HELYSÉGEI:
HELYSÉGEI:
Al-Sásony. L. Sásony helység a.
Alsó-Monó(h)-udvar. L. Monó(h)-udvar helység a.
Antau. L. Szántó néven.
Apatlan. L. Sopronvármegyében, Bánfalva helység a.
Arak. (Araczk.) Arak. (Nemes nevében. 1413: Dl. 10113.) Poss. Arak. (1421: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 1. fasc. 2. num. 14., 1485: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. II. fasc. 1. num. 13., 1500: Magy. Tört. Tár. Vl. 23.) Araczk. (1506: U. o. 25.) 1421 óta (mint a magbanszakadt «Baydensdorf» Miklós birtoka) kir. adományban (legalább részben) a Héderváriaké volt. – Magyar-Óvártól keletre esik.
Asszonyfalva. Frawndorff. (Nemes nevében. 1440: Dl. 13546.) Azonfalwa. (Hasonlókép. 1480: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 6. fasc. 1. num. 9.) Ma Kiliti viseli németül a Frauendorf nevet. (Óvártól é.) A középkorban azonban Kiliti e néven (és mint «Keleti, Kelet, Klet» sat.) szerepel, Pozsonyvármegyében (L. ott.)
Au. L. Sopronvármegyében.
Bán. Villa Ban. (1208: Dl. 50.) Villa Baan. (1235–41: Árpádk. új okmt. VII. 1.) Terra Baan (1296 körül: Árpádk. új okmt. X. 452.) A libényi apátságé volt. Rajka, Oroszvár helységek, a Duna folyó sat. vidékén feküdt.
Bánfalva L. Sopronvármegyében.
Bártfa. Barthfa. (1437: Muz. llt.) Gátával, a Gátalakkal és Szentandrásiakkal kapcsolatban nemesi névben fordúl elő s ugy látszik Mosonyvármegyében feküdt.
Beled. (Belöd. Belid.) Poss. Beliud. (1324: Fontes rerum Austriacarum. II. Abth. XVI. Band. II. Theil. 101.) Belyud. (1324: U. o. 102.) Poss. Belyd. (1379: U. o. 324.) Poss. Weliud. (! 1378–9: U. o. 326.) Poss. Beled. (1429: Sopronm. oklt. II. 140., 1430: U. o. 160.) Belyd. (1437: U. o. 261.) Beled theutonico Pelden. (U. o.) A Kishöfflingi (Beledfi), majd a Lózsi (Beledfi) családé volt. (L. Sopronvármegyében.) – Potfalva és Boldogasszony (Frauenkirchen) helységek szomszédságában feküdt.
Belső-Kem(p)nye. L. Kemnye helység a.
Bezenye. Bezenye. (1440: Haz. oklt. 405., 1451: Dl. 14465. 14393.) Részben köznemeseké volt (1452.), részben Óvárhoz tartozott, a melytől északra ma is megtaláljuk.
Billye. (Bellye.) Poss. Wyllie. (1359: Oesterr. Geschichtsquellen. II. Abth. XVI. Bd. II. Theil. 246.) Belye. (1410: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 1. fasc. 11. num. 6., 1468: U. o. lad. 3. fasc. 4. num. 14.) Bylie. (1421: U. o. lad. 1. fasc. 2. num. 14.) Bilye. (1430: Dl. 12193.) Byllye. (1469: Dl. 16795.)
Bologd. (Balogd.) L. Fincztagmark (Váras-Bologd) néven.
Csaholy (puszta). Pred. Palnyn al. nom. Chaholy. (1484: Dl. 19010.) Pred. Pallen. (1497: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 5. fasc. 1. num. 20.) A Gálos és Podersdorf (Pálfalva) közti vidéken feküdt.
Csákány. L. Sopronvármegyében.
Csetönvölgy. Poss. Curie monachorum seu grangie sive novi predii Chechunuelg vocata. (1324: Fontes rerum Austriacarum. II. Abth. XVI. Band. II. Theil. 103.) Az osztrák szent-kereszti (heiligenkreuzi) cziszterczita apátságé volt. – A Zurány és Gálos közti vidéken feküdt.
Csitván(d). Poss Chythtwan comitatus Mosuniensis iuxta Ferteu. (1299: Haz. okmt. VII. 283–4.) Chydwand. (1410: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 1. fasc. 11 num. 6.) Chythuand – nemes nevében és poss. Felsewchythuand. (1411: Győri kápt. magán llt. Cimeliotheca. X. n. 761.) Poss. Felsew Chythwand – határozottan Mosonyvármegyében, a Fertő vidékén. (1435: U. o. Cimeliotheca. II. n. 25., 1473: Haz. okmt. II. 358., 1482: Kisfaludy cs. llt.) Chytwand. (1479: Huny. kora. XII. 138) A Fertő mentén ma ily nevű helység nincsen. Az 1410-ből fölsorolt oklevél szerint azonban Minichhof (a mai Mönchhof) helységgel volt szomszédos.
Csötörtökhely. L. Fincztagmark helység a.
Csuffalva (Csof.) Villa nomine Chof in comitatu Mosoniensi sita. (1208: Árpádk. új okmt. VI. 324.) Poss. Chuffalwa. (1335: Lajtafalusi llt. Dóczyana, Cap. X. f. 1. JJ.) A Sár (Lajta) folyó mentén feküdt.
Csuny. Chun. (1232: Árpádk. új okmt. VI. 509.) Poss. Chuun in vicinitate possessionis Reyka. (1318: Körmendi llt. Alm. V. lad. 6. n. 112.) Swndorff. Swndroff. (1451: Dl. 14465. 14393.) A XV. században Óvár várához tartozott. – Ma is Csuny vagy Schandorf (Sarndorf), Köpcsénytől dk.
Czanig. L. Szolnok néven.
Dobrony (puszta). Terra Dobron. (1399. 1405: Muz. levéltár.) A Fertő tó és Zurány helység közt terült el.
Dundol(c)zkirchen. (Dundolskirchen.) L. Csákány néven Sopronvmegyében.
Elmö(l)cs. (Ermölcs.) L. Ilmőcs helység a. Sopronvármegyében.
Farkasháza. L. Level helység alatt.
Fekete-erdő. Fekete Erdeu. (1274 körül: Haz. okmt. VII. 153.) Fekethewerdew. (1493: Dl. 20111–20119.) A szent-györgyi Grófoké volt. (1493.) – Óvár közelében é. felé találjuk. (Schwarzwald nevet is visel.)
Fél-torom. (Fél-toron.) Villa Felthorom, Felthoron. (1487–1488: Dl. 19338.) Poss. Holbenthurm. (1493: Dl. 20111–20119.) A szentgyörgyi Grófoké volt, kétségkívül Óvár várához. – Ma Fél-Torony (Halb-Thurm), Magyar-Óvártól nyugatra.
Felső-Csitvánd. L. Csitván(d) helység a.
Fincztagmark. (Finczemark.) Terra quondam castri Musuniensis Warasbolog vocata. (1279: Haz. okmt. VI. 252.) Fynczthagmark. Fynczemark. (1451: Dl. 14465. 14393.) Poss. Waras Bologd al. nom. Fyczthagmarth. (1487: Dl. 19338.) Óvárhoz tartozott. – Ma Pfingsmark néven puszta, Levél mellett ny. E helységnek látszik megfelelni az 1381-ben ugyancsak Óvár tartozéka gyanánt föltűnő «Chwthurtukhel» is. (Dl. 6792.)
Fogel(n)dorf. (Foguldorf. Fogundorf.) L. Tenefalva néven.
Fraundorf. L. Asszonyfalva néven.
Gálos. Terra Galus. (1318: Oesterr. Geschichtsquellen. II. Abth. XVI. B. II. Th. 54.) Galos. (1478: Muz. llt., 1483: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 3. fasc. 1. H. +, 1484: Dl. 19014.) Galus. (1485: Lajtafal, llt. i. h. Cap. 2. f. 1. num. 3) Golls. (1497: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 5. fasc. 1. num. 20.) Az oroszvári Tompek, Kemnyei, Nagylucsei, Tankházi sat. családoké volt. – Ma Gálos (vagy Gols) Óvártól nyugatra, közel a Fertő tavához.
Garendorf. L. Jarendorf alakban.
Gáta. (Gattendorf. Gottondorf.) Kata. (1399: Dl. 8510.) Katha. (1399: gr. Eszterházy Dániel letét, 1405: Tört. Társ. letét., 1429: Dl. 12079; 1473: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 2. fasc. 6. num. 4.) Gothondorff. (1428: U. o. lad. 6. fasc. 1. num. 11.) Gattundorf. (1430: Pozsonyi kápt. házi llt. 9. P. 4.) Poss. Katha al. nom. Kathendorf. (1437: Muz. llt.) Gatba. (1440: Dl. 13546; 1442: Haz. okmt. I. 342., 1474: Dl. 17576. – V. ö. Fejér. VIII. 4. 375.) Gathendorf. (1453: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 2. fasc. 6. num. 3.) Gatha alias Kattendorf. (1453: Haz. okmt. I. 348. 350, 1464: U. o. 364.) Galtendarff. Katendorff. (1455: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 4. fasc. 9. num. 26.) Köznemeseké volt. – Ma Gáta (Gattendorf) Pozsonytól dny.
Gesztencz(e). L. Samarja néven.
Golis. L. Gálos néven.
G(y)eosz. L. Nyulas néven.
Halász(i). Halaz. (1335: Lajtafalusi llt. Dóczyana. Cap. 10. f. 1. JJ. 1451: Dl. 14465. 14393.) Halazy. (1497: Dl. 20527.) Óvárhoz tartozott. – Ma Halászi, Óvár mellett keletre.
Hegyeshalom. (Hegyhalom.) L. Samarja(-Strass) néven.
Hét(-falva). Villa Heet. (1305: Anjouk. okmt. I. 94.) Oroszvár közelében feküdt.
Hidegkő. L. Level helység a.
Hof(f). Nobiles de Hof. (133d: Pozsonyi kápt orsz. llt. lad. 14. fasc. 3. num. 1.) Poss. Howff in comitatu Suproniensi iuxta fluvium Saruize. (1383: Sopronm. oklt. 1. 473) Villa Hof. (1390: Lajtafalusi llt. Eszterházy csomó.) Poss. Hoff. (1408: Dl. 9443; 1426: Sopr. oklt. II. 110., 1451: Dl. 14393. 14465. 25206; 1453: Pozsonyi kápt orsz. llt. lad. 6. fasc. 1. num. 13. és Századok, 1871. 376., 1462: Dl. 15754; 1473: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 6 fasc. 1. num. 16.) Villa Hoof quasi in metis seu regni nostri (regis) in confiniis situata. (1409: Dl. 9520.) Hooff – a győri egyházkmegyében. (1422: Dl. 11280.) Curia in Hoff – és a Hoff-i család. (1450: Dl. 14360.) Marckt zum Hoff. (1515: Dl. 36981.) Sorsa azonos a Man(n)esdorf illetve Samarja m.-városéval. (L. ott.) Hol Sopron- hol Mosonyvármegyéhez számítják ezt is, s ma szintén Ausztriában fekszik, Brucktól dny.
Holbenthurm. L. Fél-torom néven.
Hosszufalu. Foss. Hwzywfalw. (1417–1435: Dl. 10590.) A libényi apátságé volt. A XVI-XYII. századi oklevelek szerint: alias Messer (azaz Mecsér) nevet viselt. (Dl. 50.) Mecsért ma Óvártól dk. találjuk a Kis-Duna mellett. (V. ö. Mecsér alatt is.)
Ilmőcs. (Ilmelcs. Ilmecs. Irmelcs. Imlőcs. Igmelcs. Igmelecs.) L. Sopronvármegyében.
Jarendorf. (Jarondorf. Jerendorf.) Jerendorf. (1424: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 3. fasc. 4. num. 8.) Jarondorff. (1432: Dl. 12459.) Jarendorf. (1437: Dl. 13140.) Jerendorf. Jarondorff. (1451: Dl. 14465. 14393.) Garendorf. (1456: Pozsonyi kápt. orsz. levéltára, lad. 3. fasc. 6. num. 13.) 1461-ben Óvár tartozéka. Részben azonban köznemeseké volt. – Ma Horvát- és Német-Jarendorf (Járfalu), Pozsonytól délre.
Jeosz. L. Nyulas néven.
Kakat. Poss. Kakath. (1403: Dl. 8885.) Kakath. (Nemesek nevében és előnevében. 1469: Dl. 16795. és Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 3. fasc. 1. num. 6.) Kálnok és Kemnye (ma: Kimle) vidékén feküdt.
Kálnok. Kalnuk. (1357: Anjouk. okmt. VI. 591., 1365: Dl. 5380.) Kalnok. (1381: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 8. fasc. 1. num. 20., 1451: Dl. 14465. 14393; 1469: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 3. fasc. 1. num. 6.) Részben köznemeseké volt, részben Óvárhoz tartozott. – Ma Kálnok, németül Gahling, Óvártól dk.
Kaltenstein. (Kaltostan. Kottostan. Kaltenstan.) L. Level helység a.
Káta. (Kattendorf.) L Gáta helység a.
Kemn(y)e. (Kempnye. Kemenye.) Kemene. (1274 körül: Haz. okmt. VII. 153.) Kyukemne. (1365: Dl. 5380.) Kempne. (1403: Dl. 8885; 1451: Dl. 14393. 14465.) Poss. Kilsukempne. (1409: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. III. fasc. 3. A.) Kemnie. (1414: Dl. 10193.) Belsewkempne. (1429: Dl. 12160; 1430: Dl. 12193.) Poss. Kemne et altera Kemne intra insulam vulgariter Zygethkez. (1483: Lajtafal. i. h. fasc. 1. H +.) Kempnie. (1485: U. o. num. 13.) Kemnye. (1486: U. o. Cap. X. f. 1. GG; Utraque Kemnye. (1492: Dl. 19820.) Kylsewkemnye, Belsewkemnye. (1493: Dl. 20111–20119.) Részben a Kemn(y)eieké, Tankháziaké és Nagylucseieké volt (1493.), részben pedig Óvár várához tartozott. – Ma Magyar-Kimle a Szigetközben és Horvát-Kimle a Kis-Duna mosonyi oldalán, Óvártól dk.
Kira(j). Kyra. (1353: Fejér. IX. 2. 256.) Poss. Kyra circa quendam lacum Hetenolcha. (1361: Dl. 5025.) Nobiles de Kyra. (1362: U. o.; 1363: Dl. 5221; 1369: Dl. 5746; 1429: Dl. 12072.) Kyray. (1427: Dl. 11946.) A Fertő tó délkeleti vidékén feküdt, Sarród táján. Inkább Mosonyvármegyéhez számítják, de Sopronvármegyéhez is sorozható.
Kolisztaf (puszta). L. Szénfalu néven.
Körtvély(es). Villa Kurthuel. (1208: Dl. 50.) Villa Paam. (1368: Pozsonyi kápt. házi llt. 14. P. 10.) Pawmen al. nom. Kewrtweles. (1390: Lajtafat. llt. Eszterházy csomó.) Poss. Kerthwelyes. (1426: Dl. 11755.) Pavmen. (1426: Lajtafal. llt. i. h.) Pama. (Nemes előnevében. 1442: Haz. okmt. I. 343.) Pemen. (1451: Dl. 14393. 14465.) Felét 1451-ben Óvár várához számították. – Ma Körtvélyes, Baumern és Páma neveket visel, s dny. felé határos Köpcsénynyel, a melyhez 1368-ban, 1390-ben és 1426-ban tartozott.
Külső-Kemnye. L. Kemnye helység a.
Laiden. L. Libény néven.
Legéntó. (Legintó.) Predium quod Bysseni quondam possidebant. (1203–8: Árpádk. új okmt. I. 97.) Terra Bissenorum nomine Leguentou. (1222: U. o. 183.) Terra Bissenorum nom. Leguentov. (1229: U. o. 261.) Terra Leginthov. (1230: U. o. 270.) Terra Legentou circa Galus. (1240: U. o. II. 109.) Terra Bissenorum Legvontov. (1256: U. o. 271.) A heiligenkreuzi cziszterczita apátságé volt, a Lajta (Sár) folyó mentén feküdt, egyik (1240.) évi oklevél szerint Gálos körül, tehát valahol Miklósfalva felé.
Lendorf L. Lesán-suk (?) néven.
Lesán-suk. (?) Nobilis vir Johannes filius Nicolai dicti Aykas de Lesansuk sive de Lendorph. (1359: Fontes rerum Austriacarum. II. Abth. XVI. Band. II. Th. 245.) Poss. Lesansuk. (U. o.) Lendorf. (1397: U. o. 394.) Pred. Lewdarf, Lendorff. (1487: Dl. 19338.) Pred. Lendorf. (1487: Pozsonyi kápt. házi llt. lad. 9. fasc. M. num. 3.) A XV. században (részben?) az osztrák sz.-kereszti (heiligenkreuzi) cziszterczita apátságé volt. – Ma Lehndorf néven szintén puszta Andau (Tarcsa) közelében északra. (Magyar-Óvártól dny.)
Level. (Lever.) Joh. Rawasar de Kallhosthan. (1410: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 1. fasc. 11. num. 6.) Johannes Rausar de Farcashaza. (1423: U. o. lad. 6. fasc. 4. num. 13.) Johannes Rauscher de Wolfsthal. (1425: U. o. lad. 3. fasc. 1. num. 7.) Poss. Chalthenstahn al. nom. Lwer. (U. o.) Johannes Rawser de Hydegkw. (1429: Dl. 12079.) Ladislaus filius Johannis Rawser de Lewel alias de Kalthenstayn. (1453: Haz. okmt. 1. 349.) Johannes de Lewel. (1468: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 3. fasc. 4. num. 14.) Johannes Rawser de Lewel (1469: DL. 16795.) Joh. et Paul. Rawscher de Lewel. (1474: Dl. 17965.) Johannes Rawsar de Kolthosthan. (1483: Lajtafalusi llt. Dóczyana, Cap. 3. fasc. 1. H. +.) Lewel. (1493: Dl. 20111–20119.) Köznemeseké és a sz.-györgyi Grófoké volt. – Ma Levél vagy Kaltenstein, Óvár szomszédságában. ény. Farkasháza vagy Wolfsthal alatt bizonyára az ugyane helység közelében dny. elterülő farkaskuti (Farkasbrunn) puszta értendő.
Libény. (Lébény.) Libin. (1208: Dl. 50., 1208 körül: Haz. okmt. VI. 8.) Ecclesia B. Margarete Virg. de Liben. (1267: Haz okmt. VI. 147.) Ecclesia B. Marg. V. de Lybun. (1267 körül: U. o. VII. 122.) Jobagio de Lyben. (1381: Dl. 6792.) Lyben. (1414:: Dl. 10213; 1439: Dl. 12899; 1469: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 3. fasc. 1. num. 6.) Leben. (1417–1435: Dl. 10590, 1432: Dl. 12434., 1470: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 6. fasc. 9. num. 1., 1493: Dl. 20111.) Layden. (1473: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 2. fasc. 6. num. 4.) Lyben. Nemes előnevében. (1474: Dl. 17576.) Ecclesia S. Nicolai episcopi de Lyben. (1480: Dőry cs. llt.) Pot ispántól (1208.) Sz.-Jakab tiszteletére szentelt benczés apátsággal s Sz.-Margitról és Sz.-Miklósról nevezett egyházzal. – Heti vásáros hely (1414.). s részben köznemesi birtok, részben Óvár tartozéka, részben pedig a nevezett apátság birtoka volt. – Ma Lébény, Óvártól dk.
Libényi-Szent-Miklós. (Lebenye-Szent-Miklós.) L. Szent-Miklós helység a.
Macs(a)kád. Poss. Machakad. (1324: Fontes rerum Aushiacarum, II. Abth. XVI. Band. II. Theil 101.) Poss. Machkad. (1330: U. o. 140.) 1330-ban részben az osztrák sz.-kereszti cziszterczita apátság birtokába jutott. – Potfalvával (dél felé) volt szomszédos.
Mecsér. Villa Mecher. (1208: Dl. 50.) Mecher. (Nemesek nevében. 1397: Kismart. llt. 44. I. 70., 1413: Dl. 10113; 1432: Dl. 12459.) Checher. (Hibásan. Hasonlókép. 1414: Dl. 10193.) Mechyer. (Hasonlókép. 1430: Dl. 12193.) Poss. Mechzer. (1488: Dl. 19367.) Poss. Mecher. (1493: Dl. 20111–20119.) Hol Győr-, hol Mosonyvármegyéhez számítják. Köznemeseké és a szentgyörgyi Grófoké volt. Hédervár közelében dk. találjuk. (V. ö. Hosszufalu helység a.)
Méra. Mera. (1274 körül: Haz. okmt. VII. 153. 154.) Óvár, Fekete-Erdő és Kiliti vidékén feküdt.
Miklosdorf. L. Niklasdorf néven.
Minichhoff. (Münichhoff.) L. Monó(h)-udvar helység a.
Monó(h)-udvar. Novum predium. (1217: Fejér. III. 1. 209.) Nouum predium … al. nom. Newneygen … iuxta lacum Fertheu. (1317: Fontes rerum Austriacarum. II. Abth. XVI. Band. II. Th. 49.) Domus seu curia Neunaigen … iuxta fluvium Fertow. (1318: U. o. 53.) Poss. curie monachorum. (1324: U. o. 101.) Magister monacorum ecclesie sancte crucis de Olsoumunuhuduor. (1345: U. o. 193.) Minichhoff. (1410: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 1. fasc. 11. num. 6.) Monohodwar. (1429: Dl. 12072.) Munichhof. (1473: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 6. fasc. 1. num. 16.) Novum predium al. nom. Newaygen. (1483: Dl. 18769.) Newnaign. (XV. század: Winter. Niederoesterr. Weisthümer. VII. 1040. l.) Poss. Newnagyn al. nom. Mynychhof. Alább: Villa Mynychhof. (1487: Dl. 19338. és Pozsonyi kápt. házi Llt. lad. 9. f. M. n. 3.) Részben köznemeseké, részben az osztrák szent-kereszti azaz heiligenkreuzi cziszterczita apátságé volt. (Ma is azé.) – Ma Barátfalu (Mönchhof, Mönchdorf, Monichdorf), Nezsidertől kd.
Neu-Aigen. (Neu-Eigen. Neu-Neigen.) L. Monó(h)-udvar néven.
Neudorf. L. Ujfalu néven.
Neva. Poss. Neua – a megye kitétele nélkül. (1399: Dl. 8510.) A Kátaiakkal és Szolnokiakkal kapcsolatban fordul elő s így hihetőleg e megyében feküdt.
Niklasdorf. (Niklosdorf.) Nyklosdorff. (1441: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 6. fasc. 1. num. 7.) Nyclasdorff. Nyklasdroff. (1451: Dl. 14065. 14393.) Myklosdorf. (1493: Dl. 20111–20119.) Óvárhoz tartozott; németek lakták. – Ma Miklósfalu vagy Nickelsdorf, Óvártól ény.
Novák. Nowak. (1482: Lajtafalusi llt. Dóczyana. Cap. 3 fasc. 1. L +, 1500. 1506: Magy. Tört. Tár. VI. 23. 26.) A Héderváriaké volt. – Ma puszta Kimle mellett, Óvártól dk.
Novum predium. L. Monó(h)-udvar néven.
Nyulas. Nulos. (1221: Árpádk. új okmt. I. 183.) Terra castri Musuniensis Nulos vocata. (1270: U. o. III. 235. – V. ö. U. o. 267. l. az 1271. évhez.) Jews. (Nemes nevében. 1429: Dl. 12074; 1493: Dl. 20111–20119.) Jews. Gews. (1451: DL. 14465. 14393.) Nyulas. Poss. Jews. (1455: Pozsonyi kápt. orsz. levéltár. lad. 2. fasc. 12. num. 11.) Poss. Gews al. nom Nywlas. (1455: U. o. lad. 4. fasc. 9. num. 26., 1487: Dl. 19338.) A mai Nyulas értendő (a Fertő é. partján), melyet németül Goisz-nak, Geoisz-nak neveznek. Részben köznemeseké volt, részben pedig Óvárhoz tartozott. (1451. 1487.)
Pacz-Neusi(e)del. (Pocz-Neusiedel.) Pacznewsidl iuxta fluvium Leyta. (1410: Sopronm. oklt. I. 644–6., 1411: Dl. 9738.) Poczneusidel. (1432: Hazai okmt. VII. 454.) Patznewzydel. Patznewsidl. (Nemesek előnevében. 1442: Haz. okmt. I. 343., 1453: U. o. 351.) Köznemeseké s a Garaiaké, majdan szent-györgyi Grófoké volt. – Ma Lajtafalu (Poczneusiedl), Pozsonytól dny.
Pallen, Pallin, Palnin (puszta). L. Csaholy néven.
Pám(a). L. Körtvélyes néven.
Par(e)ndorf. (Perendorf. Perndorf.) Poss. Parendorff. (1423: Dl. 11368; 1430: Pozsonyi kápt. házi llt. lad. 9. P. 4., 1468: Dl. 16722.) Perendorff. (1430: Dl. 12266; 1432: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 5. fasc. 2. num. 1.) Perenndorf. (1435: U. o. lad. 5. fasc. 1. num. 31.) Pentorff. (1444: U. o. lad. 5. fasc. 1. num. 28.) Perndorff. (1469: U. o lad. 5. fasc. 3. num. 1.) Részben a pozsonyvármegyei Dévény várához tartozott. – Ma Pándorf (Parndorf), Nezsider közelében északra.
Paumen. (Páma. Pám.) L Körtvélyes alakban.
Pelden. L. Beled helység a.
Pemen. L. Körtvélyes néven.
Petlen(d). Poss. Petlen. (1217: Fejér. III. 1. 207.) Poss. Pechlend. (1311: Fontes rerum Austriacarum. II. Abth. XVI. Band. II. Theil. 32.) Poss. Pechlen … in comitatu Mosoniensi prope lacum Fertew habita. (1347: U. o. 201.) 1347-ben egyes részeit az osztrák sz.-kereszti (heiligenkreuzi) cziszterczita apátság vásárolta meg. – Gálos helységgel és a Fertő tóval volt szomszédos.
Pomágy, (Pomogy. Pomak. Pomuk. Pomaken.) L. Sopronvármegyében.
Pomeri. Poss. Pomery penes fluvium Sarviz, pertinens ad possessionem Pruk. (1440: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 5. fasc. 1. num. 28.) A Sárviz (Lajtha) folyó mellett, Széleskut és Parendorf szomszédságában feküdt.
Potesdorf. (Prodresdorf.) L. Potfalva néven.
Potfalva. (Pot.) Villa seu poss. Potesdorf. (1217: Fejér. III. 1. 209., 1316: Oesterr. Geschichtsquellen. II. XVI. Band, II. Theil. 45.) Potesdorf in hungarico Pothfolua. (1317: U. o. 48.) Poss. curie monacorum seu grangie sive novi predii Poth vocata. Poss. Pooth. (1324: U. o. 101.) Novum predium Pothfolwa. (1330: U. o.) Das Haws zu Prodrestorff. (1431: Dl. 12849.) Potestorf. (XV. század közepe: Winter. Niederoesterr. Weisthümer. 1044. l.) Potezdorff. (1497: Pozsonyi kápt. országos llt. lad. 5. fasc. 1. num. 20.) Az osztrák szentkereszti (heiligenkreuzi) cziszterczita apátságé és a Fraknói (Groff) családé volt. – Ma Podersdorf vagy Pátfalu, a Fertő partján, Nezsidertől délre.
Pruk. Poss. Pruk. (1436: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 5. fasc. 5. num. 5., 1440: U. o. lad. 5. fasc. 1. num. 28.) – Az osztrák Bruck helységgel szemközt, a Lajtha folyó innenső partján ma is találunk egy Bruck nevű falut. Az 1440. évi oklevél a Pruk vidéki Pomeri és Pandorf szomszédosaiul a pruki polgárokat (concives) említi, de hogy melyik Pruk értendő, – nem mondja meg. 1453-ban V. László király a Pruk város mellett tevő vámot (tributum prope civitatem Pruk), mint Samarja város (l. ott) tartozékát sorolja föl. (Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 6. fasc. 6. num. 13.) De szintén kétségben hogy az iránt, melyik Pruk-ot érti. 1470-ben február 9-én Mátyás király «in civitate Prwk» tartózkodik. (Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 6. fasc. 10. num. 14.) De hogy melyik Pruk-ban ? – nem tudjuk. Végül 1481-ben III. Frigyes császárnak «in civitate Prwk» tartózkodó katonái hatalmaskodnak. (Dl. 25260.) Ez alkalommal már, ugy látszik, csakugyan a Lajtán túli Pruk értendő, mely tehát kétségkívül városi kiváltságokat élvezett. A magyarországi Pruk-ról csak annyi bizonyos, hogy köznemesi birtok volt, s közelében vámot szedtek.
Purbach. (Purpach.) L. Sopronvármegyében.
Puszta-Samarja. L. Samarjánál.
Radendorf. L. Rajka m.-városnál.
Roj. L. Sopronvármegyében Rav(o) helység a.
Samarja. Terra Gueztenche. (1279: Haz. okmt. VI. 251.) Terre Geztenche. (1296 körül: Árpádk. új okmt. X. 453.) Samarja in pratis. (1440: Haz. oklt. 405.) Samaria. (1483: Lajtafal. llt. Dóczyana. Cap. 3. fasc. 1. H. +., 1487: Dl. 19338.) Poss. Gezthencze. (1485: Lajtafal. llt. i. h. Cap. 3. f. 1. n. 13.) Poss. Samaria. (1487: Dl. 19338.) Poss. Samaria al. nom. Geszthencz. (1492: Dl. 19820.) Német falu volt; a Kemnyei, majd a Nagylucsei, Tankházi, Illyésházi sat. cs. birtoka. – Az Óvártól dny. eső mai Puszta-Somorja (Wüst-Sommerein) értendő.
Samarja(-Strass). Hegeshalm. (1217: Fejér. III. 1. 208.) Poss. Somaria Strozs. (1441: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 6. fasc. 1. num. 7.) Poss. Samaria al. nom. Hegyeshalm. (1451: Dl. 14465.) Samarya alias Heghalom. (1462: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 1. fasc. 5. num. 44.) Óvár várához tartozott. (1441-ben zálog czímen a Rauscher Jánosé.) – Ma Hegyeshalom, németül Strass-Sommerein, a Lajta mentén, a bécsi országút mellett, Óvártól ény.
Sárluk. (? Sarnuk.) Villa Sarluk. (1274 körül: Haz. okmt. VII. 153.) Villa Sarnuk. (1274 körül: U. o. 154.) Óvár, Fekete-Erdő és Kiliti vidékén feküdt.
Sásony. Sason. (1208: Dl. 50.) Villa Sasun iuxta Nulos. (1221: Árpádk. új okmt. I. 182.) Moncha Sasuna. (1230: U. o. VI. 491.) Villa Sassun. (1239: U. o. II. 98.) Terra Olsasiin. (1263: Haz. okmt. VII. 134.) Villa Vynden iuxta lacum Fertheu. (1317: Fontes rerum Austriacarum. II. Abth. XVI. Band. II. Th. 49.) Aigen zu Winden in Misenburger Grafschaft. (1343: U. o. 185.) Sason. (1399: Muz. llt.) Poss. Wynden. (1431: Winter. Niederoesterr. Weisthümer. VII. 1026. l., 1483: Dl. 18769; 1487: Dl. 19338.) Az osztrák szentkereszti (heiligenkreuzi) cziszterczita apátságé és a libényi apátságé volt. – Ma is Sásony és Winden (Windten) néven ismeretes, s a Fertő északi partján fekszik.
Selgi-Ilmecs. (Seleg.) L. Ilmőcs helys. alatt, Sopronvármegyében.
Sosna (puszta). Pred. Sosna. (1484: Dl. 19010.) Gálos vidékén fekhetett.
Sövényháza. (Sövényszád.) L. Sövényszád néven Győrvármegyében.
Sundorf. (Sundroff.) L. Csuny néven.
Szacseny(?). L. Szécsöny(?) néven.
Szántó. Poss. Anthaw al. nom. Zantho. (1487: Dl. 19338.) Ekkor a szentgyörgyi Grófoké volt, bizonyára Óvár várhoz. – Ma Andau vagy Tarcsa, Magyar-Óvártól nyd.
Szécsöny (?). Terra Zechun. (1318: Fontes rerum Austriacarum. II. Abth. XVI. Band. II. Theil. 54.) Poss. Sachen. (1318: U. o. 56.) 1318 óta a heiligenkreuzi cziszterczita apátságé volt. – Nyulas és Zurány szomszédságában feküdt.
Szénfalu. Pred. Kolyzthaf aliter Zenfalw. (1484: Dl. 19010.) Gálos vidékén fekhetett.
Szent-András. Zenthandras. (1437: Muz. llt.) Mosonyvármegyei birtokkal (Káta) és családdal kapcsolatban, nemes nevében fordul elő. – Ugy látszik, a mosonyvármegyei mai Sz.-András értendő, Magyar-Óvártól nyd.
Szent-Iván. L. Szent-János néven.
Szent-János. Zenthywan. (1296 körül: Árpádk. új. okmt. X. 453., 1423: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 6. fasc. 4, num. 13., 1440: Hazai oklt. 404.) Zenthyanus. Zenth Iwan. (1451: Dl. 14465., és 14393.) Zenth Iwan. (1468: Dl. 24559; 1487: Dl. 19338) Németek lakták. Részben köznemesi birtok volt, részben pedig Óvárhoz tartozott, melytől dny. találjuk.
Szent-Mária. Poss. Zenmaria. (1324: Fontes rerum Austriacarum. II. Abth. XVI. Band. II. Th. 102.) Poss. Zentmaria. (1378–9: U. o. 330.) Ma Boldogasszony (Frauenkirchen), Óvár és a Fertő között.
Szent-Miklós. Villa Sancti Nicolai. (1208: Dl. 50.) Ecclesia B. Nicolai de Zilos. (1267: Hazai okmt. VI. 147.) Eccl. B. Nicolai. (1267 körül: U. o. VII. 122.) Zenthmyklos. (1417–1435: Dl. 10590; 1481: Dl. 25260; 1493: Dl. 20111–20119.) Lebenyezenth Myklos. (1493: Dl. 20111.) Lybenyzenthmyklos. (1493: Dl. 20112. és 20114.) A libényi apátságé (1208 óta), a szentgyörgyi Grófoké és, úgy látszik, köznemeseké volt. – Ma Lébény-Szent-Miklós, a megye dk. zugában.
Szent-Péter. Zenthpether. (1440: Hazai oklt. 405., 1451: Dl. 14465. 14393; 1455: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 2. fasc. 12. num. 11.) Részben köznemeseké volt, részben (1440. 1451.) pedig Óvárhoz tartozott, a melytől dny. megtaláljuk ma is.
Szolnok. Czanigh. Chanyk. Chanygh. (1451: Dl. 14465., 14193.) Zolnok. (1493: Dl. 20111–20119.) Óvárhoz tartozott. – Ma Szolnok, németül Zaneg vagy Zanig, Ovár mellett ny. E helységnek látszik megfelelni az 1399-ben nemes nevében (a Kátaiakkal kapcsolatban) fölmerülő «Zolnok» is. (Dl. 8510.)
Tenefalva. (Tenyefalva.) Terra seu poss. Vogelndorf. (1317: Fontes rerum Austriacarum. II. Abth. XVI. Band. II. Th. 51., 1318: U. o. 55.) Poss. curie monachorum seu grangie, quod novum predium nuncupatur, Thunafolua vocata. (1324: U. o. 102.) Terra Foguidorf. (1325: U. o. 107.) Tenefolva al. nom. Fogundorf. (1345: U. o. 193.) Tunafalua. (1378–9: U. o. 327.) Poss. Voguldorf, Vogeldorf. (1394: U. o. 386.) A heiligenkreuzi apátságé volt. – Potfalva, Gálos és Boldogasszony szomszédságában feküdt.
Tétény. (Tétöny). Tetun. (1357: Anjouk. okmtár. VI. 590.) Theten. Thethen. (1451: Dl. 14465. 14393., 1478: Muz. llt.) Részben Óvárhoz tartozott s részben (1474.) az oroszvári Tompek családé volt. – Ma is Tétény (németül Taden, Tadten), Óvártól dny.
Tét(i). Theti, Teti. (1391: Muz. llt.) Poss. Teeth. (1440 körül: Körmendi llt. Misc. Németújvár. fasc. 102. n. 6.) Úgy látszik, Téténytől megkülönböztetendő.
Tordamész. (Turdamész.) Poss. Thurdamez. (1324: Fontes rerum Austriacarum. II. Abth. XVI. Band. II. Th. 103.) Poss. Tordamez. (1359: U. o. 246.) Gálos és Miklósfalu vidékén feküdt.
Töled. (? Tuled.) Poss. Ladislai filii Heym Thuled vocata. (1330: Fontes rerum Austriacarum. II. Abth. XVI. Band. II. Th. 140.) Potfalvával volt határos.
Tonafalva. L. Tenefalva néven.
Tundol(c)zkirchen. (Tundelskirchen.) L. Csákány néven Sopronvármegyében.
Ujfalu. Newdorff. (Nemes előnevében. 1423: Dl. 11368.) Poss. Perendorff cum predio Newdorff in quo ecclesia lapidea in honore S.-Benedicti est constructa. (1430: Dl. 12266.) Poss. Wyfalw. (1468: Dl. 16722.) A pozsonyvármegyei Dévény vár sorsát követte. Részben azonban köznemeseké volt. – Ma Neudorf azaz Ujfalu helység, Parndorf vagyis Pándorf mellett, Brucktól keletre.
Váras-Bologd. L. Fincztagmark néven.
Véden(y). (Weiden.) Weyden. (1338: Pozsonyi kápt. orsz. llt. lad. 14. fasc. 3. num. 1., 1450: U. o lad. 13. fasc. 2. num. 9.) Posa. Veden. (1413: Győri kápt. magán llt. Cimeliotheca. VIII. n. 522. Egysz. más.) Poss. Weden. (1507: Dl. 19338.) Köznemeseké (1338.) és a győri káptalané (1413. 150. 1507.) volt. – Ma Védeny (Waiden), a Fertő ék. sarkánál.
Vitéz(i). Villa Witez. (Átiratban. 1208: Dl. 50.) Hospites de villa Vitez. (1267: Haz. okmt. VI. 147.) Villa Wytaz. (1267 körül. U. o. VII. 122.) Poss. Wytezy, Wythezy. (1460: Dl. 15456; 1463: Dl. 1583; 1469: Dl. 16858; 1504: Dl. 21250.) Libénytől nyugatra, Sz.-János vidékén feküdt, a megye dk. határszélén. Győrvármegyéhez is számítható. (1469.)
Vitezst(?). Poss. Wytezst. (1410: Dl. 9262; 1411: Dl. 9738.) 1410-ben részben az oroszvári Tanpek családé. Hol feküdt? – nem tudom. Nagy Imre Vitéz(i)-vel egynek veszi. Ez azonban csak hozzávetés. (Századok. 1883. VIII. 14.)
Vogel(n)dorf. (Voguldorf.) L. Tenefalva néven.
Winden. L. Sásony néven.
Wolfsthal. L. Level helység a.
Összesen: 64 helység.
