ULSZKY FERENCZNEK. PEST, márczius 6-án 1860.
PULSZKY FERENCZNEK.
PEST, márczius 6-án 1860.
[99]
PEST, márczius 6-án 1860.
[99]
Kedves barátom! Elvonúltságban, gond és munka között folynak, mint írod, napjaid; de adott Isten örömöket is kedves nődben, ki neked csakugyan a Mindenható legnagyobb áldása; – gyermekeidben, kik annyi szép reményekre jogosítanak, s a tudományok tág mezején, melyet művelni kedvet és tehetséget is adott neked a sors.
Rendkívűli érdekkel és mély részvéttel olvastam, miket gyermekeidről írsz; ámbár szorgalmuk és haladásuk igen megörvendeztetett ugyan, de nem lepett meg; mert a ti gyermekeitektől kevesebbet nem vártam.
Nincs elegendő értéked, mint említed, hogy gyermekeid mellett nevelőt tarthass, magad és nőd tanítjátok és nevelitek őket. Barátom, ez a hiány, úgy hiszem, gyermekeitekre valóságos áldás, mert jobb kezekbe nem juthattak volna. Tudom én azt, hogy a legfényesebb körűlmények között is magatok vezettétek volna gyermekeitek nevelését, de még 269is jobb így; mert a nevelés egyöntetű, melybe semmi idegen kéz zavarólag vagy változtatólag nem avatkozik.
Szívemből örűlok Lajos* gyermekeinek tanulásbani kitűnő haladásán is; már kis korukban gyaníttatták, hogy jeles tehetségek fejlődhetnek bennök, s akkor, ha nem csalódtam, a kisebbik élénkebb észnek mutatkozott, mint a nagyobbik.
Kossuthot érti.
Írod, hogy Lajos megőszűlt. Ezt barátom, annyi baj s viszontagság után csakugyan nem csodálom. Ő pár évvel, úgy hiszem, idősebb mint én, pedig én fölöttem sem ment el az idő nyom nélkűl; sőt Eötvös Pepi is, ki pedig tíz évvel ifjabb, mint én, már sok nyomait mutatja a közelgető vénülésnek.
Wenkheim Béla elvonúltan él falun, csak néha rándúl fel néhány napra Pestre; gazdálkodik, néha vadász; nagyon kezd ő is őszűlni. Samut** pár éve nem láttam, falun van folyvást; azt hiszem, kevesebbet szomjazik. A Dardanell*** Palotán lakik (Pest mellett), néha berándúl fél napra. Modorában most is a régi, kedélye is tűrhető; elvonúltan él ő is, őtet gyakran látom. – Szalay Laczi, kit elfelejtettem említeni, derék históriáján dolgozik szorgalommal. Az akadémiai nagygyűlésen két nagy jutalmat nyert, egyiket a jogtudományi osztályból a Statusférfiak és szónokok könyvéért, 270a másikat a históriai osztályból – magyar históriájáért. Ő rajta kevésbbé látszik a kor, mint Eötvös Pepin, kedélye is higgadt, mint volt, de elég derűlt; sokszor vagyok vele.
** Valószínűleg Bónis Samuról van szó.
*** Beniczky Lajos.
Én is fürdőbe készűlök e nyáron. Május második felében elhagyom Pestet s talán június végével megyek valamelyik fürdőbe. Még teljes bizonyossággal nem tudom, hová, de valószínűleg Marienbadba.
Értem ugyan s fel tudom fogni, hogy a gyermek sok gond mellet sok örömet is szerezhet szülőjének, de azért még sem bántam meg, hogy Klauzál példáját nem követtem, s ötven éves koromban meg nem házasodtam. Ötven éven túl sok éveket már nem igérhet magának senki; pedig nyomasztónak hiszem azon aggodalmat, hogy neveletlen kisded gyermekeket kell hátrahagyni, kidobva, úgy szólván, a világba, bizonytalan sorsnak. Mennyire illenék hat gyermek ölembe, nem tudom, de szeretem, hogy nincsen benne.
Isten veled, barátom! Nődnek mondd meg legőszintébb, legszívesebb tiszteletemet; üdvözöld barátainkat és szeresd igaz barátodat
DEÁKOT.
Jegyzet. Pulszky Ferencz e levélhez a következő felvilágosítást csatolja: „Más úton tudtam meg, hogy az Akadémia elnöksége és titkársága nagy zavarba jött értekezésem által; szégyelte ki nem adni, de nem merte nevemet az értekezések közt kinyomatni, azért beszorította az ÚJ MAGYAR MÚZEUM-ba, melyet úgy sem olvasott senki, s melyben a megjelenő czikkek meglehetősen el voltak temetve, mint Lubóczi P. Ferencz művét. A magyar nyelvészet azóta egészen más irányban indúlt meg, mely némi ellentétben áll az általam követett ind rendszerrel, e szerint értekezésem tökéletesen ismeretlen maradott 271s különösen az újabb nemzedék, mely nyelvészettel foglalkozik, egyáltalában nem tud róla semmit.” – Pulszky ez értekezését az ÉLETEM ÉS KOROM czímű művében újra lenyomatta. Látszik, hogy a nyelvészet legújabb vívmányait föl nem használhatta. A magyar gyököknek a szanszkrittal való összehasonlítása ma már nem nyelvész előtt is túlhaladott álláspont. – A mi Deák levelének keltét illeti, azt Pulszky ÉLETEM ÉS KOROM czímű művében 1859. márczius 6-áról látjuk keltezve, mi, a körűlményeket összevetve, nyilván tévedés. Ha Pulszkynak első levelére írt válasz 1859. márcz. 16-án kelt; második levelére adott válaszát nem keltezhette Deák ugyanazon év, ugyanazon hónap 6-áról. Itt vagy a hónapban, vagy az évben lehet tévedés, de a tévedés nyilvánvaló. Valószínű, hogy nem 1859. hanem 1860. márczius 6-án kelt e második levél s azért a sorrendbe ide is osztottuk.
