Milaş
(g); 1315 Nalas (DIR/C I. 233); 1315 poss., v. Nulas, 1335 Nulos (Ub I. 317, 466; Györffy III. 365); 1335 poss. Nullos (DIR/C III. 345); 1322-1511 Poss. Nywlas, 1335 Poss. Nulos, 1369 Poss. Nyulas (Csánki V. 387-388); 1394 poss. Nywlas (ZsigmO. I. 3553); 1428 poss. Nywlas (Ub IV. 361); 1429 Poss. Felsewnywlas, 1446 Nagnywlas, 1449 Kenezius in Nwlas (Csánki V. 387-388); 1461 Nywlas, 1471 porciones... in... Nywlas (Entz II. 387, 486); 1473, 1482 Poss. Naghnywlas (Csánki V. 387-388); 1496 Nagh Nijwlas (SzO I. 284); 1502 NagNywlas, 1510 NaghNywlas (KmJkv II. 223, 304); 1519 Nag Nywlas (Csánki V. 387-388); 1551 Nywlas (KmJkv II. 722); 1575 in castris ad Nÿwlas, ad Nyulas, ex castris nostris ad villam Nywlas (BáthoryLev. I. 332, 334); 1579 az niulas felol valo (SZT I. 807); 1713 Nagy-Nyulas (Pragmatica Sanctio); 1713 Nagy Nyulasan lako Popa Mihaila (SZT III. 111); 1760-1762 Nagy Nyilas (cB.); 1800 Nagy-Nyulas (El. 1800); 1801 ezen Nagy Nyulasi Határon vagyon egy Manesteria (SZT II. 778); 1808 pag. Nyulas (Nagy-), Nagynyulas (Lipszky); 1817 Nagy Nyulas (El. 1817); 1839 Nagy-Nyúlas, Mnyilas (Lenk III. 153); 1850 Nagy Nyulas, Milasu mare, Hasendorf (UES); 1857 Nagy-Nyúlas, Milaşu (Bielz 460); 1873, 1877 Nyulas (Nagy-), Mnyilas, Mnyilasu, 1882 Nyulas (Nagy-), 1891 Nagy-Nyulas, 1893 Nyulas (Nagy-) (Hnt. 1873, 1877, 1882, 1893; Népsz. 1891); 1909 Milaşul-mare, Nagynyulas (Dicţionar 1909); 1913 Nagynyulas + Gémestanya + Hirántanya + Ugron-Szörtseytanya (Hnt. 1913); 1921 Milaşul mare, Nagynyulas (Dicţionar 1921); 1940-1944 Nagynyulas + Gémestanya + Hegymögött, Hirántanya + Nagyárok + Tómögöttitelep + Ugron-Szörtseytanya (Hnt. 1944); 1956 Milaş (IAL) ✪ Kolozs vm.; 1442, 1481, 1502 Torda vm.; 1713 Kolozs vm., Alsó j.; 1785-1790 Torda vm.; 1800, 1817, 1839 C. Kolos, in Circulo Inferiori, Processu N. Nyulasiensi; 1850-1854 Rettegi kat. vidék Cégi ker. Nagynyulasi alker.; 1854-1860 Besztercei ker. Tekei j.; 1873, 1877 Kolozs vm., Nagy-Nyulasi j.; 1880-1900 Kvm., Mező-Örményesi j.; 1900-1918 Kvm., Mezőörményesi j.; 1919-1925 Jud. Cojocna, pls. Ormeniş; 1925-1930 Jud. Mureş, pls. Râciu; 1930-1940 Jud. Mureş, pls. Teaca; 1940-1944 MTvm., Tekei j.; 1944. nov. 14.-1945. márc. 13. SzKK; 1945-1950 Jud. Cluj, pls. Ormeniş; 1950-1952 RMŞ r. Reghin; 1952-1960 RCJ r. Sărmaş; 1960-1968 RMAM r. Reghin