A TÉRÍTGETÉSRŐL.
A TÉRÍTGETÉSRŐL.
A KK. és RR. 1835. augusztus 25-dikén tartott kerületi űlésökben tanácskoztak a főrendeknek az országos sérelmek és kivánatok tárgyában kelt első viszonüzenetéről.
162A sérelmek tárgyában kiküldött országos bizottság a vármegyék sérelmei 12-dik számában előadta, hogy a nagy-váradi görög egyesült püspöknek folyamodására 1814-ben kelt helytartótanácsi rendelet következtében, a görög nem egyesült hivek a görög egyesült papok által mindenféle hitegetésekkel, igéretekkel, adományokkal a maguk hitére csábíttatgatnak. A KK. és RR. a főrendekhez ez ügyben küldött üzenetükben a csábítók ellen külön törvényjavaslatnak ő felsége elé terjesztését kivánták. A főrendek erre azt felelték, hogy a helytartótanács rendelete csak az egyesülni akarókról rendelkezvén, fölösleges törvényt alkotni. Frim János, az egri főkáptalan követe, pártolta a főrendek véleményét, mert az intimatum ezen szavaiból «amplecti volentem» szintén azt következtette, hogy a nép kivánsága dönt mindig a dologban; továbbá azon kivánságát fejezte ki, hogy audiatur et altera pars, a nagyváradi püspök.
Deák Ferencz: Igen dicséretesnek ismeri el azon intést, hogy audiatur et altera pars, de azt a kérdéses intimatumban épen nem találja föl. Mert azt kéri a nagyváradi egyesült püspök, hogy a maga papját lelki verbungra kiküldhesse, a nem egyesült pap pedig ettől eltiltva legyen, s egyikre azt mondja az intimatum: indulgetur, a másikra: inhibetur. Itt hát oly furcsán van az audiatur utraque pars valósítva, hogy a helytartó tanácsnak ezen tette valóságos satirája a 19-dik századnak. Azon amplecti volentem communitatem is oly határozatlan kifejezés, hogy csak tömérdek visszaélésekre ád alkalmat, mert ki fogná megmondhatni, a lakósok hányad részének kell az egyesülés óhajtására nyilatkozni, hogy amplecti volens communitasnak neveztethessék? Egyébiránt arra ugyan van normalis rendelet, hogy a hol 130 háznál nincs több, ott egy parochiánál többet a görög nem egyesültek ne tarthassanak; de hogy 130 házon alól templomot építeni, papot tartani szabad ne legyen, ez nem csak nem áll, nem csak a vallásbeli szabadsággal össze nem fér, hanem a józan kormányzási elvekkel is ellenkezik, mert valóban minden józan kormányzásnak érdekében van, hogy a nép lelki tanítás nélkül ne legyen. Ha tehát valamely helységben nem épen 130, p. o. 125 háznép marad meg csak a görög nem egyesült hiten, hogy ezektől már ne csak elvegyék a kész templomot, de nekik még mást építeniök, s papot tartaniok se legyen szabad, valóban nem kevésbbé borzasztó, mint inpolitikus erőszak. Végre a szerkezet kifejezéseit meg kell tartani, mert a főrendek ép azt látszanak hinni, hogy e a térítés igen szépen és rendében történik, s csak az így szerkesztett előadás győzheti meg őket, hogy ezen térítésre a hitegetésnek, erkölcstelenségnek, csábításnak és kényszerítésnek gyalázatos eszközei használtatnak.
