B. WESSELÉNYI MIKLÓSNAK. POZSONY, márczius 2-án 1840.
B. WESSELÉNYI MIKLÓSNAK.
POZSONY, márczius 2-án 1840.
[21]
POZSONY, márczius 2-án 1840.
[21]
Kedves barátom! Novák Ferencz úr ma útaz innen Graefenbergbe, általa írom ezen egy pár sort, hogy tudjad, hogy még élek.
Itteni dolgaink most is a régiben vagynak; a szólás szabadsága eránt egy lépéssel sincs közelebb a két tábla közötti egyesség; az újonczok megajánltattak országos ülésben is, de végzés hozatott, hogy mind addig, míg a szólás 65szabadsága fel nem terjesztetik: az újonczok iránti ajánlat fel nem terjesztetik, sőt a főrendekhez sem küldetik át. – Meddig áll meg ez is, azt az Isten tudja. – A váltó törvény két első részét a két tábla elfogadta, most a napokban felküldjük, a csődületi renden most dolgozunk választmányilag. – Az ország gyűlésének végéről sok a hír, de egy sem bizonyos, – talán május elejéig haza megyünk.
Béadtad-e már folyamodásodat? ha nem: tehát iparkodj, kérlek, mert ott fenn gyakran lassabban mennek az ilyen dolgok; nékem van reményem sükeréhez.
Vetted múltkori levelemet a póstán? és a pipaszárakat Pejacsevics által?
Isten veled, kedves Miklósom, a deputáczió már együtt van, én sietve írok, hív barátod.
D. F.
Tolna Bezerédjt és társát ismét visszahívta, tisztában még nincsenek egy új választással. – Novák majd bővebben elmondja.
Kivűl: Méltóságos B. Wesselényi Miklós úrnak, tiszt. Graefenbergben.
