A KORONAŐRÖK ESKÜLETÉTELÉRŐL.
A KORONAŐRÖK ESKÜLETÉTELÉRŐL.
A képviselőháznak és a főrendiháznak 1867. junius 4-dikén tartott elegyes országos ülésében kihirdettetett a koronaőrök választására fölhivó kir. leirat, s koronaőrökké fölkiáltás útján a kir. leiratban első helyen kijelölt Károlyi György gr. és Vay Miklós b. választattak meg.
A képviselőháznak folytatólag tartott ülésében Andrássy Gyula gróf miniszterelnök előterjesztette a koronaőrök választására vonatkozó törvényjavaslatot s a koronaőrök eskümintáját.
Az elnök fölvetette a kérdést, vajjon az eskü letétele is közös ülésben történjék-e?
Deák Ferencz: Ha nem csalódom, a koronaőrök eskületétele mindig ő felsége és az országgyűlés jelenlétében történt. Ő felsége 107gyakran nem jelent meg, hanem helyettest nevezett ki, ki ő felségét személyesítette. Miniszterelnök úr kétségkívül ezt ő felségének fölterjeszti; ő felsége meg fogja határozni a napot, melyen vagy ő jelen lesz, vagy helyettest küld, és e szerint fog az eskületétel végbemenni. (Helyeslés.)
A képviselőház magáévá tette Deák Ferencz nézetét.
A koronaőrök junius 6-dikán déli 12 órakor Budán, a királyi várlakban, a trónon helyet foglalt király szine előtt, a képviselőház és főrendiház elegyes ülésében, tették le az esküt.
