (1428. 1431.) és a Molnáriak (1482.) birtokában sorolják föl. – A mennyire meghatározhatom, a mai Répcze-Szent-Györgyöt vélem értendőnek, Ostfy-Asszonyfától nyugatra. – b) Poss. Zenthgergh. (1470: Dl. 24746.) Pred. Zenthgyergh. (1480: Dl. 18358.) Mint a himeskői Aczél-ok birtokát emlegetik. Úgy látszik, Himeskő vidékén feküdt. – c) L. Tömörd a. is.
Szent-Iván. Poss. Zenthywan. (1381: Dl. 6771.) A Demeteri cs. birtokai közt sorolják föl.
Szent-Iván (-falva). Poss. Scenthyuan. (1341: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 14. 18. 1.) Zenthyuan. (1388–95: Dl. 7398.) Zenth Iwanfalua. (1447. 1458: Muz. llt.) A Ják nemből való Szentivánfalviaké volt. – Ma Sz.-Ivánfa, Sárvártól észak felé.
Szent-Jakab(-falva). a) Poss. Zent Jacabfalua (1429: Dl. 12069.) Zenth Jacapfolwa. (1454: Dl. 14793; 1469: Dl. 15379.) Zenth Jacab. (1498: Dl. 20734.) A Telekesieké, Szepetkieké sat. volt, s Telekes vidékén feküdt. – b) Zenth Jacabfalwa. (1423: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 165.) A Körmend és Zala-Lövő közti vidéken elterülő (vas- és zalamegyei) falvak társaságában, nemesek nevében fordul elő. – Hihetőleg a Zala-Lövó közelében fekvő mai (vasmegyei) Szent-Jakab helység értendő.
Szent-Katerina (-asszony). Zenthkatherina. (1489: Dl. 19510.) Posafalva alias Zenthkatherynazzon. (1496: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. No. 10.) Monyorókeréktől – a melyhez tartozott – ény. találjuk Szent-Katalin néven.
Szent-Király. Scentkeral. (1342: Hazai okmt. II. 77.) Zenthkyral. (1360: Dl. 4960; 1492: Muz. llt.; 1486: Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. No. 10.)
1360-ban Szent-István király tiszt. épült templomát is említik. 1342-ben (és 1360-ban) a Pinka menti Perbesével, 1492-ben Resefalvával kapcsolatban fordúl elő. 1496-ban Monyorókerék tart. közt sorolják föl. – Ma Pinka-Szent- Király és Szent-Király nevű falukat ismerünk; előbbi Monyorókeréktől dk., utóbbi pedig ék. esik.
Szent-Király (-földe). Poss. Zenthkyral. (1450: Muz llt.) Pred. Zenth Kyralfelde. (1461: Lippich cs. llt.) Főleg a Hidvégieké volt. – Gerse, Pető-Mihályfa sat vidékén kereshetjük. Hihetőleg e helységnek vagy pusztának felel meg az 1411-ben szintén a Hidvégi és gersei Pető családdal kapcsolatban fölmerülő «Tornayzentkyral» nevű falu (possessio) is. (gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 131 c.)
Szent-kut. Scenthkut. (1342: Zalam. oklt. I. 404.) Zenthkwth. (1482: Lajtafal, llt. Dóczyana. C. 3. f. 1. L +, 1494: Körmendi llt. Alm. I. lad. 3. n. 1., 1496: U. o. Alm. III. 1ad. 6. n. 10.) A Héderváriaké volt. – Szent-Gotthárdtól ék. esik.
Szent-Loránt. (Szent-Léránt. Szent-Lénárt. Szent-Leonárd.) Scenthloranth. (1332: Anjouk. okmt. II. 597.) Sanctus Leonardus. (1337: Hazai okmt. lll. 131.) Zenthleonard. (1381: Dl. 6771; 1424: Dl. 2151.) Plebanus de S. Leonardo. (1449: Muz. llt.) Zenthleranth. (1468: Hazai okmt. IV. 408., 1466: Dl. 16199.) Sarctus Leonardus. (1484: Szombath. kápt. házi llt. f. 52. n. 23.) Köznemesi birtok volt. – Ma Szent-Léránt, Szombathelytől dk.
Szent-Márton. a) Zenthmarthon. (1479. 1496: Dl. 20400. és Körmendi llt. Alm III. lad. 9. n. 11. és lad. 6. No. 7. és 10., 1485: U. o. lad. 9. n. 12.) 1486 óta teljesen Veresvár várhoz tartozott. Ma Őri-Szent-Márton, Vörösvártól északra. – b) Egy másik ily nevű helységet Felső-Lendva vár tartozékai közt 1366-ben és 1366-ban «Zenchmarcun, Scenthmartun in districtu Sancti Martini» alakban sorolnak föl. (Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 6. és 13.) Megfelel neki a mai Martyáncz, Mura-Szombat mellett északra. – c) Sanctus Martinus. (1325: Hazai okmt. III. 80.) Nobiles de S. Martino. (1331: Anjouk. okmt. II. 548.) Zenthmarthon. (1435: Hazai okmt. III. 368., 1460. 1471: Kisfaludy cs. llt., 1483: Muz. llt.; 1508: Körmendi llt. Alm. III. lad. 3. n. 128.) Köznemeseké (úgy látszik, a zalamegyei Bérieké is) volt. – Ma Kemenes-Szent-Márton, Sárvártól k.-é. – d) Zenthmarton. (1412: Sopronm. oklt. II. 4. és Dl. 9939. 9940.) 1412-ben Pesével (Pöse) és Ludaddal együtt kapják a Garaiak. – e) L. Zalamegyében.
Szent-Márton (-falva). Poss. Zanthmarthonfolua in valle Lugasuelge. (1422: Körmendi llt. Misc. Németujvár. 102. 69:) Zenthmarton. (1454: Dl. 14782; 1464. 1466: Muz. llt.) Az Iváncziaké volt. – Ma Rába-Sz.-Márton, Csákánytól nem messze dél felé.
Szent-Mihály. a) Villa S. Micaelis in finio Castriferrei. (1273: Árpádk. új okmt. XII. 73.) Zenthmyhal. (1475: Körmendi llt. Alm. I. lad. 7. No. 76.) Ma Kis- és Német-Szent-Mihály, Szombathelytől ny. – b) Zenthmyhal. (1428: U. o. lad. 2. No. 2.) E helység (Német-) Ujvár tartozéka volt s az ettől ény. eső mai Puszta-Szent-Mihálynak felel meg. – c) Scentmihal. (1336: Anjouk. okmt. III. 295.) Zenthmihal. Zenthmyhal. (1422: Muz. llt., 1464: Dl. 16074; 1475: Dl. 17751; 1476: Körmendi llt. Himfyana, n. 570: 579.; 1480: Dl. 18373; 1496: Körraendi llt. Alm. III. lad. 6. No. 10., 1516: Dl. 22851.) A Szentmihályi, mezőlaki Zámbrí; később főleg a Hosszutóti (Himfi) cs. kezén találjuk. Ma Rába-Szent-Mihály, Szent-Gotthárdtól keletre.
Szent-Mihályfalva. Poss. Zenthmihalfalua. (1334: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 2. n. 6.), Zenthmyhalfalwa. (1443: U. o. lad. 2. f. 6. n. 3.) A vasvári káptalané volt. – Ma Szent-Mihál(y)fa, Vasvár tőszomszédságában.
Szent-Miklós. a) Poss. Zenthmyklos. (1424: Körmendi llt. Himfyana, n. 749.) Predium Zenthmyklos. (1496: Muz. llt.) A Sitkeieké, Gőtyeieké sat. volt; Sitke, Gércze sat. vidékén feküdt. – b) Poss. Zentmiclos. (1466: Dl. 16416.) A Darrionyai vagy Domonyai családé volt. Úgy látszik, Rumtól nyugot felé, a Sorok mentén feküdt, Tótfalu táján. – c) L. Lak helység a.
Szent-Miklós (-falva). Poss. Myklousfalva. (1362: Hazai okmt. I. 242., 1368: U. o. I. 257.) Pred. Myklosffalwafwlde et poss. Zenthmyklos … in fine ville Papocz. (1371: U. o. II. 323) Poss. Zenthmyklosffalwa. (1371: U. o. 326.) Zenthmyklos. (1438: U. o. 275.) Pred. Myklosfalua. (1455: U. o. 329.) Ma Szent-Miklósfalva, Pápócz tőszomszédságában.
Szent-O(l)dor-(Oldreh-)Pereszlege. (Szent-Oldor-falva. Szent-Odorfalva. Szent-Oldrosfalva.) L. Pereszleg a.
Szent-Péter. (Szent-Péterfalva. Szent-Péter-háza.) L. Irnos(d)háza néven.
Szent-Péter (puszta). Pred. Zenthpether. (1465: Békássy cs. llt.) Pósafalva (ma Pósfa, Sárvártól ény-) faluval együtt – mint Vági birtok – merül föl.
Szent-Péter(-falva). a) Ecclesia S. Petri. (1221: Hazai okmt. VI. 13.) Zenth Petwr. (1297: Körmendi llt. Alm. III. lad. 8. n. 1.) Zempeturfalua. Zenthpethwrfalwa. (1369. 1496: Körmendi llt. Alm. III. lad. 8 No. 2. és lad. 6. No. 10.) Monyorókerékhez tartozott. – Ma Szent-Péterfa, Monyorókerék. mellett dk. – b) Egy másik ily nevű (Zenthpetherfalwa) helységet 1428-ban és 1453-ban Zalafő és Hodos közt az Őrségen sorolnak föl. (Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2., Kismart. llt. 23. A. 4. és Dl. 14727.) E falu ma Őri-Szent-Péter (Szent-Gotthárdtól dk.), mely néven különben már 1497-ben fölmerül. (Ewryzenthpeter. Dl. 20554.) Ugyanezt említik 1364-ben is: Scenpeter (iuata caput fluvii Zala et Rakus) néven. (Muz. llt.) – c) Poss Zenthpeturfalva. (? 1423: Fejér, X. 6. 601.) Zenthpeter. (A Bolffarth cs. előnevében. 1467: Kisfaludy cs. llt.) A mai Rába-Szent-Péter értendő, Pápócz és Marczaltő között. – d) Zenthpetherfalwa. (1475: Körmendi llt. Alm. I. lad. 7. No. 76.) A mai Szabar, Csém, Nárda, Csatár sat. falvakkal együtt Szalonok várához számították. – e) Poss. Zedthpeterfalua, Zentpeterfalua. (1444: Fejér, X. 4. 317. 318.) Zenthpeterfolua. (1450: Dl. 24540.) A Hídvégieké és gersei Petőké volt. – Ma Szent-Péterfa, Körmendtől kd., nem messze Gerse helységtől. (V. ö. Sár és Árokköz helységek a. is.)
Szent-Trinitás. L. Velemér néven.
Szent-Ulreh-Pereszlege. Másként: Szent-Oldor-(Oldreh-)Pereszlege vagy Szent-Oldor-falva. – L. Pereszleg helység a.
Széplak. Zeplak. (1295: Zalam. oklt. I. 111., 1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 194/175. d., 1446: Muz. llt., 1464: Ostffy cs. llt. IX. 5. és Sopronm. oklt. II. 430., 1486: Muz. llt.) Zyplak. (1314: Anjouk. okmt. I. 372.) Zeplac. (1413: Dl. 13743.) Zeplaak. (1483: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 1.) Legnagyobb részében a Széplaki vagy széplaki Bothka családé volt. 1428-ban Széplaki András deáknak 7 adózó j.-portáját számították össze e helységben. Körmendtől keletre fekszik, a zalamegyei határon.
Szerdahely. – a) Villa Olsou Neusil. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 4. n. 59.) Newsydel, Newsidel. (1444. 1446: Muz. llt., 1457: Haz. okmt. IV. 386.) Newsydel al. nom. Zerdahel – helységet sorolják föl 1465-ben és 1475-ben Limpach után a Girtiltiak, illetve Paumkircherek birtokai közt. (U. o. I. lad. 7. No. 76.) Neusiedlt ma is megtaláljuk e ponton, Német-Ujvártól nyugatra. Ugyanekkor alább, Kukmér után ismét egy «Zerdahel» nevű falut említenek. Ez alatt sem szabad azonban más (pl. a Kőszegtől d. eső) Szerdahelyt értenünk. Legalább utána közvetetlenül «Zenafelde» következik, mely a mai Heugraben helységnek felel meg. – b) A Kőszegtől d. fekvő Szerdahely, Rohoncz vár tartományai közt 1374-ben és 1446-ben merül föl «Zeredahely, Zerdahel» – alakban. (Zalam. oklt. II. 118., Dl. 9015. V. ö. 1487: Dl. 19296.) Ugyanezt 1483-ban Tárnok Péter tolnai Bornemisza Jánosnak adja el, (Zerdahel. – Dl. 18852.) – c) A Felső-Lendvától k.-d. eső, s ma Tót-Szerdahely nevet viselő falu («Zerdahel in districtu seu valle Welemer») 1366-ban, mint Lendva vár tartozéka említtetik. (Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 13.)
Szer(e)gény. Poss. Zergyn. (1448: Fejér, X. 4. 673.) Zeregen. (1429: Pannonh. főapáts. házi llt. LVII. Fff.) Zergen. (1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d., 1433: U. o. L. Kkkk.) Sergen. (1447: U. o. XV. H.) A Garaiaké volt; 1428-ban 37 adózó j.-portával. – Ma Szergény, Kis-Czelltől ék., a veszprémmegyei határszélen. (1311-ben a vasvári káptalan egy «Zergoyn» nevű birtokhoz is jogot formált. Szombath. kápt. házi llt. 1. f. 2. n. 16. – Ugyanez vagy más falu értendő-e, nem tudom.)
Szergoja(?). L. Szer(e)gény a.
Sziget. Zygeth. (1362- 66: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 1., 1364: Dl. 5004; 1368: Körmendi llt. n. 3. és Dl. 5661; 1469: U, o. Alm. III. lad. 9, n. 11.) A mai Őri-Sziget értendő, Vörösvár tőszomszédságában keletre.
Szilfafölde. Zylfafeulde al. nom. Arnoldfeulde. (1399: Zalam. oklt. II. 295.) A gersei Petőfieké volt s úgy látszik, azonos ugyane család Szindafölde nevű birtokával. (L. ott.) – Pető-Mihályfa, Karádfölde sat. táján kereshetjük. (Körmendtől dk.)
Szilvágy. Predium Zyluag. Terra populorum de Szciluag. (1217: Árpádk. új okmt. VI. 384.) Posa. Zilwagh. (1311: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 2. n. 16.) Zylvagy. (1328: Haz. okmt. III. 98.) Zylwagh. (1479: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. No, 2.) Köznemeseké volt. Ma Alsó-és Felső-Szilvágy, Szombathelytől ék.
Szindafölde. Posa. Zyndafeuldu. (129: Hazai okmt. VI. 411.) Poss. Scyndafolde. (1364: Zalam. oklt. I. 557.) Posa. Scindafelde. (1368: Dl. 5713.) A gersei Petőké volt. (L. Szilfafölde helység a.)
Szinise. L. Szenese néven.
Szkledra. Zkledra, (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.) Felső-Lindva várához tartozott.
Szolárd. Zolárd. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2.) Német-Ujvár tart. közt (Rába)-Füzes mellett sorolják föl.
Szombatfalva. (Szombatfalu.) a) Sombathfalwa. (1464: Dl. 16074.) Zombathfalw. (1482: Lajtafalusi llt. Dóczyana. C. 3. f. 1 L +., 1494: Körmendi llt. Alm. 1. lad. III. No. 1.) Zombathfalwa. (1496: U. o. Alm. III. lad. 6. n. 10.) A Héderváriaké volt. Ma Szombatfa, Német-Ujvártól keletre. – b) Zumbuthfalwa in districtu seu valle Welemer – Felső-Lindva vár tart. közt. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 6. No. 13.) Ma Szombatfa, Felső-Lendvától kd.
Szomolyánfalva. Zomopanfolua. (1365: Körmendi llt. A1m. II. lad. 5. n. 6.) Felső-Lindva várához tartozott.
Szomorócz. Zomorocz in districtu Ewrseg. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2., 1436: Rumy cs. llt.) Mura-Szombattól ék. fekszik, a Kerka folyó mentén.
Szomorófalva. Zomorofalua. (1365–66: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6. és 13.) A felső-lindvai vár Lindva folyó melléki kerületéhez tartozott.
Szölcze. Zelche. (1406: Dl. 9258.) Zewlcze. (1406: Dl. 9200; 1449. 1450: Muz. llt.) Zelwche, Zelche (1431: Békássy cs. llt.) Zelcze. (1437: Muz. llt., 1450: Lajtafal. llt. Illésházyana. Lad. 23. f. 24. No. 8.) Zwlcze. (1437: Muz. llt., Zewlcze. (1493: U. o.) Legnagyobb részt a Szölczeieké volt. – A mai Szőcze, Körmendtől délre.
Szőllős. Zeleus. (1244: Hazai okmt. VIII. 42., 1339: Anjouk. okmt. III. 560. és főleg 564. l.) Zewles. (1301: Békássy cs. llt., 1462: Körmendi llt. Alm. III. 8. n. 10., 1496: U. o. lad. 6. n. 10.) Zelews. (1369: Dl. 3350.) Poss. Kyszeuleus. Poss. (wduarnicorum) Nagzeuleus. (1332: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 50. 1. 3.) Poss. Sceluz. (1386: Dl. 7220. 7360.) Zelus. (1388: Körmendi llt. Misc. Németujvár. 2. 42.) Kiszelews, Kyszewles. (1437: Dl. 3350; 1480: Békássy cs. llt., XV. század vége: Dl. 20899.) Zewlews. (1447: Muz. llt.) Kis-Szőllős 1332-ben a győri egyházé. (Ugyanekkor: Nagy-Szőllós a királyé.) Ezenkívül birtokosok e két faluban a Szőllősi, Hermáni, Unyani és monyorókereki Elderbach családok. – 1339-ben a felől folyt a vita, hogy vajjon «terre seu possessiones Viragusberk, Mykofelde et Hermanihara(z)thkuz» Szőllőshöz tartoznak, s ennek határán belül feküsznek-e. (Anjouk. okmt. III. 560.) «Wiragwsberk» egy tanuzó nemes nevében még 1431-ben is megtalálható. (Békássy cs. llt.) – Ma Kis- és Nagy-Szőllős, Szombathely tőszomszédságában.
Sztanehnafalva. Ztanehnafalua. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 13.) A felső-lindvai vár bel-murai kerületéhez tartozott; tehát a megye dny. csücskében feküdt.
Sztani(n)cz. Stanicz. (1448: Békássy cs. llt.) Zthanyncz. (1476: U. o.) Sthanycz. (1486. és 1500. körül: Muz. llt.) Zthanycz. (1495: Hazai okmt. V 379.) A petróczi Henczel(-fi) és Kövér családoké volt. – Ma Sztányócz (Stanyócz), Felső-Lendvától keetre, Felső-Petrócz mellett.
Sztojkvölgye. Ztoykwlge. (1387: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 23.) Dobra várához tartozott. Tán a tőle délre eső mai Szottina-nak felel meg?
Sztrahonafalva. Ztrahonafalua. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 13.) Felső-Lindva vár Lindva folyó melléki kerületéhez tartozott.
Sztrazson. (Sztrazsim.) Strason (Strasim) inferior et superior. (1387: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 23:) Dobra várához tartozott. – Ma Alsó- és. Felső-Strázsa (Drosen) Szent-Gotthárdtól ék. felé.
Sztrikolcz. Ztrykolch. (1366: Körmendi llt. AIm. II. lad. 5. n. 6.) Felső-Lindva várához tartozott. – Ma Sztrukócz (vagy Sztrakócz?) Mura-Szombattól ény.
Sztripkócz. Ztrypkouch in districtu Waralyakurniky. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 13.) Felső-Lindva várához tartozott.
Szudisincz. Hzodozynch, Zudysinch in districtu Beelmura – Felső-Lindva vár tart. közt. (1365. 1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 6. és 13.) Ma Szodesincz, Mura-Szombattól keletre.
Szunik (puszta). L. Zunik néven.
Szvetehnafalva. Zwetehnafalua. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 13.) A felső-lindvai vár bel-murai kerületéhez tartozott; tehát a megye dny. csücskében feküdt. – Úgy látszik, azonos az 1365-ben ugyane vár tart. közt fölsorolt «Zecochneche» faluval. (U. o. n. 6.)
Szvetehócz. Zetekolcz. (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.) Zuethehouch in districtu Beelmura – Felső-Lindva vár tart. közt. (1366: U. o. No. 13.) Ma Szvetahócz, Mura-Szombattól dny.
Tamásfalva. Thamasfolua. (1347: Anjouk. okmt. V. 110.) A megye dny. sarkában, Petáncz vidékén feküdt.
Tamásháza. Poss. seu villa Tamashaza. (1365; Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.) Felső-Lindva várához tartozott.
Tana. Villa castrensium Thana nomine. (1217: Árpádk. új okmt. VI. 384.) Tana. (1366: Hazai okmt. III. 183., 1384: U. o. II. 148.) Szombathelytől dk. találjuk.
Tapán-Vált. L. Vált helység a.
Tapánfalva. L. Haraszti) helység a.
Tapaszfalva. Poss. Thapazfalua. (1447. 1453: Muz. llt.) Pred. Thapazfolua. (1479: U. o.) Ják nembeliek bírták. – Jákfa, Terestyénfa sat. táján (Sárvártól é. felé) feküdt. Ma puszta, Terestyénta mellett ny.-é.
Tarcsa. (Tarczesdorf.) Terscha. (1455: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 6. 13. 12.) Tarczesdorff. (U. o.) Német embertől származó, a magyar helyneveket elferdítő oklevélben, Winkler Tamás kir. ember előnevében fordúl elő. – Kétségtelenül a mai Tarcsa helységnek felel meg, Kőszegtől nyd. felé.
Tarro(n)dfalva. L. Torro(n)dfalva alakban.
Taskánd. – a) Thaskand. (1422: Sopronm. oklt. II. 70., 1419. 1446: Békássy cs. llt., 1468: Körmendi llt. Fam. misc. n. 21.) Köznemeseké (köztök a Csörgőké) volt. – Ma Tacskánd, Sárvár közelében dk. – b) Twskand. (1332: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 1. 11.) Taskand. (1402: Hazai okmt. IV. 244.) Tutskand. (? 1448: Fejér, X. 4. 673. Helyesebben: Tuskand. gr. Zay cs. llt. C. n. 5.) Thaskand. (1478: Dl. 18154; 1479: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. Lad. 53. f. 4. n. 12., 1495: U: o. n. 18.) Somlyó várához (Veszprémmegye) tartozott. – Ma Tacskánd puszta, Sárvártól délre, Hosszú-Pereszteg mellett. – c) Poss. Taskand. (1431: felső-büki Nagy cs. okl.) Poss. Thaskand. (1455: Békássy cs. llt.) Mindkét alkalommal Dobron(d) helységgel együtt, mint Nádasd nembeliek birtoka merül föl. Nem lehetetlen, hogy az előbbi két Taskánd valamelyikének részei értendők.
Taszár. Villa Tazar. (1221: Hazai okmt. VI. 16.) Terra castrensium Castri Ferrei Thezaar vocata. (1278: Árpádk. új okmt. IX. 198.) Terra Tazar. (XIII. század: U. o. X. 450.) A Ják nemzetség birtoka. (1278.) A mai Vámos-Család, Uraj-Újfalu, Jákfa sat. táján feküdt.
Tekse. (Teksény.) L. Ó-Vált-földe néven.
Telekesi. (Telekös. Telökös.) Thelekus. Telekus. (1282: Hazai okmt. VI. 287., 1314: Anjouk. okmt. I. 337., 1338: Hazai okmt. III. 135., 1379: U. o. III. 207., 1380: U. o. 213.) Telukus. (1293: Hazai okmt. VIII. 336.) Thelekes. (1408: Zalam. oklt. II. 347., 1420: U. o. 422–3., 1429: Dl. 12069; 1439: Dl. 13322; 1449: Dl. 14261; 1454: Dl. 14793; 1459: Dl. 15379.) Thelekws. (1454: Dl. 14793.) Thelekews. (1475: Dl. 17753.) A Telekeli (Szepetki, biki Basó, ollári Tompa) családé volt. – Ma Alsó- és Felső-Telekes, Egervártól ny.-é.
Temelfölde vagy Tem(m)elháza (puszta). Pred. Themelfelde in territorio possessionis Dorzmath. (1464: Körmendi llt. Rajkiana, n. 48.) Pred. Themmelhaza intra metas poss. Drozmath. (1472: U. o. Alm. V. lad. 6. n. 10.) Pred. Themelhaza. (1490: U. o. n. 14.) A mai Dozmát határában feküdt. (Szombathelytől nyugat felé.)
Temerd. L. Tömörd alakban.
Tempesháza. Thempeshaza. (1465: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 7. n. 8.) Vasmegyei nemes nevében és előnevében fordul elő.
Terebecz. (Terebicz.) L. Trebecz alakban.
Terestyénfalva. (Terestenyefalva). Poss. Terestienfolua. (1342: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 14. 18. 1.) Terestyenfalwa. (1435. 1453: Muz. llt., 1441: Kisfaludy cs. llt.) Theresthenyefalua. (1437: Muz. llt.) Therezthyenfalwa. (1437. 1447: U. o.) Therezthenfalwa. (1467: Kisfaludy cs. llt.) Theresthienfalwa. Theresthyenfalwa. (1475. 1482: Muz. llt.) Ják nembelieké (Terestyénfalviaké) volt. – Ma Terestyénfa, Sárvártól észak felé.
Teszár. L. Taszár alakban.
Tilaj. Tiloy. (1293: Hazai okmt. VIII. 331.) Poss. Nogtylay. (1364: Zalam. oklt. II. 1.) Thylay. (1368: U. o. 15., 1446: Dl. 13923.) Poss. seu villa Tylay. (1360: Zalam. oklt. I. 605., 1378: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 3. n. 28., 1423: Lajtafal. llt. Illésházyana. Lad. 24. f. 1. n. 1.) Herbarthylay. (1402: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 102.) Hermantilai. Ilestilai, Bathiztilai, Lamperthtilay. (1417. 1421. 1425: Muz. llt., Fejér, X. 8. 695. 697. 699. 713. l. elferdíti.) Nag Thylay. (1483: Dl. 18815.) Herman Thylay al. nom. Hermanfalwa. (1505: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 9. n. 16.) Részei a zalamegyei Kéménd várhoz tartoztak. Különben nemeseké (Tilaji, Bodoló, Csányi, Tompa sat. családoké) volt. – Ma Kis- és Nagy-Tilaj, Egervártól ék., a zalamegyei határon.
Timafalva. Chymafolua. (1359: Haz. okmt. IV. 191.) Thymaffalua. (1439: U. o. V. 225.) Thymaffalwa. (1447: U. o. III. 379.) Tymaffalwa aliter Thewfalwa. (Chewfalwa? – 1485: Nagy Imre gyűjt.) Szombathelytől dk. Taplánfa táján feküdt. (1538. évi adólajstrom. – Orsz. Llt. Conscr. dical.)
Tiszano(l)cz. (Tisinolcz. Tisancz.) Terra Tysinolch. (1340: Anjouk. okmt. IV. 17.) Tysanch. Tyssanouch in districtu Sancti Martini – Felső-Lindva. vár tart. közt. (1365. 1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 6. és 13.) Ma Tessanócz, Mura-Szombattól ék.
Tissina. (Tissine. Tistina. Tistine.) Tystina. (1347: Anjouk. okmt. 110.) Tistna. (1348: U. o. 213.) Tisine. Tyssina in districtu Beelmura – Felső-Lindva vár tart. közt. (1365. 1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 6. és 13.) Ma Tissina, Mura-Szombattól nyugatra.
Tittös. L. Töttös alakban.
Tittös-Bir. L. Bir a.
Tivadar-Kenéze. (Tivadar-bánfölde.) L. Kenéz a.
Tivadarfalva. (Tivodorcz.) Tyuodorfolua. (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.) Thyuodorch in distictu Waralpakurniky – Felső-Lindva vár tart. közt. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 2.) Ma Tivadarcz, Felső-Lendvától délre.
Tobaj(d). Thobayd. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2.) Thobay. (1475: U. o. lad. 3. n. 43.) Német-Ujvárhoz tartozott. – Ma Tobaj, Német-Ujvártól északra.
Tohony. Thohun. (1388: Dl. 7386.) Tohony. (1392: Dl. 7758. 7827.) Uti vámjával együtt Borostyán várához tartozott. – Ma Tauchen (Tauha, Fejérpatak!) Borostyánkő szomszédságában dny.
Tokorcs(i). Tucurch. (1237: Árpádk. új okmt. II. 73.) Thukurch. (1272: U. o. VIII. 400.) Tukurchy. (IV. László kora: Hazai okmt. VI. 352.) Tokorch. (1374: U. o. III. 195., 1426: U. o. 349.) Thokorch. (1424. 1425: Körmendi llt. Himfyana. n. 749.) A Sitkeieké volt. – Ma Tokorcs, Sárvártól keletre.
Tolvaj-várhegye. Poss. Toluayuarhege. (1351–78: Körmendi llt. Alm. I. lad. 9. n. 1.) Keresztes lakóinak birtoka volt. – Óvár részei értendők. (Szombathelytől nyugatra.)
Topolócz. Topoloch in districtu Waralyakurniky – Felső-Lindva vár tart. közt. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 13.) Felső-Lendvától dny. találjuk.
Tornai-Szent-Király. L. Szent-Király (földe) helység a.
Torn(y)osháza. Poss. Thornushaza. (1449: Körmendi llt. AIm. II. lad. 8. n. 79.) Thornoshaza. (1451. 1459: Muz. llt.) 1451-ben köznemes nevében fordúl elő. 1498-ban: predium Thornoshaza. (Muz. llt.) Simonyi, Mesteri sat. vidékén kereshetjük. (Sárvártól keletre.)
Torony. Thorony. (1409: Békássy cs. llt.) Hospes de Toron. (1457: Körmendi llt. Rajkiana, n. 46.) Szombathelytől keletre esik.
Torony-Durzmáta. L. Dorozmát a.
Torro(n)dfalva. (Torlodfalva. Torrotfalva.) Torlodfalua. (1418: Dl. 10719.) Tarodfolua. (1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d.) Thorlothfalua. (1430: Körmendi llt. Majoratus. I. 36. 32.) Thuroldfalwa.. (Német kézre valló latin oklevélben. 1455: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 6. 13. 12,) Tharrodfalva. (? 1466: Huny. kora. X. 504.) Torrodfolua. Thorrodfalwa. (1457: Dl. 15173; 1469: Körmendi llt. Majoratus. I. 36. 36., 1483 körül: U. o. Alm. III. lad. 8. n. 15., 1493: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 2. f. 8. n. 13.) Thorondfalwa. (1471: Békássy cs. llt.) Thorrothfalwa. (1478: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 39.) Köznemeseké volt. 1428-ban 7 adózó j.-portáját említik a kamara-nyereség rovói. – Ma Taródfa, Körmend közelében nyd.
Tótfalu. – a) Thothfalw. (1437: Muz. llt.) A Marácziak birtokai közt sorolják föl. Ma ily nevű pusztát találunk Hegyhát-Morácz (és Csákány) mellett. – b) Villa Sclavorum. (1221: Hazai okmt. VI. 13.) Tothfolu. (1297: Körmendi llt. Alm. III. lad. 8. n. 1.) Touthfalu. Thothfalw. (1369. 1496: Körmendi llt. Alm. III. lad. 8. No. 2. és lad. 6. No. 10.) Locus Lupisdorff supra poss. Thotfalu vocatam versus poss. Zenthkatherina. (1489: Dl. 19510.) Monyorókerék mellett – a melyhez tartozott – ény. találjuk. (Nem messze Sz.-Katalintól.) – c) L. Zalak helység a.
Tőfalva(?). L. Timafalva a.
Tömörd. Tumind. (? 1233: Árpádk. új okmt: I. 309.) Populi Castri Ferrei de villa Temerd. (1270: U. o. VIII. 301.) Themerd. (1392: Dl. 7768.) Twmerd. (1441: Hazai okmt. VII. 462.) Kőszeg váráhaz tartozott. Poss. seu pred. Themerd. al. nom. Posafalva. (1475: Muz. llt.) A Pósa cs. birtoka. – Kőszegtől kd. Tömörd néven ma is megtaláljuk. – Zenthgergh al. nomine Twmerd. Thewmerd. (1415: Békássy cs. llt.) Ugyane helység (tán más része) értendő, melyhez nem messze (k.) találjuk ma Répcze-Szent-Györgyöt.
Töttös. Nobiles de Apathunkaya. (1274: Árpádk. új okmt.1X. 60. és 96.) Thewtus. Teutes. (1323: Anjouk. okmt. II. 92.) Theuteus. (1342: Zalam. oklt. I. 403.) Nobiles de Apathvnukatheteus. (1342: Anjouk. okmt. IV. 259.) Poss. Teuteus. (1389: Dl. 7617.) Theutheus. (1414: Dl. 10176.) Thethews. (1453: Dl. 14685; 1484: Dl. 14805; 1464: Hazai okmt. III. 415.) Thythews. (1471: Muz, llt., 1483: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 1.) Thwthews. (1498: Acta post adv. 77–65.) A Rumiaké, az Egervári-Geregyei rokonságé s köznemeseké volt. – Vasvártól északra találjuk.
Töttös-Bir. L. Bir a.
Trebecz. (Trebics). Villa Turpucz. (1217: Árpádk. új okmt. VI. 385.) Terra Tyrebuch. (1314: Anjouk. okmt. I. 361.) Poss. Trebech. (1399: Zalam. oklt. II. 295.) Poss. Threbycz, Trebych. (1424: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 161 aa.) Terra Trebuch. (1437: Szombath. kápt. házi llt. Lad. 1. f. 5. n. 27.) Terebicz. (1448: Dl. 14184.) Köznemeseké, s a gersei Petőké volt. – Gerse és Mihályfalva (Pető-Mihályfa) mellett feküdt.
Trekvölgy(e). Trekwlgh. Trekulge. (1387: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 20.) Dobra várához tartozott. – A mai Martinya mellet kell keresnünk; s így hihető, hogy a szomszédos mai Türke falunak felel meg.
Tropo(l)cz. Tropoch. Tropolch in districtu Beelmura – Felső-Lindva vár tart. közt. (1365. 1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 6. és 13.) Ma Tropócz, Mura-Szombattól nyugatra.
Turoldfalva. Azaz: Torro(n)dfalva. – L. e néven.
Turpucz. L. Trebecz néven.
Tuskánd. L. Taskánd b) helység a.
Tyák (-falva). L. Ják (-falva) a.
Tyák-monostora. L. Ják (-monostora) néven.
Udvard. Poss. Wdward. (1357–8: Körmendi llt. Misc. Németujvár. n. 4.)
Ug(h). (Uk.) Nobiles de Hwg. (1831: Anjouk. omt. II. 548.) Posa, Vk. (1332: Hazai okmt. I. 162.) Laur. filius Wgh de Wgh. (1353: U. o. IV. 179., 1399: U. o. III. 266.) Wg. (1436: Dl. 12942; 1439: Hazai okmt. IV. 324., 1440: U. o: II. 289.) Poss. seu pred. utraque Wk. (1459: Muz. llt.) Pred. Pwztbawk in cuius facie ecclesia parochialis haberetur. (U. o.) Wk. (Nemes nevében. 1479: Hazai okmt. I. 370.) Köznemesi birtok volt. – Ma puszta (Ugh), Ostfy-Asszonyfától keletre, Magasi mellett.
Uj-Szalócza. L. Szalócza helység a.
Ujfalu. a) Wyfalw. (1496: Dl. 20400. és Körmendi llt. Alm. III. lad. 6. No. 7. és 10.) Jobbágy részeivel együtt Vörösvárhoz tartozott. A mai Jobbágyi- Ujfalu értendő, Vörösvártól délre. – b) Egy másik ily nevű falut 1427-ben, 1428-ban és 1498-ban Német-Ujvár tartozékai közt sorolnak föl. (1427–1428: Kismart. llt. 23. A. 3., és Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2. és 1498: U. o. Misc. Németujvár. f. 105. n. 270.) Ez alatt tán a Gyepü-Füzestől ék. eső Ujfalut kell értenünk. Kétségtelen azonban, hogy utóbbi helység (legalább részben) az Óvári-féle (utóbb a Paumkircherek kezére jutott) birtok-csoporthoz, jelesül, a míg fönnállt, Óvár várához tartozott. (Wyfalu. 1443: Körmendi llt. Alm. I. lad. 9. n. il., 1455: U. o. n. 16., 1481: U. o. n. 17.) – c) Vyfolu. (1339: Sopronm. oklt. I. 143.) Wyfolu. Wyfalu. (1342: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 14. 18. 1., 1388–95: Dl. 7398; 1447. 1458. 1471: Muz. llt., 1478: Hazai okmt. IV. 429.) A Ják nemből eredő családok (Szentivánfalvi, Niczki, Szelestei) birtoka volt. – A mai Uraj-Ujfalunak felel meg, Sárvártól é.-ék. felé. (L. Urajt külön.) – d) Poss. Wyfalw. (1460: Muz. llt., 1479: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 11.) A Hidvégieké és más nemeseké volt. A mai Sorki-Újfalu? (Hígvégtől ény. felé.) – e) Poss. Wyfolu. (1342: Zalam. oklt. I. 391.) A Káldiaké volt.
Ujlak. Wylak. (1388: Dl. 1357; 1451. 1475: Muz. llt., 1482: Dl. 15708; 1486: Dl. 16256.) Vylak. (1428: gr. Festetics cs. keazth. llt. Castriferrei. n. 174/175. d., 1465: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f. 7. n. 8.) Plébánosát 1475-ben említik. – Részben köznemeseké, részben a vasvári káptalané volt. 1428-ban a vasvári prépostnak 4 1/2 adózó j.-portától kellett volna e helységből adóznia. Vasvártól ék. találjuk.
Ulcsiczafalva. Poss. Wlchychafalua. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 13.) Felső-Lindva vár veleméri kerületéhez tartozott.
Unokateleke. L. Rátoltfalva a.
Unyan. (Unyim.) Unon. (1318: Zalam. oklt. I. 147.) Hunyan. (1344: Körmendi. llt. Unyomiana n. 6.) Eghazas Vnyan. (1346: Hazai okmt. I. 190.) Bolkfalua Vnyan, Balokfalwa Vnyan. (Nemesi névben. 1356: U. o. III. 168., Dl. 3350.) Vnyan. (1410: Békássy cs. llt., 1438: Hazai okmt. I. 335.) Wnyan. (1430: Körmendi llt. Unyomiana. n. 37.) Vnian. (1433: Hazai okmt. V. 226.) Posavnyan. (Nemes nevében, 1434: Békássy cs. llt.) Poss. Wnyan, Poss. Wnym. (1468: Muz. llt.) Kyswnyan. (1476: Békássy cs. llt.) Naghwnyan. (1480: U. o.) Szent-Mihály tiszt, emelt templomát 1438-ban említik. – Az Unyani, Polyáni sat. rokonságé volt. – Ma Kis- és Nagy-Unyom, Szombathelytől d., Balogfa tőszomszédságában. – Kétségkívül e helységet (részeit), jelesül Pósa-Unyant kell értenünk az Unyaniak és Polyániak birtokában föl merülő: Possafalua, Posafalwa. (1369–1437: Dl. 3350; 1410: Békássy cs. llt.) alatt is.
Uraj. Villa Vroy. (1221: Hazai okmt. VI. 16.) Poss. Uray. (1329: Muz. llt.) A mai Uraj-Ujfalu őrzi emlékét, Sárvártól é.-ék.
Urbánosfalva. Wrbanusfalwa. (1475: Körnaendi llt. Alm. I. lad. 7. No. 76.) Szalonok vár tartozékai közt Peszeny, Sámfalva, Velege, Karasztos sat. helységekkel együtt sorolják föl, tehát a mai – Német-Ujvár mellett keletre fekvő – Orbánfalvától meg kell különböztetnünk.
Uz. Vz. (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 8:) Felső-Lindva várához tartozott.
Vadkert. L. Zsédeny a.
Vajdafalva. Waydafalwa. (1438. 1466: Békássy cs. llt.) Poss. Wayda falva al. nom. Condakorfalwa. (1510: peczöli. Zarka cs. llt.) Mint a Hermán nemből valók birtoka merül föl. Hermán táján feküdt.
Valhó. (Valfau.) Walho. (1365. 1416. 1471. 1478: Körmendi llt. Alm. I. Lad. 9. n. 59–71.) Walfaw. (1465: Pozsonyi kápt. orsz. llt. 6. 13. 12.) Balfo. (1496: Dl. 20456.) Alhóval együtt emlegetik, 1465-ben mint vámhelyet. – A mellette (Vörösvártól ny.) fekvő mai Wolfau-nak felel meg. (V. ö. Lipoltfalva.)
Valsefalva. Poss. seu villa Walsefolua. (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.) Felső-Lendva várához tartozott, – Felső-Lendvától dél felé fekhetett.
Vált. Terra Walth. (1329–1352: Anjouk. okmt. V. 590–593.) Walch. Walth. (1355: Hazai okmt. I. 211.; 1393: Dl. 8012; 1438. 1444. 1448. 1449: Békássy cs. llt., 1447: Kisfaludy cs. llt., 1456: Muz. llt.) Thapanwalth. (1438: Békássy cs. llt.) A peczöli Zarka, haraszti Tapán, Válti sat. családoké volt. Ma Vát, Szombathelytől ék. (L. Ó-Vált-földe a. is.)
Vámos-Pereszleg. (Vámos-Pereszlek.) L. Pereszleg a.
Váralja. L. Dobra városnál.
Váraljafalu. L. Lindva városnál az 1365. évhez.
Váras-Kesző. (Váralja-Kesző. Várjobbágya-Keszö.) L. Kesző a.
Várfölde-Bogát. L. Bogát helység a.
Várnépe-Pácson(y). L. Pácsony a.
Varrani. L. Limpach néven.
Varsány. (Vassán.) Vosyan. (1267: Árpádk. új okmt. II. 297.) Vassan. (1390: Dl. 7616.) Vossan. (1428.: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 174/175. d.) Worsan. (1484: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 3. 17.) Warsan. (1478: Dl. 18154; 1486: Dl. 19140; 1495: Galgóczi llt. 53. 4. 18.) Wassan. (1387: Dl. 7337–8; 1479–80: Galgóczi llt. 53. 4. 12.) Részben köznemeseké volt, részben pedig a veszprémmegyei Somlyó várához tartozott. 1428-ban Somlyó vár urainak, a Garaiaknak 29, Vassányi Andrásnak pedig 1 adózó j.-portája volt itt. A veszprém-vas-zalamegyei határszélen kereshetjük, Jánosháza és Kamond (Veszprémmegye) táján.
Vasallya. L. Avasallya néven.
Vásárhely. Azaz: Lugas-Vásárhely. – L. Lugas a.
Vásárosfalu. Wasarosfalu. (1484: Szombath. kápt. házi llt. B. 10.) A csébi Pogányoké volt ekkor. – Zala-Lövő táján kereshetjük.
Vasper. L. Zalamegyében.
Vas(-verő)szék. Poss. Wosuereuzek. (1352–55: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 1.) Wosvereuzek al. nom. Kendzek. (1358: U. o. Misc. Németujvár. n. 4.) Waswereuzek. (1368: U. o. Alm. III. 1. 9. n. 1. 2. és Dl. 5661.) Waswerewzek. Vosuareuzek. (1434: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 8. és 9.) Poss. Waswerewzek al. nom. Wasek. (1496: Dl. 20400.) Poss. Waszeg. (1496: Körmendi llt. Alm III. lad. 6. n. 10.) Waswerewzeek al, nom. Waszeek. (1496: U. o. n. 7.) Vöröavárhoz tartozott. Kétségkivül a mai (Kis-, Német- és Oláh-) Cziklen (Eisenziken) értendő alatta, Vörösvár mellett ék. és dk. (A magyar formában is fenmaradt Sárosszeg-nek német neve: Kothzicken.)
Vecsenhof (Verzenhof ?) Poss. Werzenhof. (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.) Wechenhof prope rivulum Olsinch. (1366: U. o. n. 13.) Felső- Lindva várhoz tartozott.
Vecseszlófalva. Poss. seu villa Wechezloufolua. (1365: Körmendi llt. Ahn. II. lad. 5. n. 6.) Felső-Lindva várához tartozott. – Ma Vecseszlavecz, Felső-Lendvától dny.
Vederfő. Wederfew. (1427: Kismart. llt. 23. A. 3., 1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 1. No. 2.) Német-Ujvár tartozékai sorában Kukmér mellett sorolják föl.
Velege. Welegeh. Welege. (1406: Körmendi llt. Alm. II. lad. 1. No. 38. és 1476: U. o. Alm. I. lad. 7. No. 76.) Szombathelytől ny. esik.
Velemér. Poss. Welemer. al. nom. Scentrynitas. (1360: Körmendi llt. Alm. II. lad. 9. n. 17.) Poss. Zenthrinitas. Poss. Scenthtrinitas in districtu seu valle Welemer – Felső-Lindva vár tart, közt. (1365–6: U. o. lad. 6. n. 6. és 13.) Poss. Welemer. (1430: Dl. 12308.) Welemer. (Nemes nevében. 1486: Muz. llt.) A Sz.-Háromság tiszt. szentelt egyházát 1360-ban említik. – Ma Velemér, Mura-Szombattól kissé távolabb ék. felé.
Velike. Velyke superior et inferior. (1387: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 23.) Dobra várához tartoztak. – Ma Velike (Welten), Dobrától ék., a stájer határon.
Vel(y)em. (Velyen.) Poas. Welyen. (1374: Zalam. oklt. II. 118.) Welyem. (1405: Dl. 9015.) Welem. (1478. 1490: Körmendi llt. Alm. I. lad. 8. No. 1. és 5.) Rohoncz várához tartozott. – Ma Velem, Kőszegtől dny.
Veneczk. (Veniczk.) Vönöcz. (? 1265: Árpádk. új okmt. III. 122.) Wenyzk. (1303–8: Hazai okmt. IV. 104–114., 1309. 1333: U. o. 119. 150.) Viniczk. (1308: Anjouk. okmt. I. 168.) Wenysk. (1325: Hazai okmt. III. 80.) Wynichk. (1331: Anjouk. okmt. II. 548.) Venizk. (1349: Hazai okmt. IV. 326.) Weniczk. (1451: Muz. llt.) Wynyczk. (1466: Muz. llt.) Weneczk. (1467: U. o.) Köznemesi birtok volt. – Ma Vönöczk, Ostfy-Asszonyfától k.-kd.
Véped. (Vép.) Kyswepéd. (1444: Békássy cs. llt.) Kisveped, Kisvepud. (1447: Kisfaludy cs. llt.) Kyswep. (1498: Békássy cs. llt.) A Válliaké (1498-ban, tán a Válti rokonság révén, a Vágiaké volt.) – Úgy látszik, Vép részei értendők, kétségkívül ennek táján feküdt Surány, Vá(l)t sat. felé. (L. a városok közt is.)
Veres-vár-földe. Poss. Weresuarfelde. Wereawarfeulde. (1852–55: Körmendi llt. Alm. III, lad. 9. n. 1., 1358: U. o. Misc. Németujvár. n. 4., 1364: Dl. 5004; 1368: Körmendi llt. Alm. III. lad. 9. n. 3, és Dl. 5661.) 1358-ban Veresvárral együtt mint külön birtokot sorolják föl; később azonban nem emlegetik.
Vérkő. Werkw. (1428: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. 174/175. d.} Poss. Werkew. (1469: Hazai okmt. IV. 425., 1476: U. o. 428., 1478: U. o. 431.) 1428-ban Vérkői Jakabnak 9 j.-portája volt itt. – A Jánosháza, Hosszú- Pereszteg és Káld közötti vidéken kereshetjük.
Vescsicza. (Vescsicze.) Kyusuezciche. Noguezciche. (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No.. 6.) Wezchycha in districtu Beelmura – Lendva vár tart. közt. (1366: U. o. No. 13.) Ma Vescsicza (Falud !) néven Mura-Szombat tőszomszédja ny.-é. felé.
Vész. Weez. (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.) Felső-Lindva várához tartozott.
Vidonyafalva. Wpdoniafolua. (1365: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. n. 6.) Zuceska al. nom. Bidoniafalua. (1366: U. o. n. 13) Felső-Lindva vár Lindva folyó melléki kerületéhez tartozott. – Ma Vidoncz, Felső-Lendva mellett k.-é. felé.
Villyan(cz). Vyllani. (? 1388: Dl. 7386.) Vilyancz, Vyliancz. (1392: Dl. 7758. 7827. 9134.) Borostyán várához tartozott. – A mai Willesdorf (Villámos !) helységnek felelhet meg, Borostyánkőtől dny.
Viniczk. L. Veneczk alakban.
Virágosber(e)k. L. Szőllős a.
Viszák. Poss. Vyzaak. (1363: Anjouk. okmt. VI. 61.) Wyzak. Vyzak. (1422: Körmendi llt. Misc. Németujvár. 102. 69., 1464: Muz. llt.) Az Iváncziaké volt. – Körmendtől d.-dny. esik, közel Ivánczhoz.
Viszflek. Wysflek. (1388: Dl. 7386.) Borostyán várhoz tartozott. – Pinkafő tőszomszédja ék.
Volfau. L. Valhó (és Lipoltfalva) helység a.
Vo(i)k(a)rács. L. Bolkarács alakban.
Vonosz. Wonoz. (1475: DI: 17703.) Mint a Porkoláb cs. vasmegyei(!) birtokát említik.
Vorsány. (Vossány.) L. Varsány alakban.
Zabar. L. Szabar alakban.
Zalafő. Zalafew in districtu Ewrseg. (1428: Körmendi llt. Alm. I. lad. 2. No. 2,) Zalafew. (1453: Dl. 14727.) Ma Szalafő, Szent-Gotthárdtól dk.
Zalak. Poss. Zalak. (1370: Muz. llt., 1438: gr. Festetics cs. keszth. llt. Castriferrei. n. 186.) Poss. Zathahaza al. nom. Zalak. (1389–1402: U. o. n. 102 a.) Poss. Kapulna alio nomine Zalak ac poss. Thothfalu al. nom. similiter Zalak. (1418: U. o. n. 140.) Pred. Zalak. (1463: Dl. 14761; 1473: Dl. 17442.) Poss. Thothfalu. (1466: Dl. 16416.) Miként látjuk Zalak név alatt olykor egy Kápolna és egy Tótfalu nevű helységet is értettek. A XV. században Kápolna a Kápolnai és gersei Pető, Tótfalu a Váti, Zalak pedig (főleg) az Egervári és Molnári családoké volt. – Kétségtelenül a mai Sorki-Tótfalu és a vele szomszédos mai Kápolnásfalu értendők, melyekhez közel (Geregye és Gyanó vidékére) vezetnek bennünket az Egervári-féle Zalakra vonatkozó adatok is. – V. ö. különben még a következő adatokat, u. m. Zalak. (1256: Hazai okmt. VII. 61. és VIII. 170.) Terra Zalak, poss. Zalaak. (1269: U. o. VII. 117.) Locus castri in terra Zalak cum fossatis et indaginibus antiquia. (1278: Árpádk. új okmt. IX. 216.)
Zar(a)kad. L. Szar(a)kad alakban.
Zataháza. L. Zalak helység a.
Zdenkolcz. Zdenkolez in districtu Waralyakurniky – Felső-Lindva vár tart. közt. (1366: Körmendi llt. Alm. II. lad. 5. No. 13.) Ma Zenkócz, Felső-Lendvától délre.
Zekochnecze. L. Szvetehnafalva a.
Zema. L. Szema alakban
Zetekolcz. L. Szvetehócz néven
Zomolyánfalva. L. Szomolyánfalva néven.
Zomorófalva. L. Szomorófalva néven.
Z(o)vajk. Zouayk. (1268: Dl. 654.) Possesaio populorum castrensium castrí Koroky … Zwayk (Zuayk) vocata (1347: Anjouk. okmt. V. 155.) Poss. Zowayk. (1446: Muz. llt.) Zwayk. (1481: Szombath. kápt. házi llt. lad. 2. f 7. n. 16.) A Zovajki és széplaki Bothka (Széplaki) családé volt. – Hosszú- Pereszteg határában a szajki erdő és patak őrzi emlékét.
Zucseszka. L. Vidonyafalva néven.
Zunik (puszta). Pred. Zwnyk. (1455: gr. Erdődy cs. galgóczi llt. 53. 3. 15.) Vámos-Pereszleggel határos volt; hihető tehát, hogy e helység (a mai Hosszú-Pereszteg) határába olvadt.
Zsálmán. Salman. (1452: Körmendi llt. Himfyana n. 495., 1482: Lajtafal. llt. Dóczyana. G. 3. f. 1. L +., 1494: Körmendi llt. Alm. I. lad 3. No. 1., 1496: U. o. Alm. III. lad. 6. n. 10.) A Héderváriaké volt. – A mai (Horvát- és Német-) Zsámándnak felel meg, Szent-Gotthárdtól ék.
Zsebeháza. (Zsebefölde.) Poss. Sebefeuldu … in districtu ecclesie S. Michaelis de Bel Jak. (1339: Sopronm. oklt. I. 143:) Sebehaza, (1447: Muz. llt.) A mai Jákfa vidékén feküdt, Sárvártól észak felé.
Zsebetelke (puszta). Pred. Sebeteleky. (1392: Sopronm. oklt. II. 510.) Kőszeg várához tartozott s (Német-) Gencs vidékén feküdt.
Zsédeny. (Zsédöny.) Predium filiorum Obulgan quod Sedyn dicitur. (1238: Hazai okmt. VIII. 33.) Sedun. (1260: Haz. oklt. 39., 1332: Hazai okmt. I. 162., 1357: Anjouk. okmt. VI. 529., 1373–76: Dl. 6195.) Seden. (1373; Sopronm. oklt. I. 405., 1453: Muz. llt.) Predium Vadkerth sive Kysseden. (1472: Dl. 17292.) Ma Zsédeny, Sárvártól észak felé.
Zsidány. L. Sopronmegyében.
Zsidóföld(e). Particula possessionaria sive terra Sydoufelde vocata in fine civitatis (regis) Castriferrei adiacens. (1385: Hazai okmt. IV. 222., 1386: U. o. 223.) Poss. Sydofelde. (1413: Szombath. kápt. házi llt. lad. 1. f. 1. n, 16.) Sydofeld. (1443: U. o. lad. 2. f. 6. n. 3.) Sydowfeld. (1524: U. o. f. 9. n. 32.) A vasvári káptalané volt. – Vasvár tőszomszédságában ma is megvan.
Zsoltony. L. Soltony alakban.
Összeesen: 804 helység.
