A SZ.-FEHÉRVÁRI LÖVÉSZ-TÁRSULATNAK.
352A SZ.-FEHÉRVÁRI LÖVÉSZ-TÁRSULATNAK.
A sz.-fehérvári lövész-társulat megválasztotta Deák Ferenczet tiszteletbeli tagjául, s az erről szóló okiratot 1868. márczius 4-dikén küldöttség nyujtotta át neki. Zsömböry Ede beszédére Deák Ferencz a következőleg válaszolt:
Tisztelt polgártársak!
Nagy megtiszteltetésnek és valódi kincsnek tartom mindenkor polgártársaim bizalmát, annak tartom különösen ez alkalommal, mikor e bizalomban oly város értelmisége részeltet, mely város már eddigelé is számos, nála népesebbeket az előhaladás terén fölülmult, s melynek ezen kifejlett értelmisége alapján jövője is van.
Mi – bármily elveket vallunk – mind egy czélra törünk, s én mindenki útjának és eszközeinek becsületességét föltételezem; de mind koromnál fogva, mind azért, mert a politikai élet tengerén sok hányatást értem, azt tapasztaltam, hogy mindent a maga idején kell tenni, s a gyümölcsöt leszakítani csak érett korában kell, s míg hátralépni soha egy lépést sem szabad, az előrelépés csak akkor engedhető meg, ha tudjuk, hogy a körülmények által vissza nem löketünk. Mert hanem alkalmatos időben teszünk csak egy lépést is előre, éretlen gyümölcsöt fogunk leszakítani, mely sem ízt, sem élvezetet nem ád. Nem azt tartom szerető jó apának, ki gyermeke kivánatára az éretlen cseresznyét leszakítja, de a ki várakozásra intve őt, neki annak idején az izes, érett gyümölcsöt adja. A képviselőket mint a haza atyjait tekintem, kik felvilágosítják a népet, megmagyarázzák neki a körülményeket, s türelemre intik addig, míg az alkotmányos élet érett gyümölcseit élvezhetik.
Ezek az én elveim; s hogy politikám helyes-e, annak Isten a birája.
Fogadják köszönetemet még egyezer bizalmukért, nyilvánítsák azt társaik előtt is, és viseltessenek irántam azon testvéri szeretettel, melylyel egyik magyarnak a másikat – ha jóakaratáról meggyőződött – ölelnie kell, s bizalmukat tartsák meg irántam annyival is inkább, mert a politikai élet küzdelmeiben semmi nem oly erős támasz, mint polgártársaink bizodalma.
